6 érdekesség a Nobel-díjról, melyről sokan még nem is hallottak - Ezen a napon adták át először 1901-ben
Alfred Nobel a konkrét és kézzelfogható eredményeket akarta honorálni, melyek gyakorlati hasznot hoznak az emberiségnek.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Amikor Alfred Bernhard Nobel, svéd kémikus és feltaláló 1896. december 10-én szívroham miatt eltávozott az élők sorából, egy nagylelkű végrendeletet hagyott maga után.
Rendelkezése szerint tetemes vagyonának kamataiból díj formájában részesül minden olyan személy, aki kiemelkedőt alkot az orvostudomány, a kémia, fizika vagy a fiziológia, illetve az irodalom és a békéért tett cselekedetek terén.
A legnagyobb szolgálat az emberiségnek
A tudós-feltaláló nem csekély pénzösszeget hagyott a nemes célra. Halálakor kilencven gyárat igazgatott, és 350 szabadalom volt a tulajdonában. Nobel hangsúlyozta a végrendeletében, hogy nem egy életművet vagy tudományos pályát akar elismerni, hanem egy konkrét és kézzelfoghatóan hasznosítható teljesítményt, fejlesztést vagy találmányt, ami javára van az emberiségnek.
A jelölés és az odaítélés folyamata annyira titkos, hogy az azzal kapcsolatos dokumentumokat ötven évre archívumba zárják, és azok nem publikusak. A 2018-as jelöltek megválasztási és indoklási procedúrájáról tehát legkorábban 2068-ban lehet informálódni.
"Hátramaradó vagyonom egészét a következőképpen kell kezelni: a végrendeleti végrehajtóim által biztos értékpapírokba fektetett pénz képez egy alapot, amelynek kamatait évente azok között osszák ki díjként, akik a megelőző évben a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek. A jelzett kamatokat öt egyenlő részre kell felosztani, amelyeket azután a következőképpen kell megosztani: egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a fizika területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a kémia területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette az élettan, illetve az orvostudomány területén; egy részt annak a személynek, aki az irodalom területéhez a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá; egy részt pedig annak a személynek, aki a legtöbbet, illetve a legjobbat tette a nemzetek közötti barátság ügyéért (…)." (Részlet Alfred Nobel végrendeletéből)
Ezt kevesen tudják a Nobel-díjról
A díjjal járó pénzjutalom 0,87 millió euró, vagyis körülbelül 272 millió forint.
A Közgazdasági Nobel-emlékdíj csak 1968-ban került be az eredeti díjazási kategóriák mellé.
A díjat nemcsak természetes személy kaphatja meg, de csak élő személynek jár. Így például szervezetet is jutalmaztak már vele, de soha nem kapta meg posztumusz valaki.
Az eddigi legfiatalabb díjazott a 25 éves brit Lawrence Bragg, aki apjával együtt 1915-ben, 25 évesen kapta meg a fizikai Nobel-díjat röntgenkrisztallográfiai kutatásokért. A legidősebben kitüntetett az amerikai Leonid Hurwicz, aki 2007-ben, kilencvenévesen nyerte el a közgazdasági emlékdíjat, majd fél évre rá meg is halt.
Akadnak olyan kivételes géniuszok, akik kétszer is megkapták a díjat. Ilyen Marie Curie, aki 1903-ban fizikai, 1911-ben kémiai Nobel-díjban részesült.
A Nemzetközi Vöröskereszt a világon a legelismertebb szervezet, mely a békéért tevékenykedik. A Nobel-békedíjat odaítélő bizottság háromszor is - 1917, 1944 és 1963 évében - jutalmazta a szervezet humanitárius erőfeszítéseit a díjjal.
Kiút a társfüggőségből - Hogyan szabadulj meg a mérgező kapcsolatoktól?
Knapek Éva klinikai szakpszichológus, tabuk nélkül beszél a társfüggőség jellemzőiről, és bemutatja a kialakulásának okait, a kapcsolati dinamikákat, és a felismeréshez vezető jeleket a saját életünkben, közeli kapcsolatainkban. A Femina Klub januári előadásán hasznos tanácsokat kaphatsz hogyan léphetsz ki ezekből a helyzetekből, és hogyan alakíthatsz ki egészséges, egyenrangú kapcsolatokat.
További részletek: feminaklub.hu/
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2025. január 7. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
Az IgNobel-díjra is figyel a világ
Létezik egy úgynevezett IgNobel-díj is, mely mintha paródiája lenne a komoly elismerésnek. A tudományos élet azon képviselői kapják, akik felesleges kutatásokat végeznek, vagy használhatatlan találmányokkal állnak elő. A díjat a Harvard Egyetem tudományos vicclapja, az Annals of Improbable Research szerkesztői alapították, és meglepő módon a díjazottak át is szokták venni az emlékérmet.
2016-ban magyar díjazottak is voltak fizika kategóriában. A Horváth Gábor vezette kutatócsoport az ELTE Fizikai Intézetében azt vizsgálta, hogy milyen tudományos magyarázata van annak, hogy a fehér lovakat kevésbé csípik a böglyök. Egy másik, szintén a területen folytatott tanulmány is ért IgNobel-díjat, mely azt kutatta, hogy a szitakötők miért vonzódnak jobban a temetőkben a fekete sírkövekhez.
Sir Andre Geim 2000-ben fizikai IgNobel-díjat nyert a béka mágneses térben való lebegtetéséért. Ugyanő 2010-ben viszont megkapta a rendes fizikai Nobel-díjat is a grafén nanotechnológiai anyag felfedezéséért. Eddig ő az egyetlen, aki a komoly és a komolytalan elismerést is a magáénak tudhatja.
OLVASD EL EZT IS!
- baleset
- russell crowe
A helyszínen életét vesztette! Tragikus autóbalesetben elhunyt az ismert matematikus
- nobel-díj
- bob dylan
