A 20. század elején ezrek életét követelte egy hőhullám: nem tanult belőle az emberiség
Sokan megbolondultak a hőségben.
Az idei nyár két, korábban példátlan hőhullámmal is sújtotta hazánkat, júniusban az abszolút melegrekord is megdőlt kerek 42 fokkal, de mindkét alkalommal tartósan több napon át is 40 fok feletti csúcshőmérsékleteket mértünk. Sokak szervezetét viselte meg a rendkívüli hőség, de a sok esetben jól szigetelt vagy klimatizált, viszonylag tágas otthonokban életveszélytől ritkán kellett tartani.
Nem ez volt azonban a helyzet 1911-ben, amikor egy Amerikát elérő szokatlan hőhullám legalább kétezer ember életét követelte - olvasható a Múlt-kor magazin 2018-as cikkében.
Az 1911-es amerikai hőhullám
Abban az évben átlagosan indult a nyár, júniusban még nem lehetett észlelni semmi különöset. Július elején azonban a déli síkságokról érkező száraz, meleg levegő észak felé kezdett nyomulni, és hirtelen drasztikus módon változtatta meg az időjárást: a Rhode Island beli Province-ban például fél óra alatt 6 fokot melegedett a levegő. A hőmérséklet két hétig minden nap elérte a 36-41 fokot, ez pedig rendkívül megterhelte a lakosságot.
Abban az időben nem volt klíma, ventilátor vagy hűtő berendezések. A városi lakosság nagy része túlzsúfolt, egyébként is egészségtelen kis lakásokban élt, ahonnan sokan a közparkokba menekültek éjszakára, mert otthon fennállt a veszélye, hogy megfulladnak. Csak Bostonban ötezer ember töltötte a szabad ég alatt az éjszakát. A csecsemők nem tudtak aludni, éjjel gyereksírás töltötte be a várost.
A nagy meleg főleg idősek és gyerekek halálához vezetett, de sokan fulladtak bele az óceánba is, ahova a hőség elől menekültek. Voltak, akik az utcán estek össze, mások megbolondultak: egy részeg, valószínűleg hőgutát kapott férfi húsdarálóval támadt a rendőrökre, egy másik a mólóról ugrott a vízbe azt kiabálva, hogy “Nem bírom tovább!”
Az emberek mellett a lovak is hullottak, hatszáz állat pusztult el, a tetemeiket pedig nem szállították el, így a meleg mellett a fojtogató bűzzel is meg kellett küzdeni.
A két hétig tartó pokoli időjárásnak végül egy vihar vetett véget, de abban sem volt sok köszönet: öt embert csapott agyon a villám, több épület pedig leégett.
A viktoriánus korszak másik arca a palotákon túl: ilyen volt az élet a londoni nyomornegyedekben
A viktoriánus kor nyomornegyedei a pokolhoz hasonlítottak.
ElolvasomKép: Getty Images
Az illatok terápiás ereje
Már megvásárolható a Femina első könyve:
A láthatatlan gyógyító
Molnár Éva kötete egy különleges utazásra hív az illatok gyógyító világába — az ókori füstölőktől egészen a modern olfaktív terápiáig.
Hogyan hatnak ránk az illatok? Miért kapcsolódik össze ennyire mélyen az emlékezet, a lélek és a szaglás? És hogyan segíthetnek az illatok a testi-lelki harmónia megtalálásában?
Promóció














