Már egyetlen farmer elkészítése is brutális környezeti károkat okoz: 7 ezer liter vizet pazarlunk el darabonként

A divatipar a világ második legszennyezőbb ágazata. Egyetlen farmer elkészítése is hihetetlenül sok vizet és veszélyes vegyi anyagot igényel.

farmergyartas cover
Húsvéti tojásvadászat
Retikül
Ez is érdekelhet
Sóbors
Top olvasott cikkek

A farmer egy olyan alapdarab, ami szinte mindenki szekrényében megtalálható, méghozzá általában nem is csak egyet rejt belőle az átlagember gardróbja. És mivel a legtöbbek által könnyen megfizethető, olcsóbb változatok gyorsan tönkremennek, elhasználódnak, ráadásul a divat is folyamatosan változik, sokan félévente, évente cserélik le nadrágjaikat, vagy szereznek be új nadrágokat a régiek mellé. 

Bár rendszeresen hordjuk, abba már jóval kevesebben gondolnak bele, hogy a kedvenc farmerjuk, illetve maga a farmergyártás milyen hatással van a bolygóra.

Ennyi vizet igényel a farmer elkészítése

Az olajipar után a divatipar a második legszennyezőbb ágazat. A Föld szén-dioxid-kibocsájtásának körülbelül 10%-áért felelős, és rengeteg vizet is felemészt. A textilgyártás alapja a pamut, amiből több mint 27 millió tonnányi készül évente. A gyapot, amiből készül, rendkívül sok öntözést igényel, ráadásul hatalmas mennyiségű, a környezetre és az egészségre is káros rovarirtót is alkalmaznak a termesztése során. 

Egy kilogramm pamut előállításához körülbelül 20 ezer liter vizet és 8 ezer különböző kemikáliát használnak fel, egyetlen farmer gyártásához pedig attól függően, hogy hol készül, minden folyamatot egybevéve körülbelül hét-tízezer liter vízre van szükség. Itt összehasonlításképp érdemes megemlíteni azt is, hogy egy ember ivóvízszükséglete megközelítőleg ezer liter évente.

A cikk az ajánló után folytatódik

A gyártás brutális környezeti és egészségügyi károkat okoz

Ahhoz, hogy a pamutból farmer legyen, számos egyéb eljárásra, például fehérítésre, fakításra és festésre is szükség van, ezekhez a folyamatokhoz pedig sok különböző, veszélyes anyagot, többek között klórt, kadmiumot vagy ólmot is alkalmaznak. A gyártás során keletkezett, fogyasztásra alkalmatlan, mérgező kemikáliákkal szennyezett víz annak ellenére, hogy igen veszélyes, számtalanszor visszakerül a folyókba, így később nemcsak természeti, hanem egészségügyi károkat is okozhat. Ázsia vizeinek például közel 70%-át szennyezik a textilipar vegyi anyagai. 

Egyes országokban, főleg Kínában, Indiában, Pakisztánban vagy Bangladesben sokszor kiskorú, teljesen kizsigerelt munkások dolgoznak, méghozzá rendkívül rossz körülmények között, általában bármiféle védőfelszerelés nélkül. Az alkalmazottak gyakran tapasztalnak kiütéseket, különböző bőrelváltozásokat, és a meddőség is gyakori problémát jelent náluk, sőt a mérgezéses esetek sem ritkák.

Hatalmas mennyiségű textilhulladék keletkezik

Évente körülbelül 6 milliárd farmer készül, ezek szállítása pedig még több károsanyag-kibocsájtással jár. Nem beszélve a későbbi, rendszeres mosással járó vízigényről és arról, hogy a darabok nagy része hamar a szemétben végzi: egy évben ugyanis körülbelül 92 millió tonna textilhulladék keletkezik a világon, Magyarországon ugyanennyi idő alatt 60-80 ezer tonnányit dobnak ki az emberek, és körülbelül a ruhák 90%-a kerül a hulladéklerakóba. Ez hihetetlen mennyiségű szemetet eredményez, és mivel a darabok nagy része szintetikus, nem lebomló anyagból készül, hatalmas terhet jelentenek a bolygóra nézve.

Ahhoz, hogy a helyzet javuljon, és mérséklődjön a divatipar okozta kár, óriási globális változtatásokra lenne szükség. Ám nemcsak a gyártók és a forgalmazók, hanem az emberek is tehetnek azért, hogy elkezdődjön az átalakulás. Nagy szerepet játszik ebben a tudatos vásárlás, a túlfogyasztás mérséklése és az újrahasznosítás is. Fontos lenne, hogy mindenki csak annyi ruhát szerezzen be magának, amennyire valóban szüksége van, az alapdarabokból pedig érdemes jó minőségű, tartós változatokat venni, hogy ne menjenek olyan hamar tönkre, és éveken keresztül viselhetőek legyenek.

Oda kell figyelni a kímélő mosásra, hogy az anyagok megőrizzék jó állapotukat, és nem szabad csakis a divat változása miatt folyamatosan újabbra cserélni a gardróbban fellelhető szetteket. A jó állapotú használt ruháknak pedig nem kell a szemétben végezniük: számos helyen leadhatod őket, és még akár segíthetsz is velük.

Itt adhatod le a használt ruhákat

Adunk néhány ötletet arra az esetre, ha környezetkímélő módon szeretnél megszabadulni a leselejtezett daraboktól: nem csupán a Földet védheted velük, de akár másoknak is segíthetsz.

10 hely, ahol leadhatod a használt ruhákat, és hálásak érte: segítesz vele, és véded a környezetet is

Nem tudod, mit kezdj a megunt, kiselejtezett ruhákkal? Mutatunk néhány helyet, ahol leadhatod őket, és segíthetsz velük az embereken vagy a környezeten.

Elolvasom

Képek: Getty Images Hungary.

Ezt is szeretjük