Milyen finomságokkal készültek a középkorban a karácsonyra? A marcipán pompás ajándéknak számított

A karácsonyi készülődés fontos részét képezi a menü megtervezése és a bevásárlás. A család kedvenc fogásai kerülnek ilyenkor az asztalra. Nem új keletű dolog, hogy az étkezés hangsúlyos szerephez jut az ünneplés során, az étel már évezredek óta nemcsak az életben maradáshoz okvetlenül szükséges tényező, hanem a szociális érintkezés fontos kísérője is egyben. 

A középkori Európában a szegények és a gazdagok étrendje markánsan különbözött, míg előbbiek a helyben megtermelt élelemre támaszkodhattak, és télen rendszerint szűkös napok köszöntöttek rájuk, addig utóbbiak friss és importált finomságokat élvezhettek, és a különleges alkalmakkor világra szóló lakomákat is csaptak. 

400 sertésfej, 15 ezer hering

A királyi udvarokban a jeles alkalmakra rendezett lakomákon egyszerre több száz fő is asztalhoz ülhetett, nem csoda, hogy az előkészületeket nem hagyták az utolsó pillanatokra. A húsvéti és a karácsonyi falatozásnak különösen megadták a módját, hónapokkal az esemény előtt megkezdték a készülődést. Az adventi időszak a böjtölésről is szólt, így aztán kiéhezetten várták a legfinomabb falatokat az emberek. 

1213-ban Földnélküli János, Anglia királya karácsonyi menüsorához állítólag egyebek mellett 400 sertésfej, 3 ezer baromfi, 15 ezer hering, 10 ezer angolna és 100 font mandula szükségeltetett, az étkek leöblítésére pedig 27 hordó bort szántak. Az alkohol egyébként elengedhetetlen kelléke volt a karácsonyi mulatozásoknak, és van pár finomság, ami a világ számos pontján kapcsolódik az ünnephez, a kutatók szerint pedig a középkor táján keresendő az eredete.

Mézeskalács, pite, marcipán

Ha van sütemény, amit sokan összekapcsolnak a karácsonnyal, az a mézeskalács. A sokféleképpen díszíthető, hosszan elálló, egyszerűen elkészíthető édesség az ünnep illatával tölti meg az otthonokat. A finomság készítése a 13. század környékére nyúlik vissza, gyömbért, mézet és különböző fűszereket, kenyérmorzsát tartalmazott, a tésztát formákba nyomkodták. A 15. században Nürnberg különösen nagy hírnévre tett szert a mézeskalács-készítés miatt, céheket is alapítottak a mesterség számára.

Az angol karácsonyi asztal kedvelt süteménye a mince pie. Ma az omlós vajas tésztába kandírozott gyümölcsök, fűszerek és alkohol kerülnek. Eredetileg a töltelékben a gyümölcsök mellett a hús volt hangsúlyos, eleinte nagyobb darabokban keverték hozzá, később finomabbra darálva. Érdekesség, hogy sokáig a pite tésztáját nem ették meg, csak a tölteléket fogyasztották el. A zömében sós süteményt gyakran olyan formában készítették el, amilyen állat húsát tartalmazta.

Az édesszájúak kedvenc csemegéje, a marcipán Perzsiából érkezett hódító útjára a középkori Európába. A mandulából, tojásfehérjéből és cukorból készült édesség különleges eseményekre tartogatott luxusfinomságnak számított, amit karácsony környékén egymásnak ajándékoztak. A cukrászok mutatós formákat varázsoltak belőle, így az íze mellett a külleme is népszerűvé tette. Még I. Erzsébet angol királynőt is marcipánnal lepte meg a szakácsa.

A cukorra sokáig fűszerként tekintettek, és az egészség megőrzésében is hasznosnak gondolták. A cukorpálcika, ami manapság itthon is gyakran felbukkan még az ünnepi dekorációban is, valószínűleg szintén középkori eredetű. Egyes feltételezések szerint a hajlított formájú verziót később, a 17. században a kölni dómban ajándékozták a gyerekeknek.

Az uralkodói udvarok mellett a gazdagabb kastélyokban, kolostorokban is lakomát ültek, a szegényebb háztartások szerényebben ugyan, de szintén próbálták megadni a módját a karácsonyi étkezésnek, ha nem is különleges fogásokkal, a szokásosnál nagyobb adagokkal és italokkal.

Az azonnal puha mézeskalács titka

Margit néni az alapreceptet még édesanyjától leste el, aki annak idején belevágott a méhészkedésbe, így különösen értékes számára a ronggyá gyűrt, megsárgult papírdarab, amin gyöngybetűkkel írt lista látható. Margit néni szerint a recept puszedliként és mézeskalácsként is remekül beválik, ő maga viszont cukorbevonat helyett pedig inkább fél dióval díszíti fel a süteményeket.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• ünnep
• középkor
• étel
• édességek
• Karácsony