Miért rózsaszín a harmadik gyertya? 3 ritkán hallott adventi érdekesség
Az adventi koszorún lévő gyertyák színe szimbolikus jelentőséggel bír.
Advent első vasárnapja idén december 2-re esett. Ezzel a nappal kezdetét vette a karácsonyi ünnepkör, mely nem december 25-ig, hanem egészen vízkeresztig, január 6-ig tart.
Maga az advent szó eljövetelt jelent. A latin adventus Domini kifejezésből ered, mely annyit tesz: az Úr eljövetele. Az adventi koszorú első gyertyájának meggyújtásával - ideális esetben - egy meghitt, befelé figyelő, várakozással teli időszak követezik.
Miért rózsaszín a harmadik gyertya?
Az adventi koszorú hagyományosan három lila és egy rózsaszín gyertyából áll. A lila szín a böjt, a bűnbánat, az önvizsgálat színe - jól jelképezi, hogy az adventi időszak, csakúgy, mint a húsvétot megelőző, nem csupán a várakozás, hanem a böjt ideje is. A koszorún lévő egyetlen rózsaszín gyertya az örömöt, Szűz Máriát szimbolizálja - egyúttal arra is utal, hogy a harmadik vasárnapon kisebb hangsúlyt kap a bűnbánat.
A gyertyák külön-külön is jelentéssel bírnak. Az első lila gyertya jelképezi a hitet, a második a reményt, a sorban a harmadik - rózsaszín - az öröm gyertyája, míg a negyedik gyertya - mely ugyancsak lila - a szeretetet szimbolizálja.
Előfordul, hogy a koszorú közepére egy fehér gyertya is kerül, mely magát Jézus Krisztust jelképezi. Ezt a gyertyát csak a december 24-i éjféli mise után gyújtják meg.
Mi kezdődik még advent első vasárnapjával?
Ha úgy hiszed, csak a karácsonyi ünnepkör veszi kezdetét a Szent András ünnepéhez - november 30. - legközelebbi eső vasárnapon, tévedsz. Advent első vasárnapjával egyúttal az egyházi év is elkezdődik, melyet a karácsonyi idő, majd néhány évközi vasárnap, a farsangi időszak követ. Ezután köszönt be a nagyböjt, majd a húsvéti idő, végül a Krisztus király vasárnapjával véget érő évközi idő következik - az egyházi év legnagyobb része ebbe az advent előtt egy héttel véget érő időszakba tartozik.
A cikk az ajánló után folytatódik
-
Három édesvízi igazgyönggyel és cirkóniával díszített fülbevaló14 990 Ft
-
Kék opálos csepp alakú ezüst fülbevaló cirkóniával11 900 Ft
-
Cirkónia kristályos és fehér opálos minimalista ezüst fülbevaló11 900 Ft
-
Színes cirkónia karika ezüst ékszerszett19 990 Ft
-
Cirkónia spirál ezüst nyaklánc apró virágokkal19 900 Ft
-
Apró cirkónia kristályokkal díszített buzogány formájú elegáns ezüst fülbevaló12 900 Ft
-
Cirkónia kristállyal díszített édesvízi igazgyöngy nyaklánc négyszög foglalattal14 900 Ft
-
Vasmacska cirkóniával ezüst nyaklánc6 490 Ft
-
Cirkónia kristályos minimalista ovális ezüst fülbevaló19 990 Ft
-
Rózsaszín cirkóniával díszített ovális ezüst ékszerszett15 900 Ft
-
Borospohár cirkóniával díszített ezüst nyaklánc11 990 Ft
-
Zöld cirkóniával díszített ezüst beszúrós fülbevaló5 490 Ft
-
Csepp alakú cirkóniával és édesvízi igazgyönggyel díszített ezüst nyaklánc13 900 Ft
-
Krémfehér édesvízi igazgyöngy beakasztós ezüst fülbevaló13 990 Ft
-
Édesvízi igazgyöngy fülbevaló nagy méretű cirkóniával10 900 Ft
Ilyen volt az első adventi koszorú
Az első, szekérkerékből készült adventi koszorút Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette 1839-ben. Ezen az óriási koszorún még 24 gyertya állt: négy nagy fehér, melyeket vasárnapokon gyújtottak meg, és 20 kisebb piros, melyeket hétköznapokon. Az általa alapított hamburgi gyermekotthonban kifüggesztették a koszorút, és az árvaházat minden nap eggyel több gyertyaláng ragyogta be.
Johann H. Wichern szekérkereke hamar népszerű lett az evangélikus templomokban, 1925-től pedig a katolikusok is elkezdték átvenni. Elsőként Kölnben gyújtottak gyertyát - ők már a későbbiekben elterjedt négygyertyás, fenyőágakkal díszített koszorút készítették el. Németországban azonban egyes helyeken él még a 24 gyertyás szekérkerékből készült koszorú hagyománya.
OLVASD EL EZT IS!