Házasság után közös lesz a lakás? 4 ingatlanos kérdés az esküvő előtt, amire nem árt tudni a választ

Itt a nyár, megszaporodnak az esküvők, és rengeteg fiatal pár mondja ki a boldogító igent. Illúzióromboló ilyenkor arra gondolni, hogy vajon ezután hogyan alakul a vagyoni helyzet, mi az, ami privát vagyonnak számít, és mi megy a közösbe.

Pedig gondolni kell erre is az esetleges későbbi félreértések elkerülése végett, és sajnos arra az az esetet is számításba kell venni, hogy a későbbiekben esetleg megromlik a házasság, és válással végződik. Ilyenkor jó, ha letisztázott a vagyoni helyzet.

Az esküvő után minden közös vagyonnak számít?

A házassági életközösség egyben háztartási vagyonközösséget is jelent. Innentől osztatlan közös tulajdon lesz minden, amit egyedül vagy közösen szereznek a felek. Ám általánosságban elmondható, hogy minden, a házasság előtt megszerzett vagyon különvagyonnak számít.

A különvagyon meglétét bizonyítani kell. Lehet adásvételi szerződéssel, folyószámla-kivonatokkal. Ha rokonok általi ingóságok ajándékozásáról van szó, akkor kell az ajándékozók tanúkénti nyilatkozata. A különvagyon meglétét annak kell bizonyítani, aki azt állítja, hogy van ilyen neki.

Mikor lesz egy különvagyontárgyból közös?

Ha az esküvő előtt nem éltek a felek élettársi kapcsolatban, akkor a házasság megkötésének időpontjában található összeg, ami a felek egyéni számláján van, különvagyonnak számít. Ha összeházasodnak, és a bankszámlákra pénz érkezik, az közös vagyonnak számít. Azonban ha az egyik fél bizonyítani tudja, hogy az az ő különvagyona - vagyis örökölte vagy ajándékba kapta -, akkor az megmarad privát tulajdonnak. Ha viszont egy különvagyonhoz tartozó vagyontárgy egy hétköznapi berendezési tárggyá válik, öt év életközösség és mindennapos használat után közös vagyon lesz. Ilyen például egy tévé vagy mosógép, amit noha az egyik fél hoz a házasságba, idővel közös lesz.

Az ilyen luxusházak elosztása is óriási teher akkor, ha elválnak azok, akik benne laknak. Érdemes megnézni, egyesek mit tartanak fontosnak a lakásukban. 

Lakáshitel-felvételnél is közös lesz a teher?

Az esküvő után bármelyik fél vállal anyagi kötelezettséget vagy tartozást, azt bizony mindkét fél közösen cipeli. Ez azt jelenti, hogy ha lakáscéllal - vagy bármilyen céllal - a férj hitelt vesz fel, a részletfizetési kötelezettség mindkét felet terheli. Tehát hiába szerepel a szerződésen adósként a férj, a feleség is adósnak számít.

Ám nemcsak a vagyontárgyak, hanem a tartozások és terhek is eshetnek a különvagyon kategóriába a házasság előttről. A válás után is a házaspár mindkét tagja egyetemlegesen felel a hitel törlesztéséért, és ha az egyik fél nem fizet, a bank a másiktól behajthatja a tartozást. 

Mi történik a hozott lakással váláskor?

Ha egy házasságba az egyik fél különvagyonként egy ingatlant hozott, és az esküvő óta ott lakik a pár, az attól még a lakástulajdonos fél különvagyonának számít. Ha azonban jelentős mértékű felújítás folyt a lakásban, az közös vagyonnak számít.

A beruházás és felújítás mértékétől függően bizonyos hányadban ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonjog vagy pénzbeli ellenérték járhat a másik félnek válás esetén. Ha nem tudnak megegyezni, bírósági szakértő fogja eldönteni, hogy mi illeti meg a követelő felet. Ha a különvagyonnak számító ingatlant bérbe adják a párok, a lakás hiába a feleségé, a befolyt bérleti díj a közös vagyont gyarapítja.

A későbbi komolyabb perek és viszályok elkerülése végett érdemes már házasságkötéskor házassági vagyonjogi szerződést kötni, amit nem elegendő két tanú előtt írásba foglalni. Azt közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. 

• lakás- és pénzügyek
• lakás
• hitel
• adósság
• házasság
• Otthon