Mindenre használjuk az asztalt, csak evésre nem: meglepő adatok a magyar étkezési szokásokról

Az, hogy az egész család az asztalhoz ül együtt enni, ma már inkább csak a filmekben létezik - ez derült ki az IKEA legfrissebb, Cooking & Eating Survey elnevezésű kutatásából. Az eredményeket bemutató online sajtótájékoztatón a magyar sajtó egyedüli képviselőjeként a Femina is részt vett, így első kézből értesültünk a legérdekesebb trendekről.

IKEA kutatás: a magyar étkezési szokások

Sokakat meglephet, de a konyhaasztal bizony szépen lassan kiment a divatból, a helyét pedig átvette a kanapé, a filmnézés, meg – bármennyire is meglepő – a hálószoba. A több mint 31 000 ember bevonásával készült tanulmány szerint a magyar válaszadók ebben az „újhullámos” étkezésben az élmezőnyben vannak.

A magyarok az ágyban vacsoráznak

Vannak számok, amik mellett egyszerűen nem lehet elmenni. Míg a nagyvilágban tízből alig négy ember szokta az ágyban elfogyasztani a vacsoráját, nálunk ez a helyzet sokkal látványosabb.

A globális 4 százalékkal szemben hazánkban a népesség 9 százaléka falatozik a takaró alatt. Így az amerikaiakkal együtt Magyarország került a lista élére a hálószobai étkezés tekintetében.

Lehet, hogy csak a kényelemről van szó, de az is lehet, hogy egyszerűen a kisebb lakásokban nincs más nyugodt hely az étkezésekhez. Ami viszont biztos: a mobilunk nélkül már egy falat sem megy le a torkunkon. Tízből négy magyar akkor is a kijelzőt bámulja, ha van mellette valaki. A teljesen „telefonmentes” asztal ma már ritka kivétel: a családok alig 7 százalékánál szabály, hogy nincs mobilozás evés közben.

Tudatos vásárlók: kuponok és a maradékmentés

A Feminának adott kiegészítő adataiból az is látszik, hogy a magyarok nagy figyelmet fordítanak a tudatosságra az árak emelkedése óta. A válaszadók 44 százaléka vadássza az akciókat és a kuponokat, 35 százalék pedig szigorúan csak bevásárlólistával indul útnak. Mindössze 6 százalék az, akit egyáltalán nem érdekel az árcédula.

És itt jön egy izgalmas csavar: a hazai válaszadók sokkal inkább felelősnek érzik magukat a pazarlás miatt, mint a világátlag. Hajlandóak vagyunk elfogyasztani azt is, ami már egy kicsit túlszaladt a lejárati időn, csak hogy ne a kukában kössön ki az élelmiszer. Az ételpazarlást leginkább az okozza, hogy néha túl sokat főzünk egyszerre, vagy elfelejtjük, mi lapul a hűtő hátsó sarkában, és végül megromlik az alapanyag.

Miért maradt el a teríték?

A fiatalabbaknál, a Z és a Millenniál generációnál egyszerűen a rohanás diktál. De a konyhák mérete sem segít: minden negyedik ember érzi úgy, hogy nincs elég pult vagy hely a konyhai eszközöknek. Marad tehát a gyors, informális étkezés, amihez nem feltétlenül kell se teríték, se szék. Az egészben az a legérdekesebb, hogy közben tízből öt magyar még mindig a házi kosztra esküszik a rendelés helyett – csak éppen az asztalt hagyjuk ki a képletből, és leülünk a tévé elé a kanapéra.

Ezt visszük tovább a jövőbe

Úgy néz ki, az otthonunk használata végleg megváltozott. Az étkezőasztal ma már sokkal több, mint egy hely az evéshez: napközben íróasztal, közösségi tér vagy éppen rakodófelület. Az IKEA elemzői szerint ez a multifunkciós szemlélet velünk is marad. Lehet, hogy a kényszerű otthoni főzés alábbhagy a gazdasági helyzet javulásával, de az, hogy a lakásunk tereit ezer dologra használjuk, már nem fog változni.

Bár a konyha funkciója sokaknál már átköltözött a nappaliba, tízből hatan még mindig azt mondják: az étkezés még mindig az egyik legfontosabb kapcsolódási pont. Ragaszkodunk a házias ízekhez és a közös percekhez, még akkor is, ha közben a háttérben valamilyen sorozat fut.

Fotók: Getty Images

Állítsd be a Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Femina!

• étkezés
• szokás
• magyarország
• kutatás
• ikea
• asztal
• konyha
• hálószoba
• tévézés
• Otthon