Társasházban laksz?

Egy társasház létrehozását és működtetését rendeletek szabályozzák, létesítéséhez pedig egy olyan alapító okirat szükséges, amelyet az összes tulajdonos elfogadott.

Ez az egyik legfontosabb dokumentum, amely nemcsak a ház adatait foglalja magába, de a lakók jogainak gyakorlásában is lényeges szerepet tölt be. Hogy mit tartalmaz, és egyáltalán milyen jogaid vannak, ha társasházban élsz? Az alábbiakból megtudhatod.

Adatok, jogok, tények: az alapító okirat

A társasházak alapító okirata két vagy többoldalú szerződés, illetve egyoldalú nyilatkozat is lehet. Ahhoz azonban, hogy az alapító okirat valóban alkalmas legyen egy társasház létrehozására, tartalmaznia kell többek között a külön tulajdonba kerülő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek meghatározását, a közös tulajdonba kerülő épületrészek felsorolása, valamint az ingatlan-nyilvántartás szabályai által megkívánt egyéb adatokat, jogokat és tényeket.

Az alapító okiratra formai kötöttségek vonatkoznak. Ahhoz, hogy érvénybe léphessen, minden tulajdonostársnak alá kell írnia, és közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Amint az ingatlan-nyilvántartásba is bekerül, a társasház megalapítása megtörtént.

A közösképviselő és a többiek

A hivatalos társasházi formához három szervezet tartozik: a közgyűlés, a közös képviselő vagy intézőbizottság, és a számvizsgáló bizottság.

Ezek közül azonban a legfőbb szervnek a közgyűlés, a társasközösség döntéshozó fóruma számít, melynek joga van a közösségre, valamint a társasházi közös tulajdonra vonatkozóan döntéseket hozni. Természetesen ez a szervezet sem dönthet öncélúan, döntési joga a következőkre terjedhet ki.

• Dönthet a közös tulajdonban álló épületrészek használatáról, hasznosításáról, fenntartásának idejéről és körülményeiről.
• Meghatározhatja, hogy a társasközösség milyen kötelezettségeket vállaljon.
• Megválaszthatja a közös képviselőt, az intéző- és a számvizsgáló bizottság tagjait, és dönthet azok díjazásáról, de felmentéséről is.
• Elfogadhatja és módosíthatja a társasház működési szabályzatát és dönthet a házirend tartalmáról.
• A közgyűlés állapítja meg a társasház éves költségvetését, és az elszámolást is ez a szervezet végzi.

Minden olyan kérdésben is a közgyűlésnek van joga dönteni, amely az alapító okirat és a társasház működési szabályzata szerint nem a számlálóbizottság, az intézőbizottság, vagy a közös képviselő személyére tartozik.

Közgyűlés, meghívóval

A közgyűlést a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke hívhatja össze úgy, hogy minden tulajdonostársnak ezt írásos meghívó formájában jelzi, és a meghívó egy példányát a társasház egy jól látható pontján is elhelyezi.

A közgyűlés bármikor összehívható, akkor pedig kötelező, ha azt legalább egy olyan tulajdonostárs kezdeményezi, akinek tulajdoni hányada legalább 10%-os a társasházban, és aki pontosan megindokolja a kezdeményezést.

Az összehívott közgyűlés döntését akkor lehet csak érvényesnek tekinteni, ha azon a tulajdonostársak legalább fele részt vett. A működési szabályzat szerint minden tulajdonos a tulajdoni hányada arányában rendelkezik szavazati joggal, ha tehát valakinek két lakás van a birtokában, az két szavazattal ér fel. Bármilyen kérdésben határozni egyszerű szótöbbséggel lehet, az alapító okiratról történő döntéshez azonban valamennyi tulajdonos beleegyezése kell
Ha olyan döntés születik, amelyet a tulajdonostársak csupán 80%-a támogat, akkor a döntés nem lép érvénybe. Ekkor a kisebbségben maradtaknak lehetőségük van élni keresetindítási jogukkal, ha azonban ezzel nem élnek a döntéstől számított 30 napon belül, akkor a többség határozata lép érvénybe.

Bármilyen, a közgyűlésen hozott döntésről kötelezően jegyzőkönyvet kell készíteni, és lehetővé kell tenni, hogy abba minden tulajdonostárs betekinthessen, és arról másolatot készíthessen.

Jogok és korlátok

Minden tulajdonostárs bizonyos, előre meghatározott jogokkal rendelkezik, de bizonyos korlátozások is érintik.

A társasház működési szabályzata magában foglalja a lakás használatának, hasznosításának szabályait, a használati és hasznosítási jogot azonban csak a társasház működéséhez igazodva korlátozhatja: határozhat például arról, hogy egy, a társasház által közös tulajdonban álló helyiséget ki hogyan használjon. Ha valaki más módon szeretné használni a közös tulajdonban álló helyiséget, abban az esetben, ha a hasznosítási mód a társasház nyugalmát zavarhatná, a működési szabályzat megtilthatja azt.

A korlátozások mellett előnyöket is biztosít a társasház működési szabályzata. Ilyen például az elővásárlási jog, amellyel minden tulajdonostárs rendelkezik a közös tulajdonú helyiségekre nézve.

• lakás
• jog
• költség
• törvény
• társasház
• lakás- és pénzügyek
• Otthon