Az én drága jó anyósom! Tényleg van alapja az idióta vicceknek?
Miért gondolja mindenki, hogy az anyósok kiállhatatlanok? Nekem csak jó tapasztalataim vannak.

Ez is érdekelhet

Télen-nyáron nélkülözhetetlen bulikellék: megtehetsz bármit, mert nem érzel semmit (x)

A szabadban töltött idő egészségre gyakorolt pozitív hatása minden multivitaminnál többet ér (x)

Meglepő fellépést vállalt Mező Misi: közel 600 fiatal énekelt vele (x)

7 dolog, ami károsítja, és ami védi az idegeinket (x)

beauty and style

Így kommunikáld okosan, ha nem hívsz meg valakit az esküvőre, aki számít rá »

Vékony szálú a haja, de sohasem lapos: Taylor Swift jól bánik a bob fazonnal »

Szuperkényelmes pizsamák körképe őszre: élvezetesebbé teszik a lustálkodást »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

- Én nem értem, miért van ez a sok anyósvicc, én jól kijövök az anyósommal.
- Hol lakik az anyósod?
- Afrikában.

Mint mindenki más, természetesen én is ismerek pár jó anyósviccet. Nevetek rajtuk egyet, ennyi. Szerencsére nincs személyes negatív tapasztalatom, a családomból sem hoztam magammal semmilyen rossz emléket.

Az édesanyám nem szidott senkit - nem volt kit. Az édesapám sem beszélt soha még csak lekezelően sem az anyósáról, pedig konfliktusok már a házasság elején akadhattak volna: miután megszületett a bátyám, majd világra jöttem én, a szüleim négy évig együtt laktak az anyai nagyszüleimmel és a nagybátyámmal.

Amikor tinikoromban apu elköltözött tőlünk, a bátyámmal biciklire pattantunk, és eltekertünk a nagyszüleinkhez. Biztos, hogy nem örültek a hírnek, amit vittünk, de egy rossz szót nem mondtak a vejükre. Megvolt a maguk véleménye, ezt nem kétlem, de a nagymamám nem szidta a vejét, pedig előjöhetett volna belőle az anyósok legrosszabbika, hiszen az egy szem lányához hűtlen volt a férje. Ennek is volt köszönhető, hogy amikor a szüleim mégsem váltak el, anyós és vej között nem volt szükség kínos bocsánatkérésekre. A nagymamámat érdekes módon a legtöbbször a veje és a menye vitte kezelésekre és vizsgálatokra, miután kiderült, hogy rákos. Úgy alakult, hogy ők értek rá, emellett ők voltak elég erősek a feladathoz.

A nyarak nagy részét gyerekként a nagyszüleimnél töltöttük, néha mind a négy unoka őket boldogította. Máig mosolyogva nosztalgiázunk azokról az évekről. A legtöbb időt a nagymamám töltötte velünk, aki észrevétlenül nevelt: nem parancsolgatott, magamtól mentem vele gazolni a kertbe, takarítani a konyhába vagy teregetni a ruhákat, ha láttam, hogy segítségre van szüksége. Lett volna tehát joga, hogy beleszóljon a nevelésünkbe, mégsem emlékszem olyan esetre, ahol a szüleimmel vitatkozott volna. Legfeljebb tanácsokat adott.

A párom édesanyja szerencsére sok tekintetben hasonlít a nagymamámra. Nem kritizálja a gyerekei választottjait, és nem szól bele az életükbe. Jól főz, de nem várja el, hogy minden vasárnap megjelenjünk ebédnél - már csak azért sem, mert az apósommal együtt megvannak a saját programjaik. Segít, ha kérjük, de soha nem jelenik meg váratlanul az otthonunkban. (Egyébként megtehetné, mert szeretem a társaságát.) Imádja az unokáját, de nem osztogat vele kapcsolatban - sem - kéretlen tanácsokat. Szeretem az édesanyját is, őt megismerve értem, miért olyan kedves az anyósom.

Ezt is szeretjük