Gondold meg, akarsz-e így pénzt keresni

Mivel a válság miatt szűkültek a hitellehetőségek, manapság sokan döntenek a lakásbérlés mellett. A kínálat nagy az albérletpiacon, ezért nincs könnyű dolga annak, aki úgy dönt, ingatlankiadásból szeretne egy kis pluszbevételre szert tenni.

Persze óriási kockázatot vállal az, aki feketén szeretné kiadni a lakását - bár megspórolja az adóként befizetendő forintokat, egyúttal teljes bizalmat kell szavazzon leendő bérlőjének, hiszen, ha bármi fizetési gubanc ütne be, illegális lakáskiadóként hivatalos úton nem könnyen léphet fel a tartozást felhalmozó bérlője ellen. Íme, a hivatalos lakáskiadás lépései.

Hogyan hirdesd?

Ha úgy döntöttél, hogy belevágsz a legális lakáskiadásba, első dolgod, hogy meghirdesd az ingatlant. Ezt megteheted önállóan, csupán össze kell dobnod egy pontos leírást a lakásról, majd fotókkal kiegészítve felteheted akár az internetes hirdetőoldalakra is, ha nem szeretnél nyomtatott hirdetéssel bíbelődni. Ugyanakkor számítanod kell rá, hogy nagy a verseny, ráadásul, ha önállóan intézed a kiadást, minden egyébről, a szerződésről is saját magadnak kell gondoskodnod.

Ha viszont ezt a terhet nem szeretnéd bevállalni, lehetőséged van ügynökség közreműködését is igénybe venni: ebben az esetben profi kézbe adod a meghirdetést és a szerződés megírásának lebonyolítását.

Az ügynökség munkatársai fotókat készítenek a lakásról, megszövegezik a hirdetést, és kiválasztják a legígéretesebb jelöltet.

Persze ez költséggel jár: a kiadást intéző ügynökség általában jutalékért dolgozik, melynek mértéke eltérő lehet, de legtöbbször egyhavi bérleti díjnak megfelelő összeget kérnek. Ez persze lehet több is, ha például több évre kötik meg a bérleti szerződést.

Így kell adóznod

2011. január 1-jétől már nem élhetsz azzal a lehetőséggel, hogy magánszemélyként az ingatlan bérbeadásából származó bevételt külön adózó jövedelemként adózd le - ez a korábbi forrásadó -, kivéve, ha egyéni vállalkozóként végzed ezt a tevékenységet. Egyébként minden más esetben az összevont adóalapod részének kell tekinteni, és önálló tevékenységből származó jövedelemként kell kezelned ezt a bevételt. Legfeljebb a bevétel 50%-áig nyilatkozhatsz az elszámolható költségekről, ezekkel csökkentve az adóalapot.

Ha nem nyilatkozol, a bevétel 90%-a tartozik majd az adóelőleg-alapba. Amennyiben nyilatkozol írásban, hogy az összevont adóalapba tartozó várható éves jövedelmed a bérleti díjjal együtt sem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot, akkor a bérleti díj után 16% személyi jövedelemadót kell fizetned. Ha nem nyilatkozol, vagy épp arról nyilatkozol, hogy a várható éves jövedelem előbbit meghaladja, akkor a bérleti díj 1,27-szeresének a 16%-át kell leadóznod. Ezt az adóelőleget negyedévenként, a negyedévet követő hónap 12-éig kell az adóhatósághoz befizetni.

Ilyen költségeket számolhatsz el

Az ingatlan bérbeadásával kapcsolatban léteznek olyan, az ingatlan fenntartásával kapcsolatos költségek, melyeket elszámolhatsz. Ide tartozhat például a rezsiköltség, ha a bérleti szerződésben úgy állapodtok meg, hogy a bérleti díjba beletartoznak a közüzemi díjak is, melyet a bérlő fizet neked. Ha a mérőórákat átírjátok a bérlő nevére, ő kapja a számlákat, vagyis ezeket közvetlenül ő fizeti, a szolgáltatónak fizetett díj a bérbeadónál nem számít bevételnek.

Elszámolható ugyanakkor az üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök beszerzésére fordított kiadás, ha nem haladja meg a 100 ezer forintot. És ide tartozik az értékcsökkenés és a felújítási költség is: a beruházási költség után évi 2-6% értékcsökkenés számolható el ingatlanfajtától függően. Levonhatod továbbá a bérleti díjból származó bevételből az általad más településen bérelt lakás bérleti díját, feltéve, ha a bérbeadás és -vétel ugyanabban az évben történik, és időtartama meghaladja a 90 napot.

A főbérlő jogai

Albérlőként és főbérlőként sem árt tisztában lenni azzal, milyen jogokkal rendelkezik az, aki kiadja a lakását. Nézd meg a videót!

Eho-fizetési kötelezettség

Ha a bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az 1 millió forintot, a teljes összeg után 14% egészségügyi hozzájárulást - eho - vagy köteles fizetni mindaddig, amíg az általad fizetett egészségbiztosítási járulék, az egészségügyi szolgáltatási járulék, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, valamint a 14% egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a 450 ezer forintot.

• költség
• albérlet
• lakás- és pénzügyek
• adó
• Otthon