Mi az a pigmenthiány?

A bőr színét a bőrben található pigment sejtek adják. Ezeket a pigment sejteket melaninnak nevezik, ennek mennyisége határozza meg, hogy milyen színű hajjal születsz és mennyire lesz sötét a bőröd.

Színmeghatározó szerepe mellett másik fontos tulajdonsága, hogy védi a bőrt a nap káros UV sugaraitól. A melanint a melanin termelő sejtek termelik, ez pedig az ideg és endokrin rendszer szabályozása alatt áll.

Az aktuálisan a bőrben levő pigment sejtek mennyiségét genetikai tényezők befolyásolják. Ezek mennyisége nőhet bizonyos betegségekben: hormonzavarok, allergia, nehézfémsókkal való kontaktus, okozhatnak ilyet bizonyos gyógyszerek is.

Csökkenhet, illetve eltűnhet a festéksejt a bőr egyes területeiről veleszületetten, illetve festékhiány keletkezhet gyulladások, gombás fertőzések, vírusfertőzések eredményeként.

Vitiligo

A legtöbb gondot az úgynevezett vitiligo okozza, amelyet genetikai hajlam alapján létrejött immunológiai reakció következtében kialakuló festéksejtpusztulás idéz elő.

A foltos területeken nincsenek melanociták- festéktermelő sejtek - vagy nem termelnek pigmentet. A vitiligo eredete ismeretlen.

Autoimmun betegségnek tartják, ami azt jelenti, hogy a szervezet saját sejtjei ellen termel anyagot és a vitiligós betegek vérében sikerült is kimutatni a melanociták - pigmenttermelő sejtek - elleni anyagot. Az esetek egy részében más autoimmun folyamat is áll a hátterében, ami leggyakrabban a pajzsmirigy vagy a mellékvese speciális megbetegedése. A fehér foltok leggyakrabban a végtagokon szimmetrikusan, illetve a testnyílások körül szoktak kialakulni. A betegség legrosszabb végkifejlete, amikor szinte a teljes bőrfelület érintett, amin alig van pigmentált terület.

A pigmenthiány, más néven vitiligo a teljes populáció egy százalékát érinti. A betegség mindkét nemnél előfordulhat, ám nőknél kicsit gyakrabban. Tünetei általában 20-30 éves korban alakulnak ki, de minden korosztályt érinthet, s az esetek 30 százalékában családi halmozódás figyelhető meg.

Nem minden pigmenthiány vitiligo

Természetesen nem csak a vitiligo létezik, mint pigmenthiányos betegség. Ilyen például a napgomba, mely legtöbbször a háton és a mellkason - napozást követően - kialakuló fehér foltokkal jár. A pszoriázisos és az ekcémás elváltozások is hagyhatnak foltot gyógyulásuk után. A fehér területek mindkét esetben rövid időn belül újra pigmentálódnak.

A pigmenthiány azonkívül, hogy komoly esztétikai probléma, általában nem okoz semmilyen panaszt. Néhány beteg számol be viszketésről, de ez sem jellemző. Az esztétikai oldala viszont annál inkább. Amennyiben a pigmenthiányos foltok az arcon, vagy a nyakon találhatóak bizony nem igazán lehet őket eltűntetni. De vajon ártanak-e a kozmetikumok?

Mivel takard el?

• Az első és legfontosabb szabály pigmenthiány esetében, hogy ne csak púdert használj. Ez azért fontos, mert a púder csak ideig-óráig takarja el a fehérebb területeket bőrödön.
• Használj jó minőségű, folyékony alapozót, de arra figyelj, hogy ne csak arra a területre kend fel, ahol pigmenthiányod van, hanem máshová is, hogy ne üssön el arcodtól.
• A nagyon jó, foltot nem hagyó barnító krémekkel is próbálkozhatsz, de ne várd a tökéletes hatást.
• Ha arcpirosítót használsz, sose vegyél olyat, mely sokkal barnább, vagy pirosabb, mint a bőröd, mert nagyon elüt majd a fehérebb részektől. Az egész arcod egy nagy színkavalkáddá alakul majd.

Talán a legfontosabb, hogy ne akard tökéletesen eltakarni, mert ahhoz az kellene, hogy vastagon le legyél alapozva mindenhol. Ennek végeredménye viszont egy rémisztő viasz-arc lesz, mely sokkal feltűnőbb, mintha nem csináltál volna semmit. Próbáld meg elfogadni magad olyannak, amilyen vagy, hiszen a rendszeres – ebben az esetben folyamatos – sminkhasználat nem tesz jót a bőrödnek és a végén még pattanásokkal és repedezésekkel is meg kell majd küzdened.
És ne felejtsd el azt sem, hogy festékhiányod lehetséges, hogy valamilyen egyéb betegséggel függ össze, melyet ha feltársz és megoldasz, a bőrproblémád is megoldódik.