A koronavírus jelentheti a fast fashion végét? Felfoghatatlanul sok ruha maradt a nagy gyártók nyakán

A 2020-as év különösen nehéz volt mindenki számára. A világjárvány nemcsak az egészségügyre, hanem a gazdaságra is negatív hatást gyakorolt, és szinte minden szektort érintett. A divatipar sem úszta meg a visszaesést, ez pedig akár egy új korszak kezdetét is jelenthetné.

A csökkent vásárlóerőnek meg is lett az eredménye, hiszen több millió tonna ruhadarab maradt a raktárakban, ez pedig sok céget drasztikus lépésekre kényszerített. Ám az éremnek mindig két oldala van, és bár fenntarthatósági szempontból valóban előnyös lenne a fast fashion márkák hanyatlása, ez mégsem jelentene megoldást a globális problémákra.

Tavasz óta megváltozott a világ

A koronavírus hatására sok minden megváltozott a korábbi életünkhöz képest, mindez pedig az öltözködésünket is befolyásolja. Mivel sokáig semmilyen étterem, szórakozóhely vagy bár nem volt nyitva, és mindenki igyekszik minél kevesebbet kimozdulni, nem igazán van szükség új, csinos ruhákra. Emellett a mindennapi divatra is kevesebb hangsúlyt fektetnek az emberek. Aki otthonról dolgozik, próbálja kényelmes darabokban átvészelni a home office-ban töltött órákat, akinek pedig a járványhelyzet idején is be kell járnia dolgozni, szintén kisebb összegeket költ új darabokra. 

A járványhelyzet miatti bizonytalan gazdasági helyzetben az emberek jóval kevesebb pénzt szánnak ruhára, a prioritási sorrendben nem ez szerepel az első helyen. Ehhez nagyban hozzájárul az is, hogy sokak fizetése csökkent, és szintén rengeteg ember vált munkanélkülivé. Az üzletek sem a megszokott módon üzemelhetnek, sok az első hullám idején kénytelen volt bezárni, és az őszi időszakban is csak korlátozottan lehettek nyitva. Bár az online felület most hangsúlyosabb szerepet kapott minden cégnél, ez a lehetőség sem tudta pótolni a boltok szerepét, hiszen a vásárlók többsége a próba hiánya miatt ruházati termékeket sokkal óvatosabban rendel az internetről, mint más egyéb használati cikket.

Jó vagy rossz hír lenne a fast fashion vége?

A BBC információi szerint a vírus miatt globálisan nagyjából 810 milliárd forintnyi megrendelést töröltek a nagy fast fashion márkáktól, ami több millió tonna felesleges ruhadarabot jelent. Ezeket a cégeket már korábban is rengeteg támadás érte a kizsákmányoló üzletpolitikájuk miatt, de amellett sem lehet szó nélkül elmenni, hogy mekkora ökológia lábnyoma van egy-egy ilyen pulóvernek, nadrágnak vagy kabátnak. Az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja szerint a divatipar felelős az éves globális szén-dioxid-kibocsátás 10%-áért, ami több, mint az összes nemzetközi járaté és tengeri szállításé együtt. Ennek alapján akár jó hírnek is tűnhet, hogy ezek a cégek most sokkal kevesebb árut adnak el, és az egyeduralmuk végét jelentheti a koronavírus, ám ez nem minden tekintetben jelent pozitívumot.

Sok távol-keleti országban a fő bevételi forrást a ruhaipar jelenti, hiszen a nagy nyugati cégek itt sokkal olcsóbban le tudják gyártatni a kollekciókat. Elképesztő mennyiségű ruha ömlik Európába és Amerikába Bangladesből, Indiából, Kambodzsából vagy Srí Lankáról. Ez nemcsak a cégeknek, hanem az ott élőknek is kedvez, hiszen rengeteg munkahelyet teremtenek, és sok család megélhetése attól függ, hogy a vállalatok mennyire tudnak talpon maradni.

A vírushelyzet azonban ebbe is beleszólt: míg a világ egyik felén nem látják értelmét egy újabb felső megvásárlásának, addig másik oldalon ez sokkal rosszabbul csapódik le. A rendelések és eladások csökkenése miatt a termelés is lelassult, az itt dolgozó munkások amúgy is alacsony bére megcsappant, vagy teljesen el is veszítették az állásukat. Ha ez nem lenne elég, nekik is meg kellett birkózniuk a koronavírus okozta nehézségekkel, a szociális távolságtartás és a megfelelő higiéniai körülmények pedig gyakran nem adottak.

Mi a jövő?

Bár sajnos nem lehet tudni, mikor lesz végleg vége a járványhelyzetnek, arról már vannak meglátások, hogyan változik meg hatására a divat világa. A Buisness Insider összegzése alapján arra lehet számítani, hogy az emberek a jövőben megfontoltabban vásárolnak majd, ami véget vethet az extrém fogyasztásnak, és sokkal inkább a fenntartható divat felé tereli majd a vásárolókat. Ez alatt pedig nemcsak a környezetvédelmi elveket, hanem a szegényebb országok kizsákmányolásának végét és a hazai divat támogatását is lehet érteni.

A témában megkérdeztük Mengyán Esztert is, aki Magyarországon a fenntartható divat egyik élharcosa, a Holy Duck!és a Fenntarthatodivat.hu oldalak szerkesztőjeként és szakértőjeként pedig jól látja, hogy egyre több ember választja kis hazánkban is az öltözködésnek ezt a sokkal környezet- és emberbarátabb formáját. Emellett pedig a megoldásra is rámutatott.

- 2016 óta írom a Holy Duck! blogot, amely fenntartható divattal, tudatos ruhavásárlással foglalkozik. Bevallom, akkor azt gondoltam, jó, ha egy maréknyi embert érdekel, amiről írok. Nem hittem volna, hogy 2020-ban mindkét socialmédia-felületen tízezernél is több követője lesz annak, amiről mesélek. Rengeteg érdeklődő kérdést és üzenetet kapok, sok-sok előadást tartok a témáról iskolákban, könyvtárakban, nagyobb cégeknél. Számomra ez azt jelenti, hogy a téma egyre többeket érdekel, és egyre többen vannak, akik szeretnének odafigyelni arra, hogy környezettudatosabban vásároljanak. A ruhaipar jelenlegi, felgyorsult működése, a környezetszennyező textilgyártás miatt megoldásokra van szükség. Az iparban dolgozó szakembereknek bőven van min gondolkozni, mivel az egész divatipar átláthatatlan, és sok egyéb iparággal összekapcsolódik, rengeteg embernek ad munkát szerte a világon. Szerintem mindenkinek, aki visel ruhát, van hatása az átalakulásra. 

Mivel a túlfogyasztás és túltermelés a legnagyobb probléma, fontos, hogy vásároljunk kevesebbet. A meglévő ruháinkat viseljük kreatívan, alakítsuk át, ha valami újra vágyunk. Kérjünk kölcsön, csereberéljünk, vásároljunk másodkézből. Ma már annyi fantasztikus lelőhely van, érdemes ezeket először megnézni, ha új darabokra van szükségünk. 

Persze nem lehet kihagyni a magyar tervezőket, alkotókat sem, mert egyre többen vannak, akik az alapanyag-használatra is odafigyelnek. Minősített európai biopamutból készít pulcsikat, sapkákat a Touch Me Not tervezőpárosa, több mint tíz éve ebben a szellemiségben dolgozik a Printa, hulladék bőrből is készít cipőt a NES Shoes és a Hike Zone, különleges hócsalán alapanyagot használt a Daige márka - csak hogy néhányat említsek a hazai alkotók közül. Ha még több tervezőre vagyunk kíváncsiak, érdemes megnézni a Cikkcakk Studio vagy a Prezent Budapest oldalát - mondta.

Divatjamúlt használt ruhákból varázsol sikkes darabokat a fiatal nő: fotókon az átalakítások

Olcsó, régi ruhákat vásárol a turkálókban, és teljesen új életet ad nekik. Képeken mutatja meg az átalakításokat.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• divat
• öltözködés
• fast fashion
• fenntarthatóság
• környezetvédelem
• Szépség és divat