Te tudod, ki a zsidó? Nem mintha nem lenne teljesen mindegy

A világ népei közül talán a zsidósággal kapcsolatosan él a köztudatban a legtöbb sztereotípia az ismertetőjelek terén. Ilyen a horgas orr, a göndör haj, az erősebb pigmentáltság - bár, figyelmeztetnek az éberek, a más népekkel való keveredés miatt ezek nem minden zsidónál fedezhetőek fel.

Ugyanakkor makacsul tartja magát az általános vélekedés, hogy a zsidók kiterjedt kapcsolatrendszerükből adódóan jobbnál jobb pozíciókat tölthetnek be mind a gazdaságban, mind a társadalomban, a fentiek fényében pedig jellemzően tele vannak pénzzel, de legalábbis több mint rendezett anyagi hátteret tudhatnak magukénak.

Én a mai napig nem tudom megállapítani, hogy ki zsidó, és ki nem, pedig állítólag elvárható lenne, ha már ott figyel a hámsza a nyakamban. Annyi azonban biztos, hogy azok között, akiknek tudható az úgynevezett származása - például azért, mert a világ legtermészetesebb dolgaként felvállalják azt -, éppúgy akad mindenféle ember, mint bárhol máshol, és itt nem a tipizálási kényszerben szenvedők által meghatározott külső jegyekre gondolok. Az a bizonyos, mindent átfonó és behálózó összetartás-összetartozás pedig sokkal inkább mítosz, mint valóság. Mindig voltak, és feltehetően még lesznek is jó ideig kéz-kezet-mos ügyletek, ahogy a jóérzésűekben is ott él az elemi késztetés, hogy a maguk lehetőségei szerint segítsék a náluk kevésbé szerencséseket - ez nem eredettől, hanem egyéntől függ.

A helyzetet bonyolítandó pedig a Föld legkülönbözőbb pontjain éltek-élnek olyanok, akikről sem ránézésre, sem az adott kontextus alapján nem hinné senki, hogy valamilyen módon a zsidóság kötelékébe tartoznak. Iránban például még a múlt század elején is akadtak zsidó dervisek; bár a dervis alapvetően muszlim szerzetest jelent, úgy tűnik, a két vallás közötti távolság - vagy látszólagos távolság - áthidalható.

Egyes perui indiánok, akiknek ősei vélhetően nem egészen önszántukból tértek át annak idején a keresztény hitre, ugyancsak a zsidóságot választották - több helyen élnek közösségeik a dél-amerikai országban. De éppúgy létezik kínai zsidó, indiai zsidó, néger zsidó és - tessék megkapaszkodni - arab zsidó is. És ha már itt tartunk, ne felejtsük el a Jews and Arabs Refuse To Be Enemies kampányt, melynek keretében - mint a név is elárulja - arabok és zsidók utasították vissza azt, hogy ellenségek lennének.

Csak remélni lehet, hogy egyszer talán semmiféle jelentőséggel nem bír majd az, hogy ki micsoda, és a Google a keresőjébe beírt "Miről ismerni meg…" kezdetű kérdést nem azzal fogja elsőként automatikusan kiegészíteni, hogy "…a zsidót". Már ha egyáltalán lesz még akkor Google.

Fotók: popchassid.com, nymag.com

• zsidó
• rasszizmus
• Lélekprojekt