Felülések, guggolások és futás helyett valami sokkal jobb - Ismered ezt a mozgásformát?
Miért jobb a versenysport, mint a sima edzés?
Az általános iskola óta jó néhány sportot kipróbáltam már: kézilabdáztam, úsztam, táncoltam, futottam, vívtam, tornáztam itthon és edzőteremben, de valahogy egyik sem vált be hosszú távon, a vívás kivételével. A különbség azonban nagyon fontos.
A többség szeretne valamit elérni a sporttal, méghozzá leggyakrabban fogyást vagy izmokat remélnek az edzéstől az emberek, ám gyors eredmények hiányában nagyon sokan feladják. Mi segíthet, hogy megmaradjon a lelkesedés és a kitartás?
Monotónia helyett versenyszellem
A tipikus otthoni torna, sőt, a legtöbb edzés is rengeteg ismétlést tartalmaz, ami minden, csak nem izgalmas. Még jó zene mellett sem feltétlenül esik jól minden nap öt kilométert futni, azaz nagyjából fél órát azzal tölteni, hogy körbe-körbe jársz egy pálya körül, vagy ugyanennyi idő alatt hat-hét változatban felüléseket, fekvőtámaszokat és más monoton gyakorlatokat végezni.
Ezek a mozgásformák ugyan vitathatatlanul hatásosan építik az izmokat, fejlesztik a kitartást és égetik a zsírt, ám nehéz bennük megtalálni az örömöt, amit egy szabadidős tevékenységtől várnak sokan.
Hasonlóképpen probléma, hogy az izomzat fejlődése egy lassú folyamat. A narancsbőr nem tűnik el egy hónap alatt, a kockák pedig még lassabban jelennek meg a hason. Hogyan mérhető akkor a fejlődés? Szép fokozatosan, egyre könnyebb csinálni a gyakorlatokat, ám külső visszajelzések, dicséret vagy bármilyen látható eredmény nélkül nagyon könnyen elkezd hanyatlani a kezdeti lelkesedés.
Éppen ezért jók az olyan sportok, amelyek - a fitnesz-világbajnokságoktól most tekintsünk el - versenyszerűen űzhetőek. Ez lehetőséget ad arra, hogy amatőrök közt is sikereket érj el, visszajelzést kapj saját teljesítményedről, lemérd a fejlődést, és sokkal elégedettebben pihenj meg az edzés után, mint ha egyszerűen végrehajtottad volna az aznapra kitűzött gyakorlatmennyiséget.
A siker mint hajtóerő
Ha pozitív visszajelzések sora ér, sokkal egyszerűbben veszed rá magadat, hogy a következő edzésen is megjelenj, és újra lelkiismeretesen megcsináld a feladatokat, hiszen ezzel új lehetőséget nyitsz a sikerélmény számára. Ebben pedig az egyéni sportok a legjobbak szerintem, ugyanis például egy kézilabdameccs megnyerése az egész csapat érdeme egy nagyon hosszú út végén, aminek nem feltétlenül ugyanolyan érzés örülni. Persze ezzel sokan nem értenek egyet különböző okokból, azonban a számodra kedves sport megválasztásánál nagyon érdemes mérlegelni, hogy mennyi benned a csapatszellem.
A küzdősportok és harcművészetek varázsa
Ezek a sportok nagyon nagy részben egy-egy mozdulat tökéletesítésére vannak kihegyezve, így azonnal van min lemérni, hogyan is teljesítesz, ellentétben az otthoni gyakorlatokkal, ahol a mennyiség nagyon sokszor előtérbe kerül a minőséggel szemben. Ráadásul ezek a sportok megteremtik a lehetőséget, hogy gyakorlati hasznát is vedd annak, amit alaposan elsajátítasz, ami által sokkal nagyobb jelentőséget és mondhatni értelmet kap a monoton ismétlés is.
Legyen szó a karatéról, a thai boxról vagy akár a számomra nagyon kedves vívás bármelyik formájáról, ezek a sportok mind a versenyszellemet, a fegyelmet és az egyéni értékeket helyezik a fókuszba. Ezzel a tulajdonságukkal sokat elvesznek például a futáshoz képest a lélekölő unalomból, ami hatalmas visszatartó erő általában a sportolással szemben.
A sikerélmény apróbb vagy nagyobb formában mindenki számára elérhető, hiszen nagyon könnyen találhatsz hozzád hasonló módon kezdő kihívókat, akikkel szemben próbálgathatod a tudásodat, a fejlődés pedig sokkal látványosabb.
Éppen ezért, ha az otthoni torna vagy fitneszórára járás időről időre kimarad, mert nincs hozzájuk kitartásod, ideje lehet kipróbálni egyet vagy többet az ilyen sportok - vagy akár a tenisz és a tánc - közül, amelyek egyébként kiváló alakformáló mozgások is, ám ennek ellenére sokkal többről is szólhatnak a zsírégetésnél, ha megtalálod a számodra megfelelőt.