Olívaolaj naptej helyett? 4 butaság a napozásról és a fényvédelemről, aminek bőrrák lehet a vége

Néhány fényvédelemmel kapcsolatos tévhitet szeretnénk eloszlatni még nyár elején.

Tévhitek fényvédelem
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Retikül
Ez is érdekelhet
Sóbors
Top olvasott cikkek

Nyaralás előtt mindenki bepakol a bőröndbe legalább egy flakon naptejet, a hétköznapok során azonban kevesen foglalkoznak fényvédelemmel.

Az alábbiakban megpróbáltunk összegyűjteni néhány olyan jellemző tévhitet, mely az UV-sugárzás kapcsán él a fejekben.

A leggyakoribb tévhitek a fényvédelemről

Felhős időben nem lehet leégni

Sokan hiszik, hogy felhős, szeles időben nincs szükség fényvédő krémre. Ilyen körülmények között valóban kevésbé érezhető a napsugárzás ereje, ám az UV-sugarak 80%-a áthatol a felhőrétegen. Amennyiben vízparton nyaralsz, tovább fokozódik a napégés veszélye, hiszen a vízfelszín és a homok is visszaveri az UV-sugarakat. Sőt, télen bár kisebb a napsugarak beesési szöge, ugyanúgy érik a bőrt, ráadásul a hó is visszaveri a sugárzást.

A pattanásos bőrnek jót tesz a sok napozás

- Napozás után a bőr néha szebbnek látszik, mert a napfény melanin termelődését váltja ki - ami a szervezet természetes UV-védelmi mechanizmusa.  A barnulás nemcsak a foltok megjelenését csökkenti - a sötétebb bőrön ezek kevésbé láthatóak. Az akné azonban továbbra is jelen van. A napozás kiszárítja a bőrt és csökkenti a faggyútermelést, de ez a hatás csak átmeneti. A napozás után a bőr felső rétege, az epidermisz megvastagszik, és a faggyútermelés lelassul. De tanulmányok vannak róla, hogy a napfény hatására kiszáradt bőr több faggyút kezd termelni és ez végül több pattanáshoz vezet. A pattanásos bőr napoztatásának optimális ideje a napi körülbelül 15-20 perc, mely a D-vitamin termelődéséhez is elegendő lehet. Ugyanakkor érdemes napvédő krémet is használni, ami csökkenti a pattanások barnulását - mely sötétebb bőrtípusok esetében maradandó nyomot hagyhat az arcon - mondja Dr. Ekaterine Paschali, a Royal Clinics Orvos-esztétikai Központ bőrgyógyász-kozmetológus szakorvosa.

A cikk az ajánló után folytatódik

Az anyaság kihívásai cukormáz nélkül

A Femina Klub júniusi vendége Ráskó Eszter humorista lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya többek között az anyaság és a nőiség kihívásairól beszélget. Vajon létezik-e recept a gyerekneveléshez? Miért olyan káros a tökéletes anya mítosza? Hogyan lehet az önazonosság és az önfelvállalás révén a nőknek felvértezni magukat a 21. századi normákkal szemben?

További részletek: femina.hu/feminaklub

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2024. június 3. 18 óra

Helyszín: Thália Színház

Promóció

Ablaküveg mögött nem kell fényvédő

Aki sokat autózik, hiheti, hogy a kocsiban nincs szüksége fényvédelemre, ám a helyzet nem ez. Napjainkban a legtöbb autógyártó cég már olyan szélvédőket szerel be, melyek kiszűrik az ultraibolya sugarakat. Ám a hátsó és az oldalsó üvegek nagyrészt nem ilyenek és csak az UV-B sugárzás ellen védenek, miközben átengedik az UV-A sugarak nagy részét. Ezek a sugarak mélyebben hatolnak a bőrbe, ártalmasabbak és hatásuk később mutatkozik meg. A St. Louis Egyetem Orvostudományi Karának kutatói ezer helyi bőrrákklinikára beutalt beteg adatait elemezték, és azt találták, hogy azoknál az embereknél, akik a legtöbb időt töltötték vezetéssel, nagyobb valószínűséggel alakult ki bőrrák a testük és arcuk bal oldalán. Azon az oldalon, mely vezetés közben napfénynek van kitéve.

Az olívaolaj jó fényvédő helyett

Talán tanácsolták már neked, hogy a természetesség jegyében a naptej, fényvédőkrém helyett használj olívaolajat. Egyes növényi olajok - az olívaolaj mellett a kendermagolaj vagy a homoktövismag olaj - valóban rendelkeznek bizonyos szintű fényvédő hatással, ám ezek SPF-értéke csak 5-10 közötti. Az SPF egy fényvédő faktorra utaló betűszó - Sun Protection Factor -, mely az UV-A sugárzás elleni védelem erősségét jelzi. Az olívaolaj tehát nem váltja ki a naptej használatát.

Nyaralás előtt érdemes szoláriumba menni

A szoláriumok nagyrészt UV-A sugarakat bocsátanak ki, melyek mélyen hatolnak a bőrbe és gyors, ám nem tartós barnaságot eredményeznek. A szoláriumban a napnál intenzívebb, nagyjából 10-15-ször erősebb UV-A sugárzás éri a bőrt, miközben a D-vitamin-termelést nem segíti elő, hiszen azért az UV-B sugarak felelnek. Sokan hiszik, hogy a nyaralás előtti szoláriumhasználat segít felkészíteni a bőrt a strandolásra, napozásra, ám valójában csak az UV-A sugarakkal szemben teszi egy kicsivel védettebbé - körülbelül SPF 3-as védelemmel emeli a bőr természetes védekezését -, melyből adódóan valóban lassabb a leégés, ám mindez olyan áron érhető el, hogy közben a bőr DNS-e károsodik. Mindemellett a szoláriumban megszerzett barnaság álbiztonságérzetet is ad, így sokan kevesebb naptejet használnak strandoláskor. Pedig a már lebarnult bőrnek is szüksége van fényvédelemre.

Képek: Getty Images Hungary

Ezt is szeretjük