7 dolog, amihez egyáltalán nincs joga a főbérlődnek, hiába mondja: az ügyvédet kérdeztük

A főbérlő és az albérlő között könnyen alakulhatnak ki vitás kérdések, melyekben a tulaj esetenként jogtalanul próbálja az akaratát érvényesíteni lakója felett. 

Szerettük volna megvilágítani, mi az, amit egy főbérlő még annak ellenére sem tehet meg, hogy a lakás az övé: dr. Dobozy Lilla ügyvédet kérdeztük meg a témában.

Kinek van több joga egy albérletben?

Az albérlet a lakó otthona, de a lakást kiadó tulajdona. Mindkét fél úgy érezheti, az ő szava erősebb az ingatlanban, ami konfliktusokhoz vezethet.

A felmerülő kérdések tisztázásában elengedhetetlen egy alapos és minden részletre kitérő albérleti szerződés, amit a későbbiekben is alapul lehet venni. Ennek értelmében a lakóé lesz az ingatlan használatának joga:

- Lakásbérléskor mindenképp érdemes bérleti szerződést kötni, nemcsak szóban, hanem írásban is, és ebben tisztázni és rögzíteni a feltételeket, már csak azért is, mivel a jogszabályi rendelkezések szerint a lakás bérbeadásának az érvényességéhez szükséges a szerződés írásba foglalása. Lényeges kérdés a bérleti jogviszony kezdete, a birtokbaadás. Onnantól kezdve, hogy a bérlő használja szerződés szerint a lakást, már ő jogosult erre, és nem a lakás bérbeadója. Persze azt nem jelenthetjük ki, hogy a bérlő „bármit” tehet az ingatlanban, ugyanis nyilván nem. A bérlő rendeltetésszerű használatra jogosult, és lakhat a lakásban, és ez vonatkozik a bérlővel egy háztartásban élőkre is - magyarázza dr. Dobozy Lilla.

Bár a főbérlő úgy gondolhatja, tulajdonosként nem kell figyelembe vennie az albérlője szavát, ez egyáltalán nincs így. Egyszerűen fogalmazva, a lakás bérbeadásától kezdve mind a bérlőt, mind a tulajt korlátozzák, de meg is illetik bizonyos jogok. Nagyon fontos a jó kommunikáció és a jogokat tiszteletben tartó együttműködés a két fél közt.

Mit nem tehet meg a tulajdonos?

Lakáskulcstól a kiadásokig sorra vettünk néhány dolgot, amit nem tehet meg a tulajdonos.

- Bemehet a lakásba a tulaj, ha a lakó nincs otthon?

- Nem. Nagyon rendkívüli esetek felmerülhetnek, amikor nincs idő értesíteni előzetesen a bérlőt, és az eset azonnali elhárítást igényel, például tűzeset, csőtörés esetén, de természetesen itt is elvárható a tulajdonostól, hogy haladéktalanul értesítse a bérlőt. Ilyen eseteket leszámítva előzetes értesítés nélkül a tulajdonos nem jogosult bejárni a lakásba.

A bérbeadó ugyanakkor nincs kizárva a lakásból. Természetes és érthető igény a részéről, hogy lakása állapotát időről időre ellenőrizze. Ehhez az ügyvéd szerint joga van:

- A Lakástörvény feljogosítja a tulajdonost, hogy a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egyszer vagy a szerződésben meghatározottak szerint évente több alkalommal - a bérlő szükségtelen háborítása nélkül - ellenőrizze.

- Bármikor ellenőrizhet a tulaj?

- A bérbeadó nem állíthat be bármikor, hanem a bérlőnek alkalmas, előre egyeztetett időpontban mehet. A bérlőnek ilyenkor biztosítania kell a lakásba történő bejutást, és köteles tűrni az ellenőrzést.

Itt is érdekes, hogy mi van a szerződésbe írva, mert ha olyan tartalmú, amiben rögzítésre került, hogy minden hónapban odamehet ellenőrizni a tulajdonos, akkor azt teljesítenie kell a bérlőnek, de emiatt is szükséges már a bérlés előtt egyeztetni a feltételeket, illetve amennyiben a bérlő olyan szerződést kap, ami számára nem megfelelő, akkor kérni a feltételek módosítását - mondja dr. Dobozy Lilla.

- Maradhat lakáskulcs a tulajnál?

- Maradhat a tulajdonosnál kulcs, de ezzel nem élhet vissza, bejelentés nélkül nem mehet be a lakásba. Legtöbb esetben marad is kulcsa. Ez előre tisztázható kérdés. Természetesen bizalmi kérdés, hogy a lakó sem szeretné, hogy bárki, akár a bérbeadó is bemenjen a lakásba kéretlenül, de mivel a lakás használatára a bérleti jogviszony alatt a bérlő jogosult, ezért ha a tulajdonos folyamatosan bejárkál a lakásba bejelentés nélkül, akkor érdemes vele tisztázni, hogy ehhez nincs joga, majd ha ez kevés, akkor felszólítani erre, illetve végső esetben felmondani a bérleti szerződést.

A lakónak ugyan megoldásként eszébe juthat kicseréltetni a zárat, de ezt az ügyvéd szerint nem teheti meg:

- A legtöbb szerződésben rögzítésre kerül, hogy a bérlő a tulajdonos beleegyezése nélkül nem végezhet javítási és átalakítási munkálatokat a bérleményben, ez vonatkozik a zárcserére is, tehát ha erről egyeztet a tulajdonossal, akkor cseréltethet zárat.

Nemcsak a bejárás és bejutás, hanem a lakó tevékenységeinek korlátozása is fontos kérdés, ami okozhat vitás helyzetet. Az ingatlana állapotát féltő tulajnak például szándékában állhat nemet mondani rá, hogy a lakó bulit szervezzen, vagy érdekeit féltve megtiltani, hogy a lakó ott alvó vendégeket fogadjon.

- Megmondhatja a tulaj, hogy a lakó szervezhet-e bulit, ha az a házirendnek megfelelő módon történik?

- Nem, mivel a bérlő használja a lakást, ezért a rendeltetésszerű használat keretei között nyugodtan szervezhet bulit.

- Mondhat nemet a főbérlő az ott alvó vendégek fogadására?

- Pár napos vendéglátásból nem lehet probléma, arra nem kell engedélyt kérni, sem jelezni. Nyilván más kérdés, ha tartós vagy rendszeres használatról van szó, itt a konkrét bérleti szerződés rendelkezései lesznek irányadóak, ugyanis szerződésben sokszor tiltottak ezek az esetek.

Sarkalatos kérdésként merül fel a dohányzás és az állattartás is. Előbbi esetben a dohányzó részéről adódik az igény, hogy a saját otthonában rágyújthasson, hagyja ezt azoknak a látogatóknak, akik a szokással élnek. Ami pedig a kisállattartást illeti, városi körülmények között sokan tartanának kutyát, macskát, tengerimalacot és hasonló kedvenceket a négy fal között is. A tulajdonosnak azonban nem feltétlenül tetszik az ötlet, és úgy dönthet, megtiltja ezeket.

- Mondhat nemet a dohányzásra vagy állattartásra a tulajdonos?

- Bérleti szerződésben lehet ilyen kikötés, és ez lehet feltétele a szerződéskötésnek. Ha a bérleti szerződésben kikötés, hogy a bérlő nem tarthat állatot, vagy nem dohányozhat a lakásban, és ezzel ellentétes magatartást folytat a bérlő, tehát kisállatot tart, dohányzik a lakásban, akkor az szerződésszegő magatartás, ami alapján a bérleti szerződés felmondásának lehet helye. Ezek a részletkérdések tényleg mind olyanok, amiket előre át kell tárgyalni és a szerződésben rögzíteni, mert az a későbbi vitás helyzetek értelmezését megkönnyíti.

Vitatémát jelenthetnek a szerelőmunkálatokból adódó kiadások is. Ha egy lakásban laknak, a benne lévő tárgyak, például a tűzhely, a csapok, a redőny vagy a konvektor, óhatatlanul elromolhatnak. Előfordul, hogy a tulajdonos a lakóra szeretné hárítani ezek javítási költségeit.

-  Kinek kell állnia a lakásban elromló tárgyak szerelését, esetleg cseréjét?

- Ami a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmasságát érinti, az a tulajdonos feladata, ugyanis azt, hogy az ingatlan lakható legyen, nemcsak a bérbeadás pillanatában, hanem a bérleti jogviszony alatt is a bérbeadónak kell biztosítania és fenntartania, így amennyiben konvektor, csap, tűzhely elromlik, akkor a bérbeadónak kell megjavíttatnia vagy cseréltetnie, feltéve, hogy normál használat miatti avulásról beszélünk, és nem a bérlő okozta a hibát.

A felek megállapodhatnak persze abban is, hogy ezeket a javításokat a bérlő végezteti el, de akkor a felmerülő költségek megtérítését a bérbeadónak kell vállalnia, ezért az összeget is jobb előre egyeztetni a tulajdonossal. Illetve abban is megállapodhatnak, hogy lakbérmérséklés ellenében végzi el a bérlő a javítást, illetve a cserét - mondja az ügyvéd, és hozzáteszi:

- Ha felmerül egy hiba a lakásban, akkor először a bérlő jelezze a problémát a bérbeadó felé, de ha nem sikerül megállapodniuk, és a bérbeadó az írásbeli felszólításban megjelölt határidőben sem gondoskodik a hiba elhárításáról, akkor a szükséges munkát a bérbeadó helyett és költségére elvégezheti a bérlő. Azonnali beavatkozást igénylő munka igazolt költségének megtérítését igényelheti a bérlő a tulajdonostól, de mint a legtöbb bérleménnyel kapcsolatos kérdésnél, ha felmerül, hogy jogvitára adna okot, illetve nagyobb kiadás, akkor érdemes egyeztetni róla.

Zárásképp fontosnak éreztük a bérlés megszüntetésére is kitérni. Eladási szándék, új lakó beköltöztetése vagy konfliktus is vezethet oda, hogy a főbérlő elküldi albérlőjét, és túl rövid határidőt szab a távozásra.

-  Elküldheti-e a tulaj a lakót egyik napról a másikra?

- Egyik napról a másikra semmiképp nem lehet kirakni a lakót, mivel a felmondási idő 15 napnál nem lehet rövidebb. A felmondási jogával a bérleti szerződésnek és a jogszabályi előírásoknak megfelelően élhet mind a tulajdonos, mind a lakó, és a felmondási jogot mindenképp írásban kell gyakorolni.  A határozatlan idejű bérleti szerződést a felek a hónap 15. napjáig, a következő hónap végére mondhatják fel, a határozott idejűt pedig rendes felmondással csak akkor lehet felmondani, ha erre a bérleti szerződés lehetőséget ad. Szerződésszegés esetén pedig azonnali hatályú felmondásnak van helye.

Azonnali hatályú felmondás sem történik a valóságban azonnal, ugyanis a szerződésszegő magatartás miatt a tulajdonosnak írásbeli felszólítást kell küldenie, de a legalább 15 napos felmondási idő szabályát is alkalmaznia szükséges. Emellett pedig a bérbeadónak minden követelését törvényes úton kell érvényesítenie, nem teheti ki szimplán a bérlőt a lakásból végrehajtható okirat nélkül, erre közjegyző előtt tett kiköltözési nyilatkozat vagy bírósági határozat alapján van joga. A felmondás eseteit is részletesen érdemes rögzíteni a bérleti szerződésben - magyarázta az ügyvéd.

Albérlőként annak ellenére sem kell fejet hajtani a főbérlő minden kérése és tette előtt, hogy ő a tulajdonos. Erre érdemes finoman figyelmeztetni, ám ha továbbra sem változtat, az ügyvéd tanácsa szerint célravezetőbb másik lakás után nézni.

Hogyan csinosítható nyom nélkül egy lakás?

Úgy is saját ízlésre alakítható egy otthon, ha valaki albérlőként él benne: íme néhány ötlet.

• albérlet
• főbérlő jogai
• albérlő jogai
• lakás
• ingatlan
• jog
• ügyvéd
• szakértői válasz
• ügyvéd válaszol
• Otthon