Hogyan lehet burjánzó, dúsan termő veteményeskerted? Kövesd Megyeri Szabolcs kertész tanácsait

Van abban valami varázslatos, hogy az ember saját veteményesében elültet valamit, szeretettel gondozza, majd amit később leszed róla, az asztalára teheti.

A saját veteményeskert nagy kincs, és az abban nevelt zöldségek ezerszer finomabbak, mint amiket a zöldségesben szerez be az ember. Ahhoz azonban, hogy a növények dúsak és bőven termők legyenek, megfelelő gondozásra van szükség: Megyeri Szabolcs kertészt kérdeztük meg, hogyan érdemes ültetni és gondozni a veteményeskert növendékeit a kezdetek kezdetétől.

- A konyhakertek mostanában a reneszánszukat élik, aminek több jól visszafejthető oka is van. A vírushelyzet miatti bezártság sokakat fordított a jelenleg szinte egyetlen kötetlen szabadtéri hobbi, a kertészkedés felé, innen pedig csak egy lépés a haszonnövények nevelése. Másoknál a spórolás reménye indítja el a háztáji termesztést, sokan pedig azért szeretnének saját nevelésű zöldségeket, mert így ellenőrzött hátterű, a termesztés módszerétől függően akár biominőségű élelmiszerhez juthatnak. Bármi legyen is a mozgatórugó, a konyhakerti termesztés remek dolog - mondta elöljáróban a kertész.

Hol legyen a konyhakert?

Ugyan a kert kialakítását sok szempont, jórészt általában esztétikai nézőpontok alakítják, a veteményes pontos helyét a növények igényeihez érdemes alakítani.

Fontos, hogy a legmegfelelőbb szegletbe kerüljenek, hiszen ha a fizikai körülmények nem felelnek meg a számukra, az legalább olyan komoly hátráltató tényező a számukra, mint az, ha nem megfelelő rendszerességgel locsolja őket.

- A zöldségek túlnyomó többsége napimádó, valamint a meleg, huzatmentes fekvést kedvelik, így a kert ilyen adottságú részeire álmodjuk meg a veteményest. Sose az éppen parlagi vagy félreeső területeket szemeljük ki, hacsak nem felelnek meg az előzőekben felvázoltaknak. Ne féljünk feláldozni egy szegletet a gyepes részből, vagy éppen az egyik jó helyen lévő díszágyást átállítani zöldségekre! A kerten belül, amennyiben több hely is alkalmas, szemeljük ki a ház bejáratához közelebbit, áldás ugyanis, ha a konyhából könnyen ki lehet szaladni egy-egy friss darab zöldségért vagy pár szál fűszernövényért! Érdemes a bejáratot, teraszt és a veteményest egyszerű utacskával összekötni, így nem koptatjuk ki a gyepet a gyakran használt útvonalon, és esős, nyirkos időben sem leszünk térdig sárosak!

A kertész tanácsát valóban érdemes megfogadni, és az is fontos kérdés, mekkora legyen az első veteményes. Akinek még sosem volt veteményeskertje, lelkesen vághat bele a saját nevelésű növények termesztésébe, és indokolatlanul nagy veteményest rekeszthet le. Az első tapasztalatok megszerzésére azonban egy szerényebb méretű veteményes is megteszi.

- A konyhakertnél nem a méret lényeg! Első nekifutásra jobb ötlet egy kompakt méretű termesztőhely, a túlzó alapterület ugyanis sok terményt jelent, ez pedig sok munkával jár, ami könnyen a kezdők kedvét szegheti. Hogy a konyhakertezés öröm maradjon, először visszafogott mérettel kezdjük, ez számokban kifejezve nagyjából egy kis szobányi, tehát 9-12 négyzetméteres rész legyen! Érdemes ezt is kettő vagy négy szeletre felosztani, például zúzott kővel felszórt vagy kültéri járólappal kirakott ösvényekkel. Ezek nem csak esztétikailag javítanak a látványon, de megkönnyítik a hozzáférést a növényekhez, és rossz időben is biztosítják a (viszonylag) sármentes megközelítést. Haladók természetesen nagyobb területen is próbálkozhatnak, de az is megoldás, ha a kert két különböző szegletében helyezünk el egy-egy konyhakertet.

Mi kell az induláshoz?

A munkálatok megkezdéséhez elengedhetetlen a megfelelő eszköztár megteremtése, úgy a szerszámok, mint a talaj tápanyagellátásához szükséges kellékek tekintetében.

- A veteményezésben az is jó, hogy nagy befektetés nem szükséges hozzá, így senkinek nem kell jelentős költségekbe vernie magát. Mindenképp szükség lesz pár alapszerszámra, ásóra, gereblyére, kapára, pár kéziszerszámra, például ültetőkanálra, kis méretű kultivátorra. A talaj állagának és tápanyag-ellátottságának javítására érdemes beszerezni pár zsák érett komposztot vagy marhatrágyát (nem kell félni, nem rossz a szaga), jól jön majd egy öntözőkanna, a munkához pedig készüljünk kerti kesztyűvel, szalmakalappal, térdeplővel. A lényeg persze a vetőanyag, amit kis túlzással bármelyik sarkon megvehetünk, azonban érdemes inkább kertészetben, gazdaboltban megvásárolni a magokat, palántákat, ugyanis ezeknél is vannak minőségi különbségek, a hipermarketek, élelmiszerüzletek kínálata jellemzően nem a minőség köré szerveződik.

Ha szeretnéd megbízható forrásból beszerezni veteményeskerted palántáit, akkor nézz szét Megyeri Szabolcs kertészetében! Kattints ide, és nézz szét a kínálatban!

- Lényegi kérdés az is, hogy mi kerüljön a konyhakertbe. Kezdőknek érdemes az egyszerűbben nevelhető, könnyű sikerélményt ígérő alapzöldségekkel próbálkozniuk, így jó választás a paradicsom, a paprika, az uborka, a bab, a bordás kel vagy a saláta. Szintén remek ötlet a zöldségek mellett fűszernövényeket is gondozni, hiszen ezek alacsony igényűek, és kis alapterületen is érdemi mennyiség termeszthető belőlük.

Indulhat a vetés!

Ha minden megvan, eszközöktől a palántákig, akkor kezdődhet is az ültetés. A kertész szerint fontos figyelembe venni, hogy minden növénynek másak az egyéni igényei, és eszerint eljárni.

- Maga a vetés, a palánták ültetése egyáltalán nem nehéz, sőt, ez az, amire bárki ráérezhet teljesen kezdőként is. Fontosabb, hogy a magokat vagy az előnevelt palántákat az előírt időben helyezzük ki a szabad földbe. Ehhez mindig segítséget kapunk a magok csomagolásán, de bátran használjuk az internetet, ha egy-egy zöldség vetési, kiültetési idejére vagyunk kíváncsiak! Ne csak az időre figyeljünk, hanem a sor- és tőtávolságokra is, valamint a magok esetén a megfelelő ültetési mélységre is!

Illúziók és valóság

A saját veteményeskert csupa öröm, de sok időt igényel, munkával, és bizony, kiadásokkal is jár. Ahhoz, hogy valóban semmi se szegje az ember kedvét, fontos elhessegetni néhány gyakori tévhitet, illúziót.

- A konyhakerti termesztéssel kapcsolatban él pár tévhit, melyekkel érdemes leszámolni. Az egyik, hogy a zöldségek szinte maguktól nőnek. A valóságban rendszeres ápolásra lesz szükség, öntözésre és gyommentesítésre, olykor pedig növénybetegségekkel vagy támadó rovarkártevőkkel kell megküzdeni. Az is tény, hogy a vetemény nem lesz költségmentes, hiszen magok, palánták mellett számolni kell az öntözővízzel, a tápanyagok és növényvédőszerek árával is. Sajnos az sem mindig igaz, hogy a házi kiskerttel érdemi spórolást lehet elérni. A kis alapterületen nevelt zöldségekkel sokkal inkább értékes és produktív hobbi nyerhető, mintsem értékelhető megtakarítás. Ez azonban senkinek ne szegje kedvét, a kisebb léptékű kezdés után bátran lehet nagyobb arányban folytatni a veteményezést, aki pedig csak talpalatnyi helyen nevel zöldségeket, egy kellemes elfoglaltsággal mindenképp gazdagabb lesz!

Egy gyakori kártevő: a lótetű

Óvd meg kerted szépségét a lótetűtől: a kertészt kérdeztük, hogyan lehet eltávolítani, távol tartani az ágyásoktól!

(Képek: Getty Images.)

• vetemény
• kert
• kertészkedés
• zöldség
• kertész
• Otthon