18 eset, amikor az állam elveheti a lakásodat: hiába nincs tartozásod

Bár sokan nincsenek tisztában pontos részleteivel, a kisajátítás fogalma még ma is létezik, és, bár szigorúan szabályozzák, illetve csak kivételes esetekben lehet róla szó, nem jelent mást, mint egy ingatlan tulajdonjogának állami vagy önkormányzati, közérdekű célra való megszerzését az eredeti tulajdonostól.

A kisajátítás részleteit, módját, az eljárás menetét, valamint különböző eseteit a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény szabályozza, mely 18 különféle közérdekű célt sorol fel, melyek esetében szó lehet róla.

Milyen esetekben kerülhet sor a kisajátításra?

Kisajátításra mindenképp csak kivételes esetben kerülhet sor, illetve csak olyankor, ha az közérdek céljából történik.

A törvény mindezek értelmében a kisajátítás tekintetében a következő okokat határozza meg:

• honvédelem
• nemzetközi szerződés alapján megvalósuló területcsere
• terület- és településrendezés
• kötelező állami, illetve kötelező önkormányzati feladathoz kapcsoló oktatási, egészségügyi, szociális létesítmény elhelyezése
• közlekedési infrastruktúra fejlesztése
• energiatermelés
• energiaellátás
• bányászat

• elektronikus hírközlési szolgáltatás
• örökségvédelem
• természetvédelem
• vízgazdálkodás és víziközmű-szolgáltatás
• fenntartható erdőgazdálkodás, valamint véderdő telepítése, védőfásítás és közérdekű erdőtelepítés
• építésügyi korlátozások felszámolása
• az ingatlant terhelő, az ingatlan rendeltetésszerű használatát jelentősen korlátozó vagy megszüntető közérdekű használati jogok, szolgalmak miatti hátrányok megszüntetése
• környezetvédelem
• sportinfrastruktúra fejlesztése
• valamint az Országgyűlés munkáját segítő hivatali szervezet elhelyezése.

Teljes kártérítés jár a tulajdonosnak

Kisajátításra csak akkor kerülhet sor, ha a tulajdonjog megszerzése hagyományos adásvétel, illetve csere útján nem lehetséges, illetve, ha az adott közérdekű cél más ingatlan esetében nem valósítható meg, vagy ha meg is valósítható, ott a tulajdon nagyobb sérelmével járna. Mindemellett a közösségi előnyök és az okozott kár arányát minden esetben mérlegelni kell, a kisajátítás csak akkor lehetséges, ha az előny jelentősen meghaladja a hátrányt. A kisajátítás továbbá csak feltétlen, teljes és azonnali kártérítés mellett történhet meg.

A kisajátítási eljárást a kisajátítási hatóság folytatja le. Ennek ügyintézési határideje 45 nap, kivételes, indokolt esetben azonban ez - legfeljebb - 30 nappal meghosszabbítható. További információt a törvény szövegében találsz, amit ide kattintva elérhetsz.

• lakás- és pénzügyek
• törvény
• ingatlan
• Otthon