Kell fizetned a liftért, ha a földszinten laksz? Nézd át alaposan, miből áll a közös költség

Nem véletlen, hogy a közös költség az egyik legvitásabb pont a társasházakban.

Közös költség szabályai
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A közös költségről nem érkezik minden hónapban hivatalos számla, mégis nagyon fontos számolni vele, annak ellenére azonban, hogy valaki becsülettel fizeti, még nem feltétlenül kell tökéletesen egyetértenie minden pontjával, ha valamit igazságtalannak érez, van lehetősége felszólalni.

Ha például valaki a földszinten lakik, nem tűnik fairnek ugyanúgy fizetnie a lift karbantartási költségeit, mint annak, aki mindennap többször is használja a berendezést. De mégis, mi a módja annak, hogy hangot adj egyet nem értésednek?

Ha valamit igazságtalannak érzel

A közös költség a társasház működési szabályzatában foglaltaktól függ, annak pedig minden részlete attól, mit szavaz meg az éves rendes elszámoló közgyűlés, amit kötelező minden társasházban megtartani. Ha a közös költséggel kapcsolatban valamit nem érzel igazságosnak, vagy bármilyen javaslatod van - például, hogy a lifttel kapcsolatos költségeket földszinti lakóként ne kelljen kifizetned, vagy egyedül élőként a közös költség lakók száma szerinti megosztását kérnéd -, a közgyűlés elé tárhatod.

Ha a javaslatot nem szavazzák meg a lakók nagyobb arányban, még van lehetőség a jogorvoslatra, amennyiben egy szabály például a kisebbség jogos érdekeit sérti. Ilyenkor hatvan napon belül bíróság elé lehet vinni az ügyet, azonban, amíg nincs eredmény, fizetni kell a közös költséget, ha pedig nem születik kedvező döntés, az eljárási díjat is.

Mi tartozik bele a közös költségbe?

A társasházi törvény szerint közös költségnek számít a közös tulajdonba tartozó épületrész, épület-berendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, illetve a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás, ezen kiadásokat pedig feladata mindenkinek fizetni, aki tulajdonjoggal rendelkezik a társasház lakásaira vonatkozóan.

A közös költségbe beletartozhat a társasház külső és lépcsőházi világítása, a karbantartás költsége, a takarítás díja, a lépcsőházfűtés, a közös képviselő és a gondnok fizetése, a szemétszállítás díja, illetve az olyan rezsiköltségek is, melyekkel kapcsolatban a lakások fogyasztását nem egyedi óra méri, hanem átalányt számolnak rá.

Albérlőként is fizetni kell?
Ha albérlő vagy, a közös költség fizetési kötelezettségére az vonatkozik, amit meghatároztok a bérleti szerződésben. Ha ebben nincs róla szó, a közös költséget alapesetben nem az albérlőnek kell fizetni. A kérdés tehát megegyezés kérdése: a közös költségben foglalt tételek egy része jogosan hárítható az albérlőre, vannak azonban olyan részei is, melyek kevésbé, ilyen például a felújítási alap, melyből könnyen lehet, hogy semmit nem profitál majd.

A közös költség magában foglalhatja továbbá a társasház biztosításának díját, a lifttel járó költségeket, illetve lehet a társasháznak közös megtakarítása is - felújítási alapnak is szokás nevezni -, melyet például felújításokra, bővítésre, pályázatokra fordíthat. Azt, hogy részleteiben mit foglal magában a közös költség, a társasház egyéni Szervezeti és Működési Szabályzata határozhatja meg.

Az anyaság kihívásai cukormáz nélkül

A Femina Klub júniusi vendége Ráskó Eszter humorista lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya többek között az anyaság és a nőiség kihívásairól beszélget. Vajon létezik-e recept a gyerekneveléshez? Miért olyan káros a tökéletes anya mítosza? Hogyan lehet az önazonosság és az önfelvállalás révén a nőknek felvértezni magukat a 21. századi normákkal szemben?

További részletek: femina.hu/feminaklub

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2024. június 3. 18 óra

Helyszín: Thália Színház

Promóció

Kinek mennyit kell fizetni?

A közös költség mértékét a társasházi törvény alapján a lakók tulajdonában álló ingatlan méretéhez szükséges igazítani, ez a főszabály, a társasház működési szabályzata azonban mást is meghatározhat, például alapul veheti az egy lakásban életvitelszerűen együtt élők számát. Ugyanakkor előfordulhat, hogy ezt csak bizonyos esetekben veszi figyelembe, például a szemétszállítás tételéhez kapcsolódóan.

Ezt is szeretjük