Mit jelent az SPF, miben más a fizikai és a kémiai fényvédő? A legfontosabb tudnivalók

A fényvédők az UV-sugarak káros hatásainak kivédése érdekében fényvédő összetevőkkel dúsított napozó kozmetikumok. Legfőbb feladatuk, hogy megóvják a bőrt a napsugárzástól azáltal, hogy visszaverik vagy átalakítják az UV-sugarakat. Léteznek direkt az egész testre kifejlesztett termékek - ezeket általában naptejnek hívjuk -, illetve olyanok is, melyeket kifejezetten az arcbőrre alkottak meg.

Bármilyen fényvédőről is legyen szó, fontos, hogy mindenki tisztában legyen a legfőbb típusokkal, a kozmetikumokra írt rövidítésekkel és számokkal. Ezen információk és tudás hiányában ugyanis nagy rá az esély, hogy az ember nem a megfelelő terméket választja, ez esetben pedig jelentősen megnő a bőrrák kialakulásának kockázata, és számolnia kell az olyan nemkívánatos következményekkel, mint a korai bőröregedés vagy a pigmentfoltok.

UV-A, UV-B sugárzás és a kék fény

Az UV-A és az UV-B sugarak

Fényvédő vásárlásnál az egyik legfőbb szempont, hogy minél szélesebb spektrumú legyen a termék. Ez azt jelenti, hogy védjen azon UV-sugarak, azaz ultraviola sugarak ellen, melyek elérik a Föld felszínét, és káros hatással lehetnek a bőrre. Ezek közé tartoznak a hosszabb, 315-400 nanométerig terjedő UV-A sugarak, melyek a felhőkön, az üvegen és a bőr felső rétegén is átjutnak, valamint a a rövidebb, 280-315-ig terjedő UV-B sugarak, amelyek a leégést is okozzák. 

Mindkét sugárzás nagyon káros a bőrre, hozzájárulnak a napfény okozta bőröregedés - a fotoöregedés -, a pigmentfoltok és a bőrrák kialakulásához. Lényeges tehát, hogy mindig olyan fényvédőt kell választani, ami az UV-A és az UV-B sugarak ellen is véd. Létezik egyébként UV-C sugárzás is, ezt azonban elnyeli az ózonréteg.

A kék fény

Egyre nagyobb hangsúlyt kap a kék fény is, mely az UV-A után található a spektrumon. A számítógépek és a mobiltelefonok, valamint az egyéb képernyőkből érkező magas hullámhosszú HEV-sugarak - high-energy-visible light - nem csak a szemre károsak. Az oxidatív stresszt, valamint a korai bőröregedés esélyét egyaránt növelik, illetve a pigmentációt is befolyásolják. 

Ma már léteznek kifejezetten olyan fényvédők, melyek a kék fény káros hatásaitól is óvják a bőrt. De Rácz Judit kozmetikai vegyész, a Krémmánia elindítója és a Skinsmart tudatos bőrápoló webshop alapítója elmondta, hogy a színezett termékekben található vas-oxid ad is valamennyi védelmet a kék fény ellen. A szakértő azt is hozzátette: összességében a HEV-sugarak elleni védelem az UV-sugarak elleni védelemhez képest jóval kevésbé fontos.

A fényvédők két fő típusa

Szűrők szerint két fő típusra oszthatjuk őket: léteznek kémiai és fizikai fényvédők. Ezekben nemcsak az összetevők különböznek, hanem a működési mechanizmusuk is eltér egy kicsit. 

A kémiai védelmet biztosító termékek a régebb óta alkalmazott, úgymond, hagyományos fényvédők, amik a bőrbe szívódva fejtik ki a hatásukat, elnyelik, átalakítják a napsugarakat, és egy idő után lebomlanak. Gyakori összetevőik közé tartozik többek közt az avobenzon, az oktinoxát, az oktil-szalicilát és a homoszalát. Nem hagynak maguk után fehér réteget a bőrön, szükségük van egy kis időre - körülbelül 10-15 percre -, hogy a megfelelő védelmet nyújtsák, viszont gyakrabban okozhatnak érzékenységi reakciót. A fizikai fényvédők ezzel szemben nem ivódnak be a bőrbe, hanem egyfajta pajzsot hoznak létre a test felszínén. Előnyük, hogy nem szívódnak fel a bőr felszínéről, és azonnali védelmet nyújtanak a felvitelt követően.

- A fizikai - vagy pontosabban fogalmazva inorganikus - fényvédő az, amiben titánium-dioxid és/vagy cink-oxid található, az összes többi pedig a kémiai, vagyis organikus. Mindkettő típusú fényvédő hasonlóan működik, elnyeli és hővé alakítja az energiát, míg a fizikai szűrők kismértékben vissza is verik.

A fizikai szűrők előnye, hogy gyengédebbek a bőrhöz, így érzékeny bőr esetén, vagy hat hónapnál fiatalabb babáknak jó választás. Ugyanakkor kellemetlen, fehéres réteget hagynak maguk után, illetve az UV-A védelmük is általában alacsonyabb, mint a jó minőségű, organikus szűrőkkel működő termékeknek. Ha nincs speciális okunk, akkor a legtöbbször jobban járunk a kémiai szűrős termékekkel - mondta Rácz Judit. De ma már kaphatóak egyébként hibrid fényvédők is, amik a fizikai és a kémiai védelmet ötvözik.

Rövidítések és számok a fényvédőkön

Mit jelent az SPF?

A fényvédőkön található rövidítések közül talán az egyik legfontosabb az SPF - Sun Protection Factor -, vagyis a napvédő faktor, ami azt jelzi, hogy az adott termék mekkora védelmet biztosít a nap ellen, mennyi ideig védi a bőröd az UV-sugaraktól a megfelelő mennyiségben és vastagságban alkalmazva. Minél magasabb az SPF-szám, annál magasabb a védelem is.

Az SPF-szám megmondja, hogy mennyi idő alatt éghetsz le a napon a krém felvitelét követően, mennyiszer tovább bírod a napon, mint fényvédő nélkül. Egy 30-as jelölés esetén harmincszor addig, tehát, ha alapvetően tíz percig bírnád leégés nélkül, akkor az adott fényvédővel 10x30 percig fogod, 50-es SPF esetén pedig 10x50 percig. A bőröd tehát ezekben az esetekben 30-szor vagy 50-szer annyi UV-B sugárzást bír el, mint fényvédő nélkül, mielőtt az UV-B okozta leégési folyamat elindul.

Lényeges az is, hogy az SPF a bőrtípusnak megfelelő legyen. Hatféle bőrtípust tartanak számon, Európában a 2-es, a világosabb és a 3-as, a bézs a leggyakoribb. Előbbi bőrtípushoz tartozók általában 5-10 perc alatt égnek le, vagyis ezt a számot kell felszoroznunk a napvédő krém dobozán látható SPF-számmal. Ez azt jelenti, hogy egy 15-ös faktorszámú krémmel 150 percig bírják maximum a megfelelő mennyiségben és vastagságban felvitt fényvédővel. A 3-as bőrtípus általánosságban 10-20 perc alatt ég le. 

De mindig érdemes szem előtt tartani, hogy a legtöbben nem kennek fel annyi naptejet, amennyit kellene - körülbelül 30 millilitert a teljes testfelületre -, így a valódi védelem sokkal kevesebb.

Az UV-A védelem jelölései

A fényvédők csomagolásán általában külön jelölik, hogy széles spektrumú - broad spectrum - termékről van szó, tehát az UV-A és az UV-B védelem is szerepel rajtuk. Az UV-A védelem Európában akkor kerülhet fel a naptejekre, ha ez legalább az UV-B védelem egyharmadát eléri.

Találkozhatsz még egyébként UVA-PF - UVA Protection Factor - vagy PPD - Persistent Pigment Darkening - jelöléssel is, ezek gyakorlatilag ugyanazt jelentik. Ez is egy arányszám, ami azt mutatja, hogy, mondjuk, egy PPD 30-as fényvédővel a bőr harmincszor annyi sugárzást bír ki.

Ezt nézd meg a fényvédőn vásárlás előtt

Rengeteg különböző fényvédő kapható a kínálatban, így nem könnyű a választás. Fontos szempont a vásárlásnál a megfelelő, bőrtípushoz illő és széles spektrumú UV-védelem, valamint a vízállóság is - főleg nyáron.

Vásárlás előtt ezért Rácz Judit szerint érdemes egy kicsit utánajárni a kinézett terméknek és azok összetevőlistájának.

- Nagyon sokféle organikus szűrő van, nagyon hosszú és bonyolult INCI megnevezésekkel, ezért érdemes egy összetevő-elemző oldalon - mint például magyar nyelven a Krémmánia - utánanézni vásárlás előtt, hogy a kinézett termékben milyen szűrők találhatók. Általában jó jel, ha legalább három, de akár öt vagy még több szűrő kombinációja található bennük, és szuper, ha ezek között megtalálhatók a modern, fotostabil UV-filterek, mint az Uvinul A Plus vagy a Tinosorb S.

A fényvédő szűrőkön túl, amire még érdemes lehet figyelni, az a termék UV-A védelme: a bekarikázott UV-A logón túl jó jel, ha találunk Boots Star ratinget - ebben csillagokkal jelölik, hogy a fényvédő az UV-A sugarak hány százalékát nyeli el az UV-B sugarakhoz képest - vagy PPD/UVA-PF megjelölést a terméken, amik az átlagon felüli UV-A védelmet szokták jelezni - tanácsolta a szakértő.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• fényvédő
• naptej
• femina akták
• uv sugárzás
• uv-sugárzás
• bőr
• fényvédelem
• fényvédelem akta
• Szépség és divat