Miért érdemes felvágni az almát szenteste a vacsora után? 4 csodaszép ünnepi hagyomány

A karácsony időszakát egykor misztikumokkal szőtték keresztül, a hiedelmek szerint ilyenkor az ártó entitásoktól is védekezni kellett, ugyanakkor a pozitív energiákat is nagyobb sikerességgel lehetett bevonzani.

A legtöbb szokás a jó szerencsét, jó egészséget éltette az emberekben. Még ha valaki nem is hisz benne teljes bizonyossággal, ártani biztosan nem lehet ezekkel a csodaszép ünnepi hagyományokkal, melyek már kezdenek kikopni a köztudatból.

Az alma felvágása

Az alma köré több hiedelmet is fűztek dédanyáink. Hogyha a gyümölcs szép kerek, piros színű volt, az a jó egészséget, az egységet, az összetartozást, a szerelmet és a szépséget jelképezte. 

Ezért vált hagyománnyá, hogy szenteste, a vacsora után vagy épp előtte egy almát annyi szeletre vágott a gazda vagy gazdaasszony, ahány családtag az asztalnál ült. Így tudták megőrizni a család egységét, elősegíteni azt, hogy az összetartás megmaradjon a következő évben is. Érdekesség, hogyha a kettévágott almában lévő magok megrepedtek, akkor rossz, ha sértetlenül maradtak, akkor jó időjárás elébe néztek. Emellett egykor gömbdíszek helyett almákkal ékesítették a fenyőfákat Magyarországon.

A gonoszűző ostya

Magyarország északi részén, a Mátra környékén szokás volt, hogy a gyerekek házról házra járva annyi ostyát hagytak az ablakpárkányokon, verandákon, amennyien abban a háztartásban éltek. Ezután a gazda az ostyát felakasztotta az asztal fölé, és egy egész évig otthagyta.

Mindezt azért, mert úgy tartották, hogy gonoszűző erővel bír az így kapott ostya. Természetesen a hagyomány mögött más is állt, ugyanis a kántortanító ezzel tudta jövedelmét kiegészíteni. Ezek az ostyahordó gyerekek fizetségül némi terményt vagy pénzt kaptak, amit odaadtak a tanítónak.

Vesszőhordás

A pásztorokat természetfeletti erővel ruházták fel az ünnepek alatt. Karácsonykor Magyarország több területén is vesszőt hordtak különböző házakhoz, amivel a babona szerint az állatok egészségét, szaporodását segítették elő. Egyes régiókban, amikor megérkezett a vesszőhordó, a gazdaasszony kihúzott annyi vesszőt, amennyi tehene volt, és ezekkel rácsapott a csordás csizmájára a jó szerencse érdekében.

Szenteste étkezési szokásai 

Egykor szenteste szokás volt, hogy az ünnepi asztaltól egészen addig, míg nem fejeződött be a vacsora, senki nem állt fel. Mindig az esthajnalcsillag feljövetelét követően kezdhettek bele az evésbe - egyes helyeken még a ház ura puskájával a levegőbe is lőtt, hogy elriassza az ártó szellemeket.

Hasonló okok miatt az első fogások közé tartozott a dióbél és a mézbe mártott fokhagyma is. Utána jöhettek a különböző ételek, ami vallási felekezettől függően lehetett töltött káposzta, valamilyen halétel, mákos- és diós fogások. A mák a babona szerint sok pénzt hoz a házhoz, a dió pedig elűzi a gonosz szellemeket. Hajdanán csak az éjféli mise után ülhetett asztalhoz a család, ez aztán régiók szerint változott, a legtöbb helyen előtte ülik meg az ünnepi, varázserővel bíró vacsorát.

Régi karácsonyi népszokások kvíze

Decemberben több fórumon is hallani a régi karácsonyi népszokásokról, így számodra is ismerősen csenghet a nevük: tedd próbára tudásod, és válaszolj a kvízben!

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• magyar
• szokás
• varázslat
• hagyomány
• ünnep
• étel
• Karácsony