5 nemzet, 5 karácsony

Anglia

Nagy-Britanniában a Christmas, azaz a karácsony az év legfontosabb ünnepe. Az utcák és terek ilyenkor fényárban úsznak: a Harrods áruház tradicionális karácsonyi fényei és kirakata ma már az egyik legérdekesebb turistalátványosság, míg a Trafalgar Square-en minden évben megcsodálható az a hatalmas, díszes fenyőfa, amelyet még a norvég nép ajándékozott a briteknek a II. világháborúban nyújtott segítségükért.

A Christmas Eve, azaz december 24-e a briteknél munkanap, de rövidített munkaidővel, általában ugyanis ekkor tartják a nagy munkahelyi évbúcsúztató partikat, és ezen az estén látják vendégül a barátokat és az ismerősöket.

A briteknél december 25-e, a Christmas Day az ajándékozás napja, amelynek reggelén bontják ki a fa alatt elhelyezett csomagokat. Ilyenkor jön össze a család is, és ekkor eszik a hagyományos karácsonyi ebédet, a Christmas dinner-t, amely tradicionálisan sült, töltött pulykából vagy más szárnyasból áll, köretként sült krumplival és kelbimbóval tálalva.

A hagyományos karácsonyi menü nélkülözhetetlen részei továbbá az aprósütemények és a Christmas puding, amelyet brandyvel flambírozva tálalnak, a pudingba kerülő gyümölcsöket pedig hónapokig alkoholban érlelik karácsony előtt.

December 26-a a Boxing Day; karácsony másnapja hagyományosan a személyzet megajándékozásának napja. Neve arra utal, hogy ezen a napon nyitották fel a templomi perselyt, hogy annak tartalmát a szegények között osszák szét.

Finnország

A finneknél már december 24-e reggele is ünnepi hangulatban telik, amikor is a család körbeüli az asztalt, hogy elfogyaszthassák a hagyományos fahéjas tejberizst, amelybe egy szem mandulát rejtenek. Aki ezt megtalálja, arra a babona szerint nagy szerencse vár a jövő évben, ha pedig fiatal lány az illető, akkor közeli férjhezmenetelre számíthat.

Tudtad?
A finnek karácsonykor azonban nemcsak magukra, hanem a környezetükben élő állatokra is gondolnak: karácsony napján megvendégelik a velük élő háziállatokat is, és rendszeresen megetetik a fészkelő madarakat.

Maga az ünnep hivatalosan minden évben december 24-én délben kezdődik, amikor is Turkuban, Finnország korábbi fővárosában kihirdetik a karácsonyi békét, amelyet a rádió is közvetít.

A nap fő "attrakciója" - más nemzetekhez hasonlóan - a finneknél is a nagy karácsonyi vacsora, amelynek nélkülözhetetlen eleme a glogg, azaz a finnek tradicionális fűszeres forralt bora, amelyet a felnőttek előszeretettel kortyolgatnak, miközben elkészítik az ünnepi menüt.

A karácsonyi vacsora hagyományos északi ételekből áll: az "üvegfúvó módra" elkészített heringet általában rozskenyérben sült sonka követi sült krumplikásával, az étkezést pedig mézes-gyömbéres süteményekkel zárják - az asztalt azonban nem szedik le éjszakára, hogy a karácsonyi manók is jóllakhassanak, ha éppen arra járnak. Karácsony első napja szigorúan a családé, ilyenkor nem illik szomszédolni, de még telefonálni sem. A rokonlátogatásokra, barátok köszöntésére december 25-én kerítenek sort.

Görögország

Görögországban a karácsony 12 napot felölelő, folyamatos ünnep. A december 25-től január 6-ig terjedő időszakot Dodekameronak nevezik, amelyben benne foglaltatik mindhárom ünnep, a karácsony, az újév és a vízkereszt is.
A görögöknél a karácsonyi ünnepkörhöz számos legenda, mese és babona kötődik. Úgy tartják például, hogy a Föld mélyén gonosz manók élnek - nevük kalikandzarosz -, akik azzal foglalatoskodnak év közben, hogy a Földet tartó fatörzsét elfűrészeljék.

Karácsonykor azonban felhagynak ezzel a bosszantó foglalatossággal, hogy a Földre jöjjenek - az embereket bosszantani. A házakban szörnyű ramazurit csapnak, törnek-zúznak, és eleszik az emberek elől az ennivalót. Ezért távol kell őket tartani a háztól, és mivel a tűztől nagyon félnek, a házi tűzhelyben a láng soha nem aludhat ki. Vízkeresztkor aztán a pap által megszentelt víz bűvös ereje űzi vissza őket oda, ahonnan jöttek: a Föld gyomrába.

A karácsonyi ünnepkör népszokásai a görögöknél is arra szolgálnak, hogy az eljövendő évre bő termést, egészséget, gazdagságot hozzanak a családoknak. A manók elűzésére szolgáló tűz hamuja varázserővel bír, ezért ebből minden évben a földekre szórnak a bő termés reményében. Ekkor sütik a vaszilopitát is; ez egy kenyérféleség, amibe fémpénzt rejtenek, aki pedig azt megtalálja, szerencsés lesz. A kenyeret szépen fel is díszítik, Krétán például a kenyérhímző asszonyok, akik tésztából cifra rajzokat kanyarítanak a kenyérre.

Tudtad?
A bőségvarázsló, adománygyűjtő népszokások közül a legfontosabb Görögországban a kalanda, amikor is énekesek járnak házról-házra, és egészséget, szerencsét kívánnak a háziaknak, cserébe pedig sonkát, vajat és bort kapnak.

Olaszország

Olaszországban a karácsonyi időszakban gyakran rendeznek dudás fesztiválokat. Különösen a déli tartományokban kedvelt ez a szokás, amikor a "zampognarik", a hegyi pásztordudások leereszkednek a hegyekből, és dudaszóval köszöntik a közelgő ünnepet, Jézus születésének napját, azaz a "Natale"-t.

Nápolyban és a déli régiókban pedig az emberek december 24-én éjjel templomról templomra járnak, csak hogy láthassák a kis Jézust.
A karácsony esti vacsora alapja az olaszoknál hagyományosan a hal, amelyből többféle is kerül az asztalra. Rómában például az angolna a legkedveltebb, a vacsorát azonban mindig a híres "panettone", a karácsonyi kalács zárja.

Olaszországban a mi Mikulás-napunknak megfelelő ünnep január 6-ra, azaz vízkereszt napjára esik, amikor is a gyerekek ajándékokat kapnak, ám nem a cipőjükbe, hanem a britekhez hasonlóan zokniba, harisnyába vagy ezt utánzó színes zacskókba. A Mikulás olasz kollégája ráadásul a rossz gyerekeknek nem virgácsot, hanem széndarabkákat hoz - ami persze a gyakorlatban sohasem fordul elő, hiszen rossz gyerek nincs. Van azonban "szén" cukorból, amit aztán már jócskán találni a harisnyákban.

Az ajándékokat – amelyek általában csokiból és karamellából állnak - egyébként a hagyomány szerint egy jóságos boszorkány, Strega Buffana asszonyság osztogajta a kötényéből, akinek a gyerekek előző este tejeskávét és süteményt készítenek a szobába, hogy jóllakhasson, ha arra jár.

Lengyelország

Lengyelországban a karácsony elsősorban keresztény ünnep, de természetesen igen erős családi jelleggel. Első napja december 24-e, amelynek estéjén a gyerekek a felnőttekkel egyetemben az eget kémlelik arra várva, hogy meglássák az első csillagot, mely Lengyelországban a betlehemi csillagot jelképezi, és amelyet ők Gwiazdkának neveznek.

A karácsony pedig hivatalosan akkor kezdődik, amikor valaki észreveszi a csillagot, és elkiáltja annak nevét. A karácsonyi böjt szellemében karácsony vigíliáján, azaz december 24-én éjfélig nem esznek húst, az ünnepi asztal alá pedig szalmát és szénát terítenek, felidézve ezzel Jézus születését.

Tudtad?
Lengyelországban a mai napig tartja magát az a babona, miszerint a karácsonyi asztalnál kizárólag páros számú ember ülhet, ellenkező esetben ugyanis valakit közülük nagy szerencsétlenség ér. A vacsora befejeztével pedig csak a házigazda jelére állnak fel az asztaltól, a babona szerint ugyanis aki először kel fel az asztaltól, az hal meg a jövő évben a legkorábban.

A karácsonyi menü a lengyeleknél is nagy hangsúlyt kap, amely hagyományosan céklalevesből, mákos kalácsból és halból áll. Erre az alkalomra továbbá kompótot is készítenek tizenkétféle gyümölcsből, megemlékezve ezzel Jézus 12 apostoláról.
Karácsonyfát természetesen a lengyelek is állítanak, amelyet gyakran mogyoróval, almával, papírból vagy tojáshéjből készült díszekkel ékesítenek.

• étel
• dekoráció
• karácsonyfa
• ajándék
• Karácsony