Így ünnepelték a középkorban a karácsonyt Angliában: elképesztő lakomákat csaptak

A középkorban Angliában a karácsonyt tizenkét napon át tartották, és ezt az ünnepsorozatot a dínomdánom mellett még a templomba járás jellemezte. Az ajándékozás azonban sokkal kisebb szerepet játszott, mint a modern karácsonykor, sőt, a kora kereszténység idején még tiltották is.

Karácsonyozás a középkorban

Egy angolszász költemény már a 10. században felidézte az ünnepi időszak legfontosabb pontjait: „Krisztus tél közepén (téli napfordulókor) született, nyolc nappal a január 1-jei római újév előtt. Öt nappal újév után következett Krisztus megkeresztelkedése (azaz január 6-án), amelyet Angliában tizenkettedik napnak neveznek.” Az iskoláskorú gyermekek számára az ilyen meghosszabbított ünnepi időszak lehetővé tette hogy munka- vagy tanulási időben a szabadban játszanak, ami lehetett akár hógolyócsata is vagy bármilyen egyéb szórakoztató tevékenység - ide kattintva megtudhatod, hogyan írt a középkori illemtankönyv a gyerekektől elvárható viselkedésről. 

Előkészületek

A karácsony előtti negyedik adventi vasárnap a böjti időszakát nyitotta meg, amely karácsony estéjén tetőzött. A szerzetesek szigorúan betartották a böjtöt, és ez idő alatt különös gondot fordítottak egészségükre. A böjt enyhébb volt a hétköznapi emberek számára, akiknek nem kellett minden nap koplalniuk, azonban az élelmiszerraktárakat gondosan át kellett nézniük, és a közelgő lakomához szükséges élelmiszereket beszerezni vagy előkészíteni. Olyan állatok húsát használták, amik könnyen elérhetőek voltak a területen, legtöbbször sertést, aminek minden részét felhasználták a lakomáknál - olvass tovább még a karácsonyhoz fűződő magyar népszokásokról is.

Lakomázás

Mindezen előkészületek után karácsony napján beindult az ünnepség. Különösen népszerű volt az a szokás, hogy a parasztgazdákat tizenkét napon keresztül felszabadították a munka alól az urak a földjeiken, és nemcsak hogy pihenhettek, de még lakomát is rendeztek nekik. A mulatságokat jellemezte az álruha viselése, a keresztbe öltözködés, a csínytevés és az italozás. 

Karácsonykor a királyi udvar sem tétlenkedett, az egyik úri finomság a hattyúsült volt, de vaddisznóval, garnélarákkal, angolnával, rombuszhallal, delfinnel és egyéb sült húsokkal teli tányérokból lakmároztak, desszertként pedig az akkoriban nagyon különlegesnek számító marcipán és datolya volt.

A vadkanfej

A későbbi középkorra ünnepélyes szokássá vált, hogy karácsonykor egy egész, főtt vadkan fejét hozták be a lakomaterembe jelmezes táncosok kíséretében. Egyes helyeken a tényleges vaddisznófejet egy fából készült változattal helyettesítették. A lakoma részét képezte, hogy az első fogás péksüteményből, kolbászból, négy másik fogás halból, tyúkból és egyéb sült húsokból, és egy utolsó fogás pedig diófélékből és édességekből állt.

A bolondok ünnepe

Az egyházi feljegyzések a késő középkorban megemlítik a bolondok ünnepét január 1-jén, amely tréfás ruhadarabok hordásával és a szabályok áthágásával járt. A rangidős papságtól azt várták, hogy átadják a helyüket ifjaiknak. Wellsből, Exeterből, Lincolnból, Canterburyből és Yorkból egyaránt „felháborító” viselkedésekkel kapcsolatos feljegyzések maradtak fent, melyeket a papok írtak. Egyesek félelmetes maszkot viselve miséztek, mások nőnek öltöztek, és füstölő helyett régi cipőket égettek el. Sőt, olyan is akadt, aki véres hurkát fogyasztott az oltárnál. Ez a túlzó evés, ivás és a szabályok extrém áthágása sok középkori forrásban jellemezte a karácsonyt.

Olvass tovább: miért tiltották be a karácsonyt a középkori Angliában?

Angliában több mint tíz évre betiltották a karácsony ünneplését, táncolni és énekelni sem lehetett.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• középkor
• szokás
• anglia
• történelem
• ünnep
• Karácsony