Apácák, akik szabadon kiélhették testi vágyaikat: a középkori rend Magyarországon is működött

A középkorban a nemesi származású nőknek nem volt túl sok választása: általában vagy férjhez kellett menniük, vagy zárdába vonultak. 

Volt azonban egy női közösség, amelynek tagjai egy harmadik utat választottak: a beginák a tanításnak és betegápolásnak szentelték az életük nagy részét, de jelentős mértékig megtartották függetlenségüket és önállóságukat is. Úgy lehetne jellemezni őket, hogy az átmenetet képviselték a világiak és a szerzetesek közt.

Egy különleges női mozgalom

A beginák több szempontból is szerzetesi életet éltek, azonban a klasszikus értelemben mégsem vehetjük őket teljes mértékben apácáknak. Ennek oka, hogy nem tettek életre szóló fogadalmat a krisztusi tanok követésére. Helyette csupán ideiglenes ígéretet tettek, és bármikor visszatérhettek a világi életbe.

A házasodás nem volt tiltott számukra, bár aki úgy döntött, hogy férjhez megy, az elhagyta a közösséget. Tulajdonuk is lehetett, de egyszerű életvitelt folytattak, és vagyonuk jelentős részét jótékonykodásra fordították. Fő fogadalmuk a betegek gondozására és a fiatal lányok tanítására vonatkozott, és mivel elutasították a merev vallási ideológiákat, így tanaik leginkább felvilágosultnak és misztikusnak nevezhetők.

Hol éltek, és mivel teltek a napjaik?

A legtöbb beginaudvar németalföldi városokban épült a 12-13. században, elsősorban a mai Belgium területén. Önálló közösségeket alkottak, ahol a nők maguknak választottak vezetőt. Spontán szerveződtek, és a hagyományos szerzetesrendektől eltérően nem tartoztak a pápa vagy egy püspök fennhatósága alá. 

Az udvar egyszerű sorházaiban laktak, általában egyedül vagy egy másik lakótársnőjükkel egy szobában. Szürkésdrapp, később fekete egyenruhát viseltek - az egyik elmélet szerint nevük is innen származik, a bége szín után. A beginák reggelente szentmisén vettek részt az udvarban található kápolnában, majd napjuk nagy része munkával telt. A betegápolás és a lányok nevelése mellett kétkezi munkát is végeztek: híresek voltak kézimunkájukról, gyönyörű hímzések maradtak fent utánuk. 

Beginák Magyarországon

A 12-13. században Magyarországra betelepülő flamandok és vallonok részben a begina szellemiséget is magukkal hozták. A legkorábbi említés a hazai beginákról a 13. század második feléből származik. Az első közösségek városokban alakultak, például Sárospatakon és Gyöngyösön, de nemcsak a mai Magyarország területén, hanem Erdélyben is jelen voltak, többek közt Brassóban, Csíksomlyón és Kolozsváron.

A rend leghíresebb magyar képviselőjeként IV. Béla lányát, Margitot tartják számon, aki a Nyulak szigetén, azaz a mai Margit-szigeten lévő kolostorban élt. A begina szellemiségben élő Margitot a tisztaság és szeretet példaképének tekintették, a legalacsonyabb szintű kétkezi munkákat is szó nélkül elvégezte. Halála után számos csodás gyógyulást tulajdonítottak neki, boldoggá avatása még a 13. században megtörtént, szentté avatására pedig 1943-ban került sor.

Az eretnekség vádja őket sem kerülte el

Az egyház eleinte nem tiltotta ugyan, de nem is kifejezetten támogatta a mozgalmat. Később egyre nagyobb gyanakvással tekintettek az öntudatos beginák misztikus nézeteire, így a kor eretnekségi vádjai végül a rendet is elérték. Számos begina halt máglya-halált, 1311-ben pedig teljesen meg is szüntették a rendet. A 15. században ugyan ismét alakulhattak közösségek, ma már csak lakónegyedeik és írásos emlékek mesélnek hagyományaikról.

A Belgiumban található beginaudvarok nagy része ma is látogatható, de Hollandiában és Németországban is találni még párat. A gyönyörű parkokkal, szőlőlugasokkal és az egyszerű homlokzatú házak által közrefogott kápolnával rendelkező udvarok szinte mindegyike az UNESCO Világörökség részét képezik kulturális és építészeti értékeik miatt.

93 évesen épít katedrálist

Egy ideig szerzetes volt a spanyol férfi, majd monumentális építkezésbe fogott. Képeken a lenyűgöző templom!

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• történelem
• vallás
• apáca
• egyház
• szerzetes
• Karácsony