Hogyan takarít egy mikrobiológus a kritikus helyeken? Így csináld te is, ha alapos akarsz lenni
A mikrobiológus tudja, mennyi szemmel láthatatlan kórokozó van egy lakásban: ő erre figyel a takarításban.
A takarítás az ember mindennapjainak természetes része, ám most, a koronavírus-járvány idején hatványozottan fontos odafigyelni az otthoni higiéniára.
A betegségmegelőzés érdekében most nemcsak a máskor is természetes szinten kell takarítani, hanem sokkal alaposabban, hangsúlyt helyezve a lakásnak azokra a felületeire, használati tárgyaira is, melyeket gyakran használnak, érintenek lakói.
A mikrobiológus szerint a konyha nem kap elég figyelmet
Dr. Charles Gerba az Arizonai Egyetem mikrobiológusaként arra tette fel munkásságát, hogy az ember környezetében előforduló kórokozókat vizsgálja. A Good Housekeeping oldalán adott interjúban elmondta, melyek azok a tárgyak és felületek a lakásban, melyek takarításáról sokan megfeledkeznek, ám ő, mint a téma szakértője, sosem.
Dr. Gerba szerint sokan követik el azt a hibát, hogy otthonukban inkább a fürdő takarítására fordítanak figyelmet, és a konyhára kevesebbet. Ennek az az egyszerű oka, hogy az emberek zöme számára sokkal egyértelműbb, hogy a fürdőben időről időre átfogó, minden felületre kiterjedő fertőtlenítőtakarítást kell végezni. Viszont ugyanezt nem csinálják meg a konyhában, ahol emiatt rengeteg felület marad hosszú távon is érintetlenül, és csupán a mosogatót, az asztalt és a mikrót takarítják.
A fertőtlenítőtakarításnak a konyhában is minden egyes felületre, pulttól a szekrényig, mosogatón át az asztalig, mindenre ki kell terjednie. A mikrobiológus figyel erre, de valami egyébre külön is felhívta a figyelmet: a mosogatószivacsot kellő gyakorisággal szükséges cserélni. Mivel folyamatosan nedves, ételmaradékokkal találkozik, így pillatanok alatt elszaporodnak benne a baktériumok. Egy szivacsot maximum egy hónapig tanácsol használni.
Járványos időszakban a mosogatószivacsot az átlagosnál is gyakrabban érdemes cserélni, fertőtlenítés céljából akár napi szinten leönteni forrásban lévő vízzel.
Mi a helyzet a szakértő hűtőjével?
Az ember takarítja a fogóját, a rácsokat, de dr. Gerba otthoni hűtőszekrényének egy bizonyos részére különös figyelmet fordít: a hűtő fenekére, mert a rácsos polcokról minden ide hullik és csöppen le. Muszáj gyakran fertőtleníteni, hogy ne legyen kórokozótelep, vagy akár penészedés a hűtő aljában - így indokolt a szakértő.
Kiút a társfüggőségből - Hogyan szabadulj meg a mérgező kapcsolatoktól?
Knapek Éva klinikai szakpszichológus, tabuk nélkül beszél a társfüggőség jellemzőiről, és bemutatja a kialakulásának okait, a kapcsolati dinamikákat, és a felismeréshez vezető jeleket a saját életünkben, közeli kapcsolatainkban. A Femina Klub januári előadásán hasznos tanácsokat kaphatsz hogyan léphetsz ki ezekből a helyzetekből, és hogyan alakíthatsz ki egészséges, egyenrangú kapcsolatokat.
További részletek: feminaklub.hu/
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2025. január 7. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
A felületeken ezt mindig nagyon figyeli
A mikrobiológus otthonában mindig figyel rá, hogy sem a konyhapulton, sem az asztalon vagy másutt semmi se legyen lecsöpögtetve, mert az táptalaj a baktériumoknak. Ha nem figyel rá az ember, könnyen előfordulhat, hogy pár órán belül egy ott felejtett csepp kellős közepébe teszi a kenyeret vagy más ételt, és a kórokozót pillanatokon belül beviszi a szervezetébe.
Kendőt vagy sprayt érdemes használni?
Most nagy a kereslet a fertőtlenítőszerekre, de ez akkor is így kell legyen, ha épp nincs semmilyen terjedő ragályos betegség. Most virucid, azaz vírusölő hatású szerekre van szükség, mivel az hatékony lehet a koronavírus elpusztítására is a felületeken.
Dr. Gerba mikrobiológusként a fertőtlenítőkendők mellett teszi le a voksát. Az emberek számára praktikusabb lehet, mert a spray-k hatóideje körülbelül tíz másodperc a nedvesítés után, amit aligha várják meg törlés előtt. Ha mégis megteszik, úgy a spray-k is beválhatnak, de alaposan kell permetezni és türelemmel kivárni a tíz másodpercet.
Amit viszont sosem tenne a mikrobiológus: óriási hiba egyetlen darab nedves kendővel - egyetlen öblítetlen törlőronggyal is - végigmenni a lakáson, mert az ember széthordhatja a kórokozókat a lakásban.
Konyharuhákról és kéztörlőkről
A mikrobiológus ezekre is kritikus pontoként tekint otthonában. Ezek a textilek, mivel napi többször használatosak, folyamatosan nedvesek, nyirkosak, így fészket adnak a kórokozók számára.
Dr. Gerba otthonában szívesebben használ papírtörlőt, és mindenki másnak is ezt javasolja. Tanácsa főként most, a járvány idején megszívelendő lehet. Ha valaki mégsem térne át, akkor alaphelyzetben a kéztörlőket és konyharuhákat heti 1-2 alkalommal váltani kell. Járványos időszakban az az ideális, ha mindennap másik törölközőt helyez ki az ember. Ezeket a textileket fontos mindig magas, 60-90 fokos vízben mosni.
A szatyrokat sem feledi, mert tele vannak kórokozókkal
A szakértő a textil bevásárlószatyrokra is kiemelt figyelmet fordít, hiszen nap nap után viszi magával az ember, és fogja meg ugyanazzal a kézzel, amellyel a buszon kapaszkodott, a boltkilincset és kosarat érintette, és a pénzt fogta. Ráadásul a szatyrokba általában válogatás nélkül, ömlesztve kerülnek bele a megvásárolt termékek, nyers hús, földes zöldségek, tejtermékek és egyebek. Ha zacskóban is vannak, a textilszatyor belülről is szennyeződik.
Nagyon fontos, hogy a szatyrokat minimum heti rendszerességgel kimossa az ember. A szakértő saját családjában bevált praktikát is megosztott: több textilszatyruk is van, és a különböző kategóriába eső termékeket különböző szatyrokban viszik haza. Így elkerülhető, hogy a termékek - nyersek és készek, nedvesen és szárazak, csomagoltak és nem csomagoltak - találkozzanak, és szennyezzék egymást.
Néhány fontos felület, tárgy és kritikus pont a sok közül otthonunkban, melyről sokan megfeledkeznek, és néhány praktikus tanács. Különösen a koronavírus idején hatványozott figyelemmel érdemes takarítani, hogy az ember a lehető legtöbbet megtegye a betegség megelőzése érdekében.
Képek: Getty Images.