6 érdekesség a Nobel-díjról, melyről sokan még nem is hallottak - Ezen a napon adták át először 1901-ben

Amikor Alfred Bernhard Nobel, svéd kémikus és feltaláló 1896. december 10-én szívroham miatt eltávozott az élők sorából, egy nagylelkű végrendeletet hagyott maga után.

Rendelkezése szerint tetemes vagyonának kamataiból díj formájában részesül minden olyan személy, aki kiemelkedőt alkot az orvostudomány, a kémia, fizika vagy a fiziológia, illetve az irodalom és a békéért tett cselekedetek terén.

A legnagyobb szolgálat az emberiségnek

A tudós-feltaláló nem csekély pénzösszeget hagyott a nemes célra. Halálakor kilencven gyárat igazgatott, és 350 szabadalom volt a tulajdonában. Nobel hangsúlyozta a végrendeletében, hogy nem egy életművet vagy tudományos pályát akar elismerni, hanem egy konkrét és kézzelfoghatóan hasznosítható teljesítményt, fejlesztést vagy találmányt, ami javára van az emberiségnek.

A jelölés és az odaítélés folyamata annyira titkos, hogy az azzal kapcsolatos dokumentumokat ötven évre archívumba zárják, és azok nem publikusak. A 2018-as jelöltek megválasztási és indoklási procedúrájáról tehát legkorábban 2068-ban lehet informálódni.

Ezt kevesen tudják a Nobel-díjról

A díjjal járó pénzjutalom 0,87 millió euró, vagyis körülbelül 272 millió forint.

A Közgazdasági Nobel-emlékdíj csak 1968-ban került be az eredeti díjazási kategóriák mellé.

A díjat nemcsak természetes személy kaphatja meg, de csak élő személynek jár. Így például szervezetet is jutalmaztak már vele, de soha nem kapta meg posztumusz valaki.

Az eddigi legfiatalabb díjazott a 25 éves brit Lawrence Bragg, aki apjával együtt 1915-ben, 25 évesen kapta meg a fizikai Nobel-díjat röntgenkrisztallográfiai kutatásokért. A legidősebben kitüntetett az amerikai Leonid Hurwicz, aki 2007-ben, kilencvenévesen nyerte el a közgazdasági emlékdíjat, majd fél évre rá meg is halt.

Akadnak olyan kivételes géniuszok, akik kétszer is megkapták a díjat. Ilyen Marie Curie, aki 1903-ban fizikai, 1911-ben kémiai Nobel-díjban részesült.

A Nemzetközi Vöröskereszt a világon a legelismertebb szervezet, mely a békéért tevékenykedik. A Nobel-békedíjat odaítélő bizottság háromszor is - 1917, 1944 és 1963 évében - jutalmazta a szervezet humanitárius erőfeszítéseit a díjjal.

Az IgNobel-díjra is figyel a világ

Létezik egy úgynevezett IgNobel-díj is, mely mintha paródiája lenne a komoly elismerésnek. A tudományos élet azon képviselői kapják, akik felesleges kutatásokat végeznek, vagy használhatatlan találmányokkal állnak elő. A díjat a Harvard Egyetem tudományos vicclapja, az Annals of Improbable Research szerkesztői alapították, és meglepő módon a díjazottak át is szokták venni az emlékérmet.

2016-ban magyar díjazottak is voltak fizika kategóriában. A Horváth Gábor vezette kutatócsoport az ELTE Fizikai Intézetében azt vizsgálta, hogy milyen tudományos magyarázata van annak, hogy a fehér lovakat kevésbé csípik a böglyök. Egy másik, szintén a területen folytatott tanulmány is ért IgNobel-díjat, mely azt kutatta, hogy a szitakötők miért vonzódnak jobban a temetőkben a fekete sírkövekhez.

Sir Andre Geim 2000-ben fizikai IgNobel-díjat nyert a béka mágneses térben való lebegtetéséért. Ugyanő 2010-ben viszont megkapta a rendes fizikai Nobel-díjat is a grafén nanotechnológiai anyag felfedezéséért. Eddig ő az egyetlen, aki a komoly és a komolytalan elismerést is a magáénak tudhatja. 

• érdekességek a világból
• tudomány
• nobel-díj
• Karácsony