Melyik hitelt válaszd, és milyen futamidőre?

Nyakunkon a gazdasági válság, fülünkben az ijesztő hírek: ma már az sem kap hitelt, aki korábban hitelképes volt. Mi az igazság?

Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Arthur Miller Az ügynök halála című drámájának alapszituációja, hogy az idős Willy Loman a családi ház utolsó törlesztőrészletét próbálja összehozni, hogy 35 év után megszabaduljon végre az adósságtól.

Nos, ma már nálunk sem idegen a téma. Akárcsak Amerikában, Magyarországon is egyre hosszabbra nyújtották az utóbbi időkben a futamidőt a bankok, csökkentve így az ügyfelek törlesztőrészleteit.

A tapasztalat szerint ugyanis nem annyira a kamatszint érdekli az embereket, mint inkább a havi törlesztőrészlet összege, ennek alapján döntenek egyik vagy másik bank hitelkonstrukciója mellett. A hosszabb futamidővel olyan célcsoportokat is képesek megszólítani a bankok, amelyek üres zsebbel, önrész nélkül kezdenek lakásvásárlásba.

Szigorítanak: mi lesz a futamidővel?

Lehet ám, hogy mindez hamarosan múlt időben lesz csak elmondható, hiszen a globális pénzpiaci válság hatására több szakember szerint a várható szigorítások egyik lehetséges iránya éppen a futamidők felülvizsgálata, illetve csökkentése lehetne. A másik pedig az ingatlan értéke alapján adható hitelösszeg csökkentése. Egyelőre azonban több bank, a legismertebbek közül a K&H, az OTP, az Erste Bank, a Raiffeisen, a CIB és az MKB is kínál 35 évre felvehető lakáshiteleket. A harminc éves futamidő pedig már szinte általánosnak mondható. Negyven év futamidőt azonban csupán néhány helyen, köztük a BG Hitel&Lízingnél és az ELLA Banknál találtunk.

Mindhalálig hitel

Megéri-e mindhalálig eladósodni? A futamidő növekedésével arányosan csökken-e a törlesztőrészlet? - kérdeztük pénzügyi szakemberektől. A válaszuk röviden a következőképpen összegezhető: amíg az öt évről tíz évre történő áttérés akár 40%-kal is lenyomhatja a havi törlesztőrészletet, addig a 30 és 35 év közötti öt éves hosszabbítás többnyire csupán néhány százalékos csökkenést eredményez. Például 10 millió forint svájci frank alapú jelzáloghitel esetében mindössze 5-6 ezer forinttal fizet kevesebbet havonta az ügyfél, amennyiben a 35 éves futamidő mellett dönt 30 helyett.

- Magyarán szólva, a 20 és a 30 éves, pláne a 30 és a 35 éves futamidő között minimális a törlesztőrészlet különbsége - magyarázza Bognár Csaba hitel- és ingatlanközvetítő.

Egy példa
Svájci frank alapú lakáshitel esetén - THM 6-7% - egymillió forintra számolva 20 éves futamidővel havi 7200 forint a törlesztőrészlet, 30 éves futamidő esetén 6200 forint, 35 éves futamidővel pedig 5800 forint. Tehát meggondolandó, hogy havi ezer, illetve 400 forint különbség kedvéért vállaljon-e az ember tíz, illetve öt évvel hosszabb futamidőt.

A túl hosszú futamidő sem segít

- A gyorsabb törlesztés előnyösebb a magasabb részleteket vállalni tudó ügyfél számára - erősíti meg Vékony István, a Kinizsi Bank vezérigazgató-helyettese.
- Nagyon hosszú futamidő esetén nagyon kicsi a tőketartozás csökkenésének üteme az első időszakban - folytatja.
Ha valaki az első néhány év után el szeretné adni a lakását, kiderülhet, hogy szinte semmit nem törlesztett, csak a kamatokat fizette.

Leitold László, a Raiffeisen Bank veszprémi fiókigazgatója azt mondja, egyénenként változhat az optimális futamidő, hiszen a felvett hitel mértéke mellett az adott ügyfél anyagi helyzete is befolyásolja. Hiába szeretné valaki tíz év alatt visszafizetni a hitelt, ha a családi büdzséből az ehhez szükséges havi törlesztőrészletre nem futja.

Amennyiben viszont csak a kamat felől közelítjük meg a kérdést, akkor 15 és 20 év között van az, amit optimális tőkekamat-szerkezetnek nevezhetnénk. Míg ugyanis futamidőben 33%-os növekedést jelent, hogy 15 vagy 20 évre vesszük fel a kölcsönt, a havi törlesztőrészlet csak 16–17%-kal növekszik. Minél hosszabb a futamidő, annál nagyobb arányt képvisel a kamat a törlesztőrészletben, és annál kisebb arányt a tőke.

Eladósodás: forintban vagy devizában érdemes?
A közelmúltig szinte nem volt kérdés, hogy devizában vagy forintban érdemesebb-e eladósodni. Elegendő volt megnézni a bankok internetes honlapjain a hitelkalkulátort: október 13-án még látható volt, hogy amíg a svájci frank alapú hitelek THM-je 6-7% volt, addig a forint alapú hiteleknél ennek a duplája, tehát 13-15% volt a THM.

Szigorítás itthon is

A globális pénzpiaci válság hatására szigorítás várható a hitelek odaítélésében, rövidülhetnek a futamidők, vélhetően a kamatok is emelkedni fognak, és az árfolyam-ingadozás sem teszi boldoggá az embereket. Különösen azokat nem, akik a szakemberek figyelmeztetése ellenére engedtek a csábításnak, és japán jenben adósodtak el, amelynek az árfolyama igen hektikusan alakult.
Az, hogy mondjuk húsz éves távlatban mi hogyan fog alakulni, szinte megjósolhatatlan. Mindenesetre érdemes figyelni a piac változását, és ha lehet, a jelenleginél jobb konstrukcióra átkonvertálni, és rugalmasan alkalmazkodni a lehetőségekhez.

- A megoldás egyszerűnek tűnhet, mindig az árfolyamgörbe tetején kell felülni, és az alján kiugrani - fogalmaz szemléletesen Vékony István.
- Akkor jó devizahitelt felvenni, amikor gyenge a forint. Ha felvett az ember 100 ezer svájci frankot, amikor 180 forint volt az árfolyama, akkor kapott érte 18 millió forintot. Ha később megerősödik a forint, és mondjuk 150 forintos árfolyamon kell, hogy visszafizesse, akkor nyer 3 millió forintot, mert gyakorlatilag 15 millió forintot fizet vissza.

A fordított szituáció már kevésbé kellemes, jelesül, ha gyengül a forint, akkor automatikusan emelkedik a törlesztőrészlet. Mert devizahitel esetén devizában tartozol ugyan, de forintban törlesztesz havonta. Tehát, ha gyengül a forint, akkor drágábban tudod megvenni a banktól a törlesztéshez szükséges devizát. Ilyen egyszerű. Vagy nem?

Ezt is szeretjük