Így vihet csődbe a közös képviselő

Jogi értelemben egy társasház nem mehet csődbe, hiszen a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL. törvény csak a gazdasági szervezetekre és azok hitelezőire terjed ki.

Abban az esetben viszont, ha egy nem megfelelő közös képviselő irányítja a társasház ügyeit, a nem fizető lakók, a helytelen pénzügyi tervezés és tartalékképzés hiánya miatt könnyen fizetésképtelenné válhat.

Egy társasház költségvetése pedig jellemzően fillére pontosan ki van számolva, így a legapróbb helytelenségek is felboríthatják azt - de egy rosszul megválasztott közös képviselő is csődközeli helyzetbe sodorhat. Tulajdonosként azonban te is könnyen leleplezheted a képviselő felelőtlen magatartását, ha az alábbi jeleket halmozottan is tapasztalod.

Figyelj az eltérésekre!

Egy társasháznak a számviteli szabályok értelmében kötelessége minden évben költségvetési javaslatot, mérleget és éves beszámolót készíteni, melyek segítségével könnyen nyomon követhető, hogy a közös képviselő hogyan gazdálkodott a rábízott pénzekkel.

Mindezt évente a lakóközösségnek is kötelező bemutatnia. Ilyenkor különös hangsúlyt kell fektetned a költségvetési terv és a beszámoló egyes tételeinek összevetésére, az eltéréseket ugyanis a közös képviselőnek számlákkal, szerződésekkel és bizonylatokkal kell alátámasztania, illetve indokolnia. Ezek halmozott hiánya esetén erős lehet a gyanú a pénzek nem megfelelő kezelésére.

Árajánlat nélküli munkálatok

A nagyobb felújítási munkálatokat illetően a társasháznak legalább három vállalkozót kell megversenyeztetni a legkedvezőbb ár-érték arányú munkavégzést illetően. Hogyha az árajánlatok beérkeztek, akkor a számviteli bizottságon kívül az érdeklődő tulajdonosok is betekintést nyerhetnek az anyagokba, hogy javaslattal élhessenek, melyik lenne a legelfogadhatóbb.

Abban az esetben, ha ez nem így történik, könnyen előfordulhat, hogy a közös képviselő egy olyan ismerősét bízta meg az elvégzendő feladatokkal, aki a megbízást követően egy előre meghatározott összeget oszt vissza a képviselőnek. Ez pedig érthető módon növeli a felújítási költségeket.

A közös képviselő jogai

Rendszeres közgyűlések

A közös képviselőnek évente legalább egy alkalommal kötelessége összehívni a közgyűlést - ám az összehívást te is kezdeményezheted -, azért, hogy az előző évi beszámoló és a következő évi költségvetési terve elfogadásra kerüljön. Mindezt május 31-éig kell megtennie.

Ilyenkor nemcsak ezeket fogadhatják el, de a tervszerű karbantartások, esetleg nagyobb beruházások is a közgyűlés felhatalmazásával történhetnek meg. Nemcsak a közgyűlés elmaradása lehet intő jel, de annak lehetetlen időpontban történő meghirdetés is, hiszen egy délután két órai időpontban csak a lakók igen kis százaléka tud részt venni a gyűlésen.

Az alacsony létszám miatt ez a társaság nem határozatképes, a következő gyűlés fél órával később történő kiírása és lebonyolításakor ez a megkötés viszont már nem érvényes, így a kisebbséggel könnyebb elfogadtatni a csalásra lehetőséget adó terveket.

Vizsgáld felül az SzMSz-t!

A Szervezeti és Működési Szabályzat részletes kidolgozásával elérhető, hogy visszaélések esetén a közös képviselő könnyebben felelősségre vonható legyen, hiszen ebben a dokumentumban kerülnek rögzítésre a kötelezettségei és a jogkörei is. Fontos, hogy a bankszámláról történő kifizetés nagyságát is korlátozza, a szerződéseket pedig ne írhassa alá egyedül.

Pontos elszámoltatás

Ha a közgyűlés felmentette a közös képviselőt - netán pont helytelen pénzkezelés miatt -, az köteles a társasházzal kapcsolatos összes dokumentumot, számlát, bizonylatot és szerződést a leváltást követő 30 napon belül az új képviselő számára átadni.

Ha azonban visszaéléseket követett el, a legegyszerűbb megoldást választhatja a dokumentumok átadásának elkerülésére: bejelenti azok elvesztését. Ezt viszont nem vagytok kötelesek elfogadni, hiszen ilyen esetben kártérítés érdekében bírósághoz fordulhat a társasház.

• jel
• csalás
• közös költség
• lakás- és pénzügyek
• pénzügy
• Otthon