Vékonyabb a derekad egy A4-es papírlapnál? Súlyos evészavarokhoz vezethetnek a szépségkihívások

Az ember szépségről alkotott képét és a külsőre vonatkozó elvárásait számos tényező befolyásolja a családi mintáktól a kortárs közösség diskurzusán át a közösségi médiáig, a mérgező üzenetek, a káros trendek, az elérhetetlen ideálok pedig nagymértékben rombolják az önbizalmat, mely kamaszkorban különösen sérülékennyé válik.

A közösségimédia-felületeken kirajzolódó, mesterségesen tökéletesített szépségideál a való életben elérhetetlen, ez a kielégíthetetlen megfelelési vágy pedig erős frusztrációt okoz, a kétségbeesettség egyre szélsőségesebb tanácsoknak, akár drasztikus diétáknak is hitelt ad, amennyiben azok irreális ígéretekkel kecsegtetnek.

A közösségi médiában teret nyerő tökéletes szépségideállal szinte minden kamasz szembesül előbb-utóbb, a vágyott külső és a valóság különbözősége egyre nagyobb mértékű szégyenérzetet, szorongást, testképzavart okozhat benne, amely radikális esetben akár evészavarokban is testet ölthet, különösen akkor, ha a kortárs és családi közegben is mérgező üzenetekkel találja szembe magát, így a megfelelő szűrőkkel sem képes felvérteznie a lelkét.

A mérgező szépségideál evészavarokhoz is vezethet

A törékeny önbecsüléssel rendelkező tinédzserekre nézve tehát különösen veszélyes, hogy időről időre feltűnik egy-egy olyan trend, mely a tökéletes idomokat látja kizárólagosan kívánatosnak, akár őrült, tudományosan megalapozatlan tanácsok, veszélyes kihívások formájában is növelve a megfelelési kényszert bennük.

- Rendkívül sok drasztikus diéta terjedt el, amelyek az önsanyargatást, az egyoldalú táplálkozást hirdetik erőteljes marketingeszközökkel. Az üzenetük: „Ha azt követed, amit mondok, olyan vonzó leszel, mint én.” Ugyanakkor ezek a programok gyakran nincsenek tekintettel sem az egyének sajátos adottságaira. A másik ártalmas trend, amelyet a Dove Önbizalom Program útmutatója is ismertet, a thinspiration hashtaggel fémjelzett tartalmakra vonatkozik, amelyek hirdetői a soványság elérésére osztanak meg tippeket a fiatalokkal. Az egészséges testtudat és táplálkozás helyett arra biztatnak, hogy minél vékonyabb alakot érjenek el a követők, és így tegyenek szert magabiztosságra. Természetesen az eredmény fordított lesz: nem érkezik el a várva várt elégedettségérzés, helyette kényszeres gondolatok, növekvő önbizalomhiány, szégyen, szorongások, testképzavar és étkezési zavarok alakulhatnak ki - mondja Kovács Orsolya pszichológus, a Bebalanced Tanácsadó Központ szakmai vezetője.

Egy erőltetett, uniformizált versenybe kényszeríti be a kamaszokat ez a fajta feloldhatatlan nyomás, amely lájkok és megosztások számában méri a népszerűséget a testet ábrázoló fotók megosztása után. Mémek, kihívások sora mérgezi napról napra a felhasználókat, felmérve, kinek keskenyebb a dereka egy A/4-es papírlapnál, vagy ki az, akinek összezárt térdekkel is megmarad a rés a combjai között – fittyet hányva a testalkati adottságok különbségeire és a sikertelenségből eredő önbizalomhiányra. De ez az irreális elvárásrendszer olyan radikális beavatkozásokat is normalizál, mint az otthoni ajakfeltöltés, a már húszas éveikben járóknak is javasolt baby botox vagy a tartós léböjtkúra.

- A magabiztos kisugárzás nagyon vonzóvá tesz számukra akár olyan személyeket is, akik megkérdőjelezhető értékeket képviselnek. Tapasztalatlan szemnek sokszor nehezen szétválasztható a valódi belülről jövő önbizalom a felszínes, valójában kompenzálásból jövő határozottságtól. Az erőt észlelik benne, amivel szívesen azonosulnának, ami lehet kifejezetten veszélyes, ha a példakép által közvetített termékek vagy eljárások károsak. A fiatalság megtartása már a kamaszokat is házilag barkácsolt kémiai szerek használatára buzdítja, az etikátlan üzletstratégia pedig plasztikai beavatkozásokat igyekszik hétköznapivá tenni a saját adottságaik elfogadása helyett. A feltöltött dús ajkak, a nagy mellek és nagy kerek fenék is vágyott külső vonás a fiatalok egy része számára, míg mások a karcsú testalkatra és hibátlan bőrre áhítoznak - tette hozzá a pszichológus.

Bár egy pontig természetes, hogy a kamasz, aki a mindennapokban próbálja megtalálni önmaga értékeit, alakuló testvonásai miatt átmeneti bizonytalanságot érez, a tartós szorongás, az önbecsmérlő és az önkárosító gondolatok túlsúlya a mentális egészséget veszélyezteti. Vannak olyan intő jelek, amelyek felhívhatják a szülők figyelmét arra, hogy az elégedetlenség már egészségtelen méreteket ölt, és következményként akár káros viselkedés is felléphet.

- A szülők az ártalmas internetes tartalmak szűrése során, valamint viselkedéses változásokban érhetik tetten, ha a gyermeket káros hatások érik. Ha a fiatal elzárkózik, folyamatosan szorong, nem vagy nehezen barátkozik másokkal, jegyei romlanak, rendszeresen negatív hangulatban van, érdemes fokozottan figyelnie, beszélgetést kezdeményeznie. Ha a kamasz rendszeresen kritizálja saját testét, keveset vagy egyoldalúan eszik, ideje jelentős részében valódi kapcsolatok helyett az interneten tölti az idejét - napi több mint 1-2 órát -, kényszeres gondolatokról számol be, azt tervezgeti, hogy drasztikusan megváltoztatja külsejét, feltétlenül vegyük komolyan a jeleket, és menjünk utána annak, milyen okok vezetnek az észlelt tünetekhez.

Az étkezési zavarok sokáig rejtve tudnak maradni, pedig mind fizikai, mind pszichés, mind társas téren súlyos következményei vannak a kezeletlen betegségnek - mondta el Kovács Orsolya, aki felhívta a figyelmet azokra a tünetekre is, melyek különböző evészavarok gyanújára adhatnak okot.

- Az evészavarok leggyakoribb fajtái a jellemzően 12-18 éves kor között kialakuló anorexia, amelynél a drasztikus súlyvesztés a vezető tünetek közé tartozik, a bulimia, ami kissé később, jellemzően 17-25 éves korban szokott elkezdődni, és amelyben a kényszeres falásrohamok, illetve az önhánytatás fázisai váltják egymást. Szintén gyakori az orthorexia, melynek során az egyént a kényszeresen egészségesnek hitt táplálkozás köti le, beszűkítve életterét, és a falászavar, amelynek során kontrollálatlan falásrohamok jelentkeznek rendszeres jelleggel.

Az anorexiánál drasztikusan keveset és egyoldalúan eszik az érintett, így gyanúra adhat okot a szülő számára, ha azt veszi észre, hogy gyereke elutasítja a kedvenc ételét, nagyon kis adagokat eszik, és hirtelen fogyni kezd. Az önhánytatással járó bulimia ilyen szempontból nehezebben észrevehető, bár a súlyingadozás, valamint erős szégyenérzet itt is feltűnő lehet, és az is árulkodó, ha kimondottan rejtegetni kezdi a testét a hosszú, jól takaró ruhák mögé. A hűtő hirtelen kifosztása is utalhat a falásrohamokra, de drasztikus esetben akár a szemetesből is eltűnhet az étel. A gyakori hányás fizikai tünetekkel, torokfájással, rekedtséggel is járhat, de a betegség színlelése, a testről megfogalmazott kritikus mondatok túlsúlya, a beszédtémákban állandó fókuszt kapó sanyargató diéták, kalóriaszámlálás, edzés mind-mind felhívják a figyelmet a testképzavarra.

Az evészavarokat a mentális problémákhoz hasonlóan érdemes dimenzionális szemléletben felfognunk, azaz sokan szenvednek még nem klinikai kategóriába sorolható étkezéshez kapcsolódó pszichés nehézségektől, amelyek számos életterületükre negatív hatással vannak - hívta fel a figyelmet a pszichológus a kezdődő problémák súlyára is.

A probléma rendkívül összetett, így feltétlenül javasolt specialistához - akár klinikai szakpszichológushoz, pszichoterapeutához - fordulni a kezelésében, a Serdülőkori Evészavar Ambulancia is erre szakosodott. Kovács Orsolya hozzátette: a folyamatba a környezetnek is szükséges bevonódnia, amihez a családterápia lehet alkalmas módszer. Ha kezeletlen marad a probléma, az súlyosbodó önértékelési zavarhoz, szorongásos- és hangulatzavarhoz, személyiségzavarhoz, testi betegségekhez, végső soron akár halálhoz is vezethet.

- Először is próbáljunk meg minél több szempontot mérlegelni: mikor kezdődtek a felismert tünetek? Történt vagy történik-e épp valami jelentős változás a kamasz életében, például szakítás, iskolaváltás, válás? Vannak a gyermekünknek hatékony stressz- és konfliktuskezelési stratégiái? Mit érzünk, bírjuk-e kezelni a változás kapcsán minket érő érzéseinket? Kit vagy kiket tudunk még bevonni a megoldáskeresésbe? Ha ezt mind átgondoltuk, még mindig ne lépjünk a gyermek feje felett. Vonjuk be őt is a megoldáskeresésbe, beszélgessünk vele arról, mi az ő véleménye, mi az, amit ő él meg nehezen. Járjunk utána, hogy szívesen beszélne-e a nehézségeiről más felnőttel? Ha arra jutunk, hogy túlzottan megterhelő számunkra a probléma, vagy a kamasz gyermek igényli, forduljunk külső segítséghez. Így sem helyettünk fog megoldódni a helyzet, hanem egy csapatként tudunk majd azon dolgozni, hogy a fiatal jobban legyen.

Feltétlenül forduljunk szakemberhez, ha evészavarra, testképzavarra vagy hangulatzavarra gyanakszunk, jobb túlreagálni egy ilyen típusú nehézséget, mint kezeletlenül hagyni egy komoly pszichés állapotot.

A pszichológus hozzátette: sokan sajnos már csak akkor kérik szakember segítségét, ha ég a ház, tehát szükség van már akár drasztikus kezelésekre, az evészavaros gyereknél akár fekvőbeteg-ellátásra is, mivel szélsőséges esetben ez annyira kockázatos állapottal is járhat, amelyet ambuláns ellátással már nem lehet megbízhatóan orvosolni. A súlyos problémák és az egészségre veszélyes következmények megelőzése érdekében a legfontosabb, amit a szülő megtehet, ha kisebb zavar észlelése esetén nem vár hónapokat vagy éveket, nem bagatellizálja el a probléma súlyát, hanem részt vesz egy konzultáción, amely segít külső szemmel felmérni, hogy tényleg nagy-e a baj, vagy azt még a saját eszköztárán belül meg tudja oldani.

- Evészavarok esetén a családoknak kiemelt jelentősége van, ezért rendszerszemléletben érthetjük meg igazán, miért alakul ki és marad fenn a probléma, valamint hogy a gyógyulásban nemcsak az egyénnek, hanem a teljes családnak változnia szükséges. Gondoljunk csak bele, ha a családban az örömforrás és a stresszkezelés az evés köré szerveződik, az könnyen megágyazhat a túlevésnek. Ha egy családban rideg érzelmi légkör uralkodik, magas elvárások vannak jelen, és túlzott mértékben kontrollálják a gyermeket, az az evés megtagadásához vezethet. A gyermekkorban elszenvedett traumák, a családban nem kielégülő szeretet- és elfogadásvágy szintén fokozza az evészavar kialakulásának kockázatát. Amennyiben a családban nem működnek hatékony stressz- és konfliktuskezelési stratégiák, a gyermeknek is nehéz dolga akad, és nem megfelelő eszközöket alkalmaz, amelyek súlyosbítják érzéseit, és elszigeteltségének vagy magányának átélését.

Ha az érzelemszabályozással, az érzelmek kifejezésével és kontrollálásával van valakinek problémája, az hajlamosíthatja az evészavarok kialakulására, hiszen egyrészt gátolhatja, hogy egészséges formában küzdjön meg belső feszültségeivel, másrészt kényszeres viselkedések felé mozdulhat el a szorongásokkal és belső fájdalmakkal való rugalmas megküzdés helyett.

Számos családban esik szó negatív kontextusban a külső megjelenésről, sokszor pusztán ártalmatlannak gondolt, tréfás megjegyzések formájában is, minősítve akár a gyermek testi adottságait, az anyára vagy az apára felszaladt pluszkilókat, egy kikerekedett feneket, megereszkedett hasat, amelyek észrevétlenül mérgezik a gyermek szépségről alkotott elképzeléseit is, hiszen fokozottabb érzékenységgel a beszólások mögötti frusztrációt is hajlamos lehet meghallani.

- Fontos, hogy amennyiben a gyerek túlsúlyos, akkor se a testalkatát kritizáljuk, inkább beszéljünk arról, hogyan lehetne egészségesebben élni, táplálkozni, mozogni, és együtt változtassunk a családi szokásokon, rossz beidegződéseken, ügyelve arra, hogy az otthon egy pozitív energiával teli hely legyen számára. Nem kell vaknak lenni a problémára, de ha a kommunikációban folyton ezt hangsúlyozzák, az erősen rombolja önértékelést, és az lesz a következmény, hogy nem az egészség miatt, hanem azért fog a testén változtatni, hogy mások szemében kedvesebb legyen.

Korunk szépségideálja és annak folyamatos közvetítése a média különböző csatornáin keresztül folyamatos terhet ró a pszichénkre. Szinte nem lehet úgy végigmenni az utcán, vagy bekapcsolni a televíziót, bekapcsolódni az online térbe, hogy ne kapjuk a szemünkbe az üzenetet: hogyan kéne kinézni akkor, ha szeretnénk szépek, népszerűek vagy vonzóak lenni. A baj ott kezdődik, ha egyenlőségjel kerül az értékes és szerethető, valamint a népszerű közé. Mivel pedig minden emberben van igény arra, hogy elfogadva és szeretve legyen, könnyen hiheti, hogy minél jobban hasonlít a szépségideálokra, annál jobban fogják szeretni. Csakhogy ez csalóka és hamis ígéret. Valójában egy belső hiányállapot hajtja az egyént afelé, hogy megfeleljen másoknak, azonban vagy kudarcot vall az úton, vagy hiába éri el az eredményt, és fog úgy kinézni, mit korunk bálványai, az ürességérzéssel fog találkozni - összegezte a kényszer mechanizmusát Kovács Orsolya.

Olvass tovább: pszichológus beszélt a kiskamaszkor kihívásairól

Az alsó tagozatos időszakra jellemző viszonylagos lelki nyugalom időszaka lassanként eltűnni látszik. De mi lehet a jelenség oka? Pszichológus válaszolt.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• mérgező mondatok
• evészavar
• testkép
• testképzavar
• önbizalomhiány
• önbizalom
• önbizalom akta
• Szépség és divat