Így nyaralhatsz idén ingyen, ameddig csak akarsz

Marton Adrienn rovatvezető írása

Élményeket nem csak súlyos százezrekért lehet szerezni.

Egy hete június van, szóval mostanra már biztosan kívülről tudod a barátok és kollégák elképzeléseit arra vonatkozóan, hogy ki hol tölti majd a nyári szabadságot, esetleg te is beszálltál az izgatott eszmecserébe. Ám akkor sem érdemes rosszul érezni magad, ha idén nem jutsz el sehová.

Én például valószínűleg nem megyek nyaralni az idén. Tavaly és tavalyelőtt sem voltam, pedig akkor nem így terveztem, de végül egyáltalán nem bántam meg, hogy így alakult. Persze mindig akad valami, amire rá lehet kenni a döntést - kevés a szabadság, jobb helye is lenne annak a pénznek, és különben is, hova rakjuk két hétre a macskát -, de mindig rá kell jönnöm, hogy ha nagyon-nagyon akarnám, azért meg tudnám oldani, hogy legalább pár napra elutazzak.

Nem vitatom, hogy nagyon jó dolog kiszakadni egy kicsit a megszokott környezetből, új helyeket felfedezni, és úgy érezni, mintha megállt volna az idő, de hasonló megnyugvást és feltöltődést lehet átélni akkor is, ha megtalálod a módját annak, hogyan vakációzz otthon - én is ezt teszem, és eddig még nem éreztem úgy, hogy értelmetlenül suhant volna el felettem a nyár.

A városban is nagyon jó programokat lehet csinálni, de talán némi helyzeti előnyben vannak azok, akiknek lehetőségük van kertes háznál múlatni az időt. Én szerencsére ilyenben lakom, ahogyan a rokonaim és a barátaim nagy része is, ezért bármikor van lehetőségem kifeküdni a napra a zöld bokrok és fák közé egy jeges limonádéval és egy jó könyvvel, vasárnap az udvaron ebédelni, vagy csobbanni egyet a medencében, amiben úszni ugyan nem lehet, de arra tökéletesen alkalmas, hogy lehűtsön a kánikulában.

A hétvégék délutáni bográcsozással vagy éjszakába nyúló kerti sütögetéssel telnek, és ezek mindig olyan jól sikerülnek, hogy az ember ilyenkor nem is lenne máshol szívesebben, mint ott, ahol éppen van.

Sokaknak igényük van rá, hogy világot lássanak, de én sohasem voltam egy nagy utazó, és többször előfordult, hogy mások ferde szemmel néztek rám emiatt, sőt, egyenesen sajnáltak, amiért ennyire egyhangú az életem. Nekik üzenem, hogy nem az, egyszerűen csak szeretem a helyet, ahol élek, és az embereket, akikkel élek, az idő pedig, amit velük töltök, sohasem tud unalmassá vagy terhessé válni, bárhol is legyek.

Ez nem azt jelenti, hogy soha nem megyek sehová, vagy nem vágyom például a Balatonra vagy egy tengerpartra - ó, dehogynem! -, de azt sem élem meg katasztrófaként, ha a pálmafák árnyéka helyett be kell érnem a napernyővel. Te se búslakodj, ha idén nem engedheted meg magadnak, hogy nyaralni menj: inkább próbáld meg kihozni a legtöbbet a helyzetből, és csak azért is érezd magad nagyon jól a nyáron!

Ezt is szeretjük