Mit gondolnak rólad mások, ha elmosolyodsz a buszon?

Az emberek nagy része szabályok szerint éli az életét, így akkor is bizonyos normákat követünk, ha az utcára lépünk. Ez egy bizonyos fokig normális, sőt, szükséges is, ám ha túl szűk határok közé szorítod a viselkedésedet, az egész napodat elronthatja.

Sokan félnek attól, hogy mit gondolnak róla mások. Ha egyedül közlekednek, idegenek között, gyakran még azt is kínosnak tartják, ha leesik az apró, és le kell hajolni érte, vagy ha egyszerűen elmosolyodnak a buszon, metrón, vonaton. Ezen pedig változtatni kell.

Ciki a mosoly?

Ha az ember az utcán közlekedik, akár gyalogszerrel, akár tömegközlekedési eszközön teszi ezt, mindenhol pókerarcokba botlik. Sokan a gondolataikba mélyedve haladnak A-ból B-be, mások a telefonjukat nyomkodják, könyvet olvasnak, zenét vagy rádiót hallgatnak, az azonban a legtöbbjükben közös, hogy kifejezéstelen arccal utaznak és sétálnak.

Biztosan neked is ismerős a szituáció, amikor a tömött buszon valami vicceset olvasol, vagy a rádiós műsorvezető egy nagy poénja üti meg a füled a fülhallgatóból, esetleg szimplán eszedbe jut valami nevetésre ingerlő dolog.

Ilyenkor az emberek nagy része egy egyszerű mosoly helyett inkább megfeszíti az összes arcizmát, csak hogy ne nevesse el magát, és igyekszik valami teljesen semleges irányba terelni a gondolatait - hiszen mit gondolnának róla a többiek, ha egyszer csak minden ok nélkül összevissza vigyorogna magában?

Persze nem kizárt, hogy vannak olyan éretlen lelkek, akiknek átfut az agyán, hogy vajon miért mosolyog a szembe ülő utas, amikor magában ül, és semmi vicces nem történt, de velük nem kell foglalkozni.

Bátran mosolyodj el, ha jólesik, hiszen nem érzéketlen robotokkal vagy körülvéve, akik nem tudják hova tenni a szituációt. Sőt, ha már elég bátor vagy, az utastársadra is rámosolyoghatsz: nem kétséges, hogy viszonozni fogja, ezzel pedig valószínűleg szebbé teszed majd a napját - ahogyan a sajátodat is.

• kínos
• ciki
• érzelmek
• közlekedés
• Lélekprojekt