A móri földrengés volt az egyik legpusztítóbb hazánkban: a szemtanúk szerint mozogtak a hegyek az 1810-es katasztrófakor

1810. január 14-én Mór vidékét egy addig soha nem tapasztalt földrengés rázta meg. Nem az 5,4-es magnitúdójú rengés, hanem az azt követő körülbelül ezer kisebb mozgás miatt vált emlékezetessé.

A több mint kétszáz éve zajlott természeti csapás a Vértes és a Bakony között húzódó Móri-árokból indult, melyről az ott keletkezett fő törési vonal tanúskodik. Az érintett terület, tehát Komárom és a Balaton északi része közti régió szeizmológiailag hazánk egyik legaktívabb része.

Hullámzó hegyek

Miért emlegetik a szeizmológus szakértők az 1810-es móri földrengést, amikor évente 500-800 hasonló földmozgást észlelnek világszerte? Érdekessége egyrészről kiterjedt hatásában rejlik. A fennmaradt korabeli beszámolókban ágyúdörgésszerű robajlásról, hullámzó hegyekről, dülöngélő fákról, megroggyant templomtornyokról és összeomlott házakról emlékeznek meg a szemtanúk.

Konkrétan a Csóka-hegy mozgását említették meg többen, ahogy hullámzott, mintha fizikailag éppen elvándorolni készült volna, miközben a fák koronái nemcsak egymásnak csapódtak, hanem időnként a talajt is érintették. Meglepő módon a hegyen álló csókakői vár sértetlen maradt. Jól mutatja az is, milyen nagy erejű lehetett a földmozgás, hogy még a kicsivel több mint 400 kilométerre lévő Prágában is érezték.

Szintén fennmaradt forrásokban, hogy a földrengés következtében az impozáns Lambert-kastély homlokzatára épített óra pontosan 6 óra 10 perckor megállt. Az épület még ma is ugyanott áll, szerencsére egyéb kár nem esett a konstrukcióban.

Érdekes, hogy a vályogból épült parasztházak rongálódtak meg a legkevésbé, a magasabb, szilárd anyagokból álló építmények, melyeket a tehetősebb réteg tagjai tulajdonoltak, azonban megrepedeztek - a környéken 17 településen jegyeztek fel ledőlt kéményeket. Egy kis községben, Nagyvelegen pedig 113 méter hosszú repedés keletkezett a talajban.

Az első nagyobb szeizmikus hullámot sok, egy korabeli mérés szerint legalább ezer kisebb rezgés követte, amit a móri földrengési rajként neveztek el - ezt egy csákvári lakos dokumentálta, melyről a feljegyzések sajnos már elvesztek. De a helyi lakosok annyira féltek az esetleges következő természeti csapástól, hogy a tél közepén házaikból kimenve, egy-egy rögtönzött tábortűz köré gyűlve virrasztottak. 

Az első földregéstérkép megalkotása

A jelenség kapcsán 1814-ben a híres botanikus, Kitaibel Pál Tomcsányi Ádámmal együttműködve létrehozták a világ első földrengéstérképét, melyhez egy 120 oldalas elemzést is társítottak, ez a Dissertatio de Terrae Motu Mórensi lett aztán a későbbi földrengéstérképek prototípusa. A móriak kikérdezése során kiderítették, hogy a vizsgálat előtti két évben is közel háromszáz kisebb-nagyobb mozgást érzékeltek a helyi lakosok, mely bizonyítja a térség szeizmikus aktivitását.

A földrengés okozta károkat ábrázolták innovatív térképükön, különböző nyilakkal jelölve a hullámok terjedésének irányát. Érdekes módon ezt a fajta képi ábrázolást akkoriban még nem értékelték a tudományos berkekben, és csak jóval később, 1857-ben fogadták el, de akkor is egy nápolyi földrengés kapcsán, melyről R. Mallet angol természettudós készített térképét. Így valójában évszázadokig nem tudta senki, hogy eredetileg a magyarok találmánya volt.

Az eddig mért legerősebb földrengés Magyarországon

1763-ban, a Mária Terézia korabeli Magyarországon zajlott a hazánkban mért legerősebb földmozgás. Komáromban ekkor 6,4-es magnitúdójút mértek. A Richter-skála szerint ez az érték már az erős rengések csoportjába tartozott, aminek következtében több száz épület pusztult el, és több mint hatvanan vesztették életüket a természeti katasztrófa bekövetkezésekor. Az erről fennmaradt dokumentációt, kárbejelentéseket még maga a királynő rendelte el, hogy felmérhesse a következményeket, de az közel sem volt olyan részletes, mint az 51 évvel későbbi Dissertatio de Terrae Motu Mórensi.

A több ezer éves földrengésjelző

Azt hinné az ember, a földrengésjelző a modern kor találmánya, de egyáltalán nem.

(Cikken belüli képek forrása: Seismological Research Letters 85(5):1432-1437, DOI:10.1785/0220150076 / Researchgate, Közkincs és dr. Kiszely Mária, Wikimedia CC BY-SA 4.0 , Építész / Fortepan 23557, a rengésekről készült ábrának a megjelenését dr. Kiszely Márta engedélyezte, borítókép forrása:  BAU / Országalbum CC BY 4.0  )

• mór
• földrengés
• természeti jelenség
• térkép
• magyarország
• Terasz