Van megoldás a lakhatási problémákra, de több állami segítség kellene: alternatívákat mutattak be a szakértők

Magyarországon több mint egymillióan élnek bizonytalan lakhatási körülmények között, csaknem 300 ezren laknak szegregátumokban, közel 150 ezren zártkerti övezetekben, és több ezren hajléktalan emberek. Az ő lakhatásukra kerestek megoldást lakhatással foglalkozó civil szervezetek április 23-án a Habitat Kreatív Központban tartott beszélgetésen. 

Szegregátumok helyett valós megoldások kellenek

A Habitat for Humanity Magyarország által szervezett kerekasztal-beszélgetésen a meghívott szervezetek képviselői arról meséltek, milyen megoldásokkal segítenek azokon az embereken, akik kiszorulnak a lakáspiacról, és önerőből nem tudják megoldani a méltó, biztonságos lakhatást. Olyan kreatív, formabontó megoldásokról volt szó, amelyekkel a szervezetek igyekeznek enyhíteni azok lakhatási krízisein, akik nem tudnak olyan klasszikus megoldásokkal élni, mint a lakásvásárlás vagy -bérlés, hitelfelvétel vagy éppen a különböző szociális támogatások igénybevétele.

A civil és különböző szakmai szereplők kezdeményezései túlmutatnak az ingatlanpiac és a szociális ellátórendszer kínálta lehetőségeken. A kerekasztal-beszélgetésen a fentiek nehézségeit és szépségeit vitatta meg a Habitat olyan szervezetek képviselőivel, akik újító, alternatív projektekkel járulnak hozzá ahhoz, hogy minden ember méltó otthonban élhessen: Lakni kell! Pécs, PAD Alapítvány és Utcáról Lakásba! Egyesület.

Lakhatási felújításokban segít a TÁMASZ program

Lukács György, a Habitat for Humanity Magyarország szakpolitikai munkatársa, a beszélgetés moderátora bemutatta, milyen kategóriákat állítottak fel egy nemzetközi kutatásban a szegénység lakhatási formáinak. Kiemelte, hogy a lakhatási szegénység világszerte fontos probléma, és ennek legsúlyosabb formái, mint a szegregátumok vagy a menekültek számára felállított konténertelepek sajnos nem elszigetelt példák.

Csaba Tímea városépítész, a Habitat for Humanity Magyarország TÁMASZ programjának korábbi koordinátora elmondta: a Habitat TÁMASZ programja olyan rést tölt be, amire jelenleg nem létezik ekkora léptékű állami vagy önkormányzati támogatás rászoruló családok részére. Olyan családoknak segítenek, akik önerőből nem tudnak megoldani olyan szükséges lakhatási felújításokat, mint például nyílászárócsere, falfestés, tetőcsere, fűtés-korszerűsítés, laminált parketta vagy fürdőszoba kialakítása. Ezt a rést állami pályázatokkal, beavatkozásokkal lehetne - sőt kellene - kitölteni, vagy akár EU-s közösségépítő projektekkel.

Új otthon hulladékból

2012-ben büntethetővé vált a közterületen életvitelszerű tartózkodás, így Pécsen sok hajléktalan ember zártkertekben épített szerszámos bódékban telel át. Dr. Dányi Tibor Zoltán, a Lakni kell! Pécs alapítója, építész, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa elmesélt egy történetet Ágiról és Tibiről, akik egy párt alkotnak, viszont emiatt nem mehetnek együtt éjjeli menedékhelyre, és állataikat sem szeretnék magukra hagyni. A lakáspiacról kiszorultak, mivel nincs rendszeres jövedelmük. A Lakni kell! száz önkéntes hallgatóval épített számukra otthont, kizárólag hulladék felhasználásával. 

“Ez nem egy ház, de nekik legalább otthon” - hangzott el dr. Dányi Tibortól.

Kézenfekvő megoldás lehetne a sok üresen álló lakás használatba vétele, például önkormányzati lakásoké, amelyek azonban felújításra szorulnak. Tibor szerint ezeket 500-600 ezer forintból fel lehetne újítani. Ilyen programot működtet a Habitat is: a Második Esély programjukban az újpesti önkormányzattal együttműködve szociális bérlakásokat újítanak fel, ahová átmeneti otthonban élő, már anyagilag talpra állt családok költözhetnek be. 

Közös munka az önkormányzatokkal

Papp Gergely, a PAD Alapítvány társalapító tagja, geográfus és kulturális antropológus arról beszélt, hogy azon dolgoznak, hogy “jelzőrendszerként” segítsenek felmérni és jelezni a helyi igényeket és lakhatási problémákat az önkormányzat felé. Például sok padlás kihasználatlan a miskolci vasgyári kolónia lakásaiban, pedig ezáltal meg lehetne növelni a lakóterüket, amivel a túlzsúfoltságot lehetne orvosolni.

Tatabányán azon dolgoznak, hogy az önkormányzat számára is elfogadható mederbe tereljék, hogy a Mésztelepen lakók tűzifaszerzésre használják a közeli terület egy részét, ezért helyi közösségek bevonásával sarjerdőket szeretnének létrehozni, amelyek tüzelő biztosítása mellett méhlegelőként vagy gyümölcstermő helyként is funkcionálhatnak.

Sokakat segített otthonhoz a lakásügynökség

Orosz Annamária, az Utcáról Lakásba! Egyesület szociális munkása, lakásügynökségi munkatársa elmondta: a lakásügynökség olyan hosszú távú lakhatási lehetőség, amely biztonságot jelent a bérlők és a tulajdonosok számára egyaránt. Ez a megoldás olyan embereket céloz, akik a piaci árakhoz képest sokkal alacsonyabb bérleti díjat tudnak fizetni, így szociális és szolgálati alapon adnak ki lakásokat. 

Mint Ekker Éva szociális munkás, aki egy szolgálati lakás bérlője, és elmesélte: kétgyermekes anyaként, korábbi családi és anyagi helyzet felbomlása után hogyan talált rá a lakásügynökségre. A legnagyobb nehézséget viszont talán az okozza Annamária szerint, hogy intenzív szociális munka nélkül ezek a stratégiák nem működnek.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• lakhatási támogatás
• lakás- és pénzügyek
• hajléktalan
• civilszervezet
• Otthon