6 érdekesség a Nobel-díjról, melyről sokan még nem is hallottak - Ezen a napon adták át először 1901-ben
Alfred Nobel a konkrét és kézzelfogható eredményeket akarta honorálni, melyek gyakorlati hasznot hoznak az emberiségnek.

Ez is érdekelhet

Így csókolj, ha csábítani akarsz - Eláruljuk a tökéletes csók titkait (x)

Játék közben tanul és fejlődik a gyerek - Ezt imádni fogja (x)

Milyen borhoz milyen falat illik? Profi borászoktól tudhatod meg (x)

Mutatós dekorációk egyszerű, kreatív ötletekből, hogy tavasz legyen az otthonodban (x)

Ez a lány szerelme levágott fejével táncolt - Itt nézheted meg (x)

Horváth Éva iszonyú cuki cicával fotózkodott - Elárulta, miért (x)

beauty and style

Ez a legújabb frizuraőrület: a rózsakonty ilyen sokféle lehet »

2 házi testradír, amitől újjászületik a télen leharcolt bőr: kevés összetevőből »

Minden egy kollekcióban, amit a romantikus stílusról tudnod kell idén »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Amikor Alfred Bernhard Nobel, svéd kémikus és feltaláló 1896. december 10-én szívroham miatt eltávozott az élők sorából, egy nagylelkű végrendeletet hagyott maga után.

Rendelkezése szerint tetemes vagyonának kamataiból díj formájában részesül minden olyan személy, aki kiemelkedőt alkot az orvostudomány, a kémia, fizika vagy a fiziológia, illetve az irodalom és a békéért tett cselekedetek terén.

A legnagyobb szolgálat az emberiségnek

A tudós-feltaláló nem csekély pénzösszeget hagyott a nemes célra. Halálakor kilencven gyárat igazgatott, és 350 szabadalom volt a tulajdonában. Nobel hangsúlyozta a végrendeletében, hogy nem egy életművet vagy tudományos pályát akar elismerni, hanem egy konkrét és kézzelfoghatóan hasznosítható teljesítményt, fejlesztést vagy találmányt, ami javára van az emberiségnek.

A jelölés és az odaítélés folyamata annyira titkos, hogy az azzal kapcsolatos dokumentumokat ötven évre archívumba zárják, és azok nem publikusak. A 2018-as jelöltek megválasztási és indoklási procedúrájáról tehát legkorábban 2068-ban lehet informálódni.

"Hátramaradó vagyonom egészét a következőképpen kell kezelni: a végrendeleti végrehajtóim által biztos értékpapírokba fektetett pénz képez egy alapot, amelynek kamatait évente azok között osszák ki díjként, akik a megelőző évben a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek. A jelzett kamatokat öt egyenlő részre kell felosztani, amelyeket azután a következőképpen kell megosztani: egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a fizika területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a kémia területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette az élettan, illetve az orvostudomány területén; egy részt annak a személynek, aki az irodalom területéhez a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá; egy részt pedig annak a személynek, aki a legtöbbet, illetve a legjobbat tette a nemzetek közötti barátság ügyéért (…)." (Részlet Alfred Nobel végrendeletéből)

Ezt kevesen tudják a Nobel-díjról

A díjjal járó pénzjutalom 0,87 millió euró, vagyis körülbelül 272 millió forint.

A Közgazdasági Nobel-emlékdíj csak 1968-ban került be az eredeti díjazási kategóriák mellé.

A díjat nemcsak természetes személy kaphatja meg, de csak élő személynek jár. Így például szervezetet is jutalmaztak már vele, de soha nem kapta meg posztumusz valaki.

Az eddigi legfiatalabb díjazott a 25 éves brit Lawrence Bragg, aki apjával együtt 1915-ben, 25 évesen kapta meg a fizikai Nobel-díjat röntgenkrisztallográfiai kutatásokért. A legidősebben kitüntetett az amerikai Leonid Hurwicz, aki 2007-ben, kilencvenévesen nyerte el a közgazdasági emlékdíjat, majd fél évre rá meg is halt.

Akadnak olyan kivételes géniuszok, akik kétszer is megkapták a díjat. Ilyen Marie Curie, aki 1903-ban fizikai, 1911-ben kémiai Nobel-díjban részesült.

A Nemzetközi Vöröskereszt a világon a legelismertebb szervezet, mely a békéért tevékenykedik. A Nobel-békedíjat odaítélő bizottság háromszor is - 1917, 1944 és 1963 évében - jutalmazta a szervezet humanitárius erőfeszítéseit a díjjal.

A cikk az ajánló után folytatódik

Az IgNobel-díjra is figyel a világ

Létezik egy úgynevezett IgNobel-díj is, mely mintha paródiája lenne a komoly elismerésnek. A tudományos élet azon képviselői kapják, akik felesleges kutatásokat végeznek, vagy használhatatlan találmányokkal állnak elő. A díjat a Harvard Egyetem tudományos vicclapja, az Annals of Improbable Research szerkesztői alapították, és meglepő módon a díjazottak át is szokták venni az emlékérmet.

2016-ban magyar díjazottak is voltak fizika kategóriában. A Horváth Gábor vezette kutatócsoport az ELTE Fizikai Intézetében azt vizsgálta, hogy milyen tudományos magyarázata van annak, hogy a fehér lovakat kevésbé csípik a böglyök. Egy másik, szintén a területen folytatott tanulmány is ért IgNobel-díjat, mely azt kutatta, hogy a szitakötők miért vonzódnak jobban a temetőkben a fekete sírkövekhez.

Sir Andre Geim 2000-ben fizikai IgNobel-díjat nyert a béka mágneses térben való lebegtetéséért. Ugyanő 2010-ben viszont megkapta a rendes fizikai Nobel-díjat is a grafén nanotechnológiai anyag felfedezéséért. Eddig ő az egyetlen, aki a komoly és a komolytalan elismerést is a magáénak tudhatja. 

Blog.hu ajánló