Így szépítkeztek a nők az ókori Görögországban: sok praktikájuk még ma is megállja a helyét

Minden kornak és kultúrának megvan a maga szépségideálja, ez pedig az ókor Görögországban sem volt másképp. Az akkori nők és férfiak számára nagyon fontos volt a külső, ezért mindent megtettek annak érdekében, hogy megőrizzék szépségüket - praktikáik közül sok pedig a mai napig használatban van.

Az ókori görögök a szép testet a szép lélek közvetlen bizonyítékának tekintették. Ha szépnek tartottak valakit, akkor automatikusan jó embernek is, még egy szavuk is volt rá - a kaloskagathos -, ami azt jelentette, hogy gyönyörű testben gyönyörű lélek.

A tökéletesség megszállottjai

A jó megjelenés érthető módon nagyon fontos volt számukra, hiszen egyből megbélyegezték azt, aki eltért az ideáltól. Éppen ezért a legtöbben mindent megtettek azért, hogy szépnek lássák őket - nem csak a nők, a férfiak is. Úgy gondolták, hogy a szép férfitest az istenek ajándéka, és hozzájuk lesz hasonló az, akinek kidolgozottak az izmai, így korán rájöttek arra, hogy a megfelelő táplálkozással és sok testmozgással formálhatják az alakjukat. Amikor csak idejük engedte, folyamatosan sportoltak, de sokan már a kemény fizikai munkától is kellőképp megerősödtek.

Arisztophanész, az ókori görög drámaíró leírta, hogy mik a férfiak ideális jellemvonásai: „A csillogó mellkas, ragyogó bőr, széles vállak, apró nyelv, kemény fenék, és egy kicsi pénisz.” A nagy péniszeket vulgárisnak és az ostobaság jelének tekintették, ez az ókori Egyiptomra is igaz volt. A kicsi, petyhüdt hímvessző volt az önuralom és a jó erkölcs jelképe, emiatt ábrázolták apró szerszámokkal a szobrokat is.

A nőknél egyértelműen a szépség és a szerelem istennője, Afrodité jelentette a tökéletes ideált, mindenki rá szeretett volna hasonlítani.  Őt a legtöbbször kerek arccal, nagy mellekkel és körte testalkattal ábrázolták, így azok számítottak a legszebbnek, akik hasonlóan nőies alakkal rendelkeztek. Az ókori Görögországban a vörös hajúakat a szépség megtestesítőjének tartották, a bátorságot és a becsületet társították hozzájuk, így minden nő erre az árnyalatra vágyott. 

Így szépítkeztek az ókori görög nők

Nemcsak helyes táplálkozással és mozgással szerettek volna előnyösebb külsőre szert tenni, az ókori görög nők számos olyan szert is alkalmaztak, melyek szebbé, kívánatosabbá tették őket - és amik közül sokat még ma is használnak. A „kozmetika” szó a görög „kosmetikos” kifejezésből ered, ami a harmónia, a rend és a nyugalom érzését jelenti. A legtöbb szépségápolási termék és kezelés helyi, természetes összetevők felhasználásával készült. Olajok és gyógynövények kombinációjából készítettek bőrpuhító krémeket, amiket az alábbi módszerek szerint alkalmaztak a leggyakrabban.

Olívabogyó és olívaolaj: az olívabogyót kővel zúzták össze, és arcmaszkként használták a radírozáshoz. Magas ásványianyag-tartalmú, antibakteriális és gombaellenes tulajdonságokkal, valamint öregedésgátló hatással rendelkezik. Az ókori görög nők voltak az elsők, akik olívaolajat használtak ápolóként, ez pedig a mai napig számos készítményben ott van, de sokaknál önmagában is nagyon bevált.

Méz: a méz kozmetikai felhasználása az ókori Görögországban Kr. e. 5000-re nyúlik vissza. A mézet arcmaszkok és testradírok készítésére használták. Gyulladáscsökkentő hatása van, és segít eltávolítani az elhalt hámsejteket. Az ókori görög nők esti szépségápolási rutinjuk részeként élvezték a mézes és tejes fürdőt. 

Tej és joghurt: a tejet széles körben használták Egyiptomban és az ókori Görögországban, mert bőrpuhító tulajdonságai vannak. Azonban luxuscikknek számított, és csak a leggazdagabbak engedhették meg maguknak. A tej és méz kombinációját számos kozmetikai és öregedésgátló készítményben használták. A görög joghurtot csodálatos összetevőnek tartották, mert megnyugtatta és táplálta a bőrt. Elsősorban a bőr leégés elleni enyhítésére használták. A laktóz, a fehérjék, a vitaminok és az ásványi anyagok mind megtalálhatók benne, ez megnyugtatja és eltávolítja az elhalt hámsejteket is.

Virágok és gyógynövények: sok Görögországban őshonos gyógynövény, virág, zöldség és gyümölcs került az ősi kozmetikumokba, mint például rózsa, kökörcsin, eperfa, lótuszvirág, körömvirág, levendula, kamilla és ciprusolaj. A görögök a rózsát a „virágok királynőjének” tekintették. Az olaját és a vizét a száraz bőr megnyugtatására és táplálására használták. A rózsavíz tisztít, hidratál, és tele van tápláló A- és E-vitaminnal. A ráncok csökkentésével és a bőr pórusainak szűkítésével lassítja az öregedést is.

Tengeri só: az ókori görögök és az egyiptomiak a tengeri sót használták arcradírozásra és bőrmegfiatalításra. A tengeri sót és a cukrot olívaolajjal keverték, amiből kedvelt hámlasztó lett. A tengeri só természetes méregtelenítő is, mivel a só felszívja a bőrből a méreganyagokat. Fokozza a keringést, és fertőtlenítő hatású. Emellett zsíros érzés nélkül puhítja a bőrt, és csökkenti a folyadék-visszatartást.

Mivel és hogyan sminkeltek az ókorban a szépasszonyok és a férfiak?

Az ókorban nem csupán a nők sminkelték magukat, mivel a festésnek vallási és egészségügyi célja is volt.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• ókor
• ókori görögország
• görögország
• szépségápolás
• szépségideál
• történelem
• Szépség és divat