Melyik hitelt válaszd, és milyen futamidőre?

Arthur Miller Az ügynök halála című drámájának alapszituációja, hogy az idős Willy Loman a családi ház utolsó törlesztőrészletét próbálja összehozni, hogy 35 év után megszabaduljon végre az adósságtól.

Nos, ma már nálunk sem idegen a téma. Akárcsak Amerikában, Magyarországon is egyre hosszabbra nyújtották az utóbbi időkben a futamidőt a bankok, csökkentve így az ügyfelek törlesztőrészleteit.

A tapasztalat szerint ugyanis nem annyira a kamatszint érdekli az embereket, mint inkább a havi törlesztőrészlet összege, ennek alapján döntenek egyik vagy másik bank hitelkonstrukciója mellett. A hosszabb futamidővel olyan célcsoportokat is képesek megszólítani a bankok, amelyek üres zsebbel, önrész nélkül kezdenek lakásvásárlásba.

Szigorítanak: mi lesz a futamidővel?

Lehet ám, hogy mindez hamarosan múlt időben lesz csak elmondható, hiszen a globális pénzpiaci válság hatására több szakember szerint a várható szigorítások egyik lehetséges iránya éppen a futamidők felülvizsgálata, illetve csökkentése lehetne. A másik pedig az ingatlan értéke alapján adható hitelösszeg csökkentése. Egyelőre azonban több bank, a legismertebbek közül a K&H, az OTP, az Erste Bank, a Raiffeisen, a CIB és az MKB is kínál 35 évre felvehető lakáshiteleket. A harminc éves futamidő pedig már szinte általánosnak mondható. Negyven év futamidőt azonban csupán néhány helyen, köztük a BG Hitel&Lízingnél és az ELLA Banknál találtunk.

Mindhalálig hitel

Megéri-e mindhalálig eladósodni? A futamidő növekedésével arányosan csökken-e a törlesztőrészlet? - kérdeztük pénzügyi szakemberektől. A válaszuk röviden a következőképpen összegezhető: amíg az öt évről tíz évre történő áttérés akár 40%-kal is lenyomhatja a havi törlesztőrészletet, addig a 30 és 35 év közötti öt éves hosszabbítás többnyire csupán néhány százalékos csökkenést eredményez. Például 10 millió forint svájci frank alapú jelzáloghitel esetében mindössze 5-6 ezer forinttal fizet kevesebbet havonta az ügyfél, amennyiben a 35 éves futamidő mellett dönt 30 helyett.

- Magyarán szólva, a 20 és a 30 éves, pláne a 30 és a 35 éves futamidő között minimális a törlesztőrészlet különbsége - magyarázza Bognár Csaba hitel- és ingatlanközvetítő.

A túl hosszú futamidő sem segít

- A gyorsabb törlesztés előnyösebb a magasabb részleteket vállalni tudó ügyfél számára - erősíti meg Vékony István, a Kinizsi Bank vezérigazgató-helyettese.
- Nagyon hosszú futamidő esetén nagyon kicsi a tőketartozás csökkenésének üteme az első időszakban - folytatja.
Ha valaki az első néhány év után el szeretné adni a lakását, kiderülhet, hogy szinte semmit nem törlesztett, csak a kamatokat fizette.

Leitold László, a Raiffeisen Bank veszprémi fiókigazgatója azt mondja, egyénenként változhat az optimális futamidő, hiszen a felvett hitel mértéke mellett az adott ügyfél anyagi helyzete is befolyásolja. Hiába szeretné valaki tíz év alatt visszafizetni a hitelt, ha a családi büdzséből az ehhez szükséges havi törlesztőrészletre nem futja.

Amennyiben viszont csak a kamat felől közelítjük meg a kérdést, akkor 15 és 20 év között van az, amit optimális tőkekamat-szerkezetnek nevezhetnénk. Míg ugyanis futamidőben 33%-os növekedést jelent, hogy 15 vagy 20 évre vesszük fel a kölcsönt, a havi törlesztőrészlet csak 16–17%-kal növekszik. Minél hosszabb a futamidő, annál nagyobb arányt képvisel a kamat a törlesztőrészletben, és annál kisebb arányt a tőke.

Szigorítás itthon is

A globális pénzpiaci válság hatására szigorítás várható a hitelek odaítélésében, rövidülhetnek a futamidők, vélhetően a kamatok is emelkedni fognak, és az árfolyam-ingadozás sem teszi boldoggá az embereket. Különösen azokat nem, akik a szakemberek figyelmeztetése ellenére engedtek a csábításnak, és japán jenben adósodtak el, amelynek az árfolyama igen hektikusan alakult.
Az, hogy mondjuk húsz éves távlatban mi hogyan fog alakulni, szinte megjósolhatatlan. Mindenesetre érdemes figyelni a piac változását, és ha lehet, a jelenleginél jobb konstrukcióra átkonvertálni, és rugalmasan alkalmazkodni a lehetőségekhez.

- A megoldás egyszerűnek tűnhet, mindig az árfolyamgörbe tetején kell felülni, és az alján kiugrani - fogalmaz szemléletesen Vékony István.
- Akkor jó devizahitelt felvenni, amikor gyenge a forint. Ha felvett az ember 100 ezer svájci frankot, amikor 180 forint volt az árfolyama, akkor kapott érte 18 millió forintot. Ha később megerősödik a forint, és mondjuk 150 forintos árfolyamon kell, hogy visszafizesse, akkor nyer 3 millió forintot, mert gyakorlatilag 15 millió forintot fizet vissza.

A fordított szituáció már kevésbé kellemes, jelesül, ha gyengül a forint, akkor automatikusan emelkedik a törlesztőrészlet. Mert devizahitel esetén devizában tartozol ugyan, de forintban törlesztesz havonta. Tehát, ha gyengül a forint, akkor drágábban tudod megvenni a banktól a törlesztéshez szükséges devizát. Ilyen egyszerű. Vagy nem?

• pénz
• hitel
• ingatlanpiac
• buktató
• önerő
• adósság
• lakás- és pénzügyek
• Otthon