Tudod, miért kell egy alma a karácsonyi asztalra? Az ünnepi népszokások fontos jelentései

A karácsonyhoz sok kedves népszokás tartozik, megszívlelendő az üzenetük.

alma karácsony
Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A karácsony az év egyik legfontosabb ünnepe, amelyhez régen számos szokás és babona kapcsolódott. Ma is minden családnak megvannak a maga hagyományai, még ha csak olyan apróságokról is van szó, mint a kedvenc ételek, sütemények, amik nem hiányozhatnak az asztalról.

A régi népszokások az ünnepre és az új évre való lelki felkészülést, a családi és rokoni kapcsolatok elmélyítését, valamint a karácsony csodájának megélését szolgálták. Több ma is él belőlük, egyet-kettőt pedig talán érdemes feleleveníteni.

Rendezték a portáikat és a kapcsolataikat

A karácsonyhoz kapcsolható hagyományok már a Luca-napi népszokásokkal kezdetüket veszik. Az ezt követő időszakban az emberek készülődtek az év végére, és törekedtek arra, hogy az ügyes-bajos dolgaikat elintézzék, mielőtt beköszönt az új esztendő. Rendbe tették a portáikat, kitakarították a házakat, az istállókat.

fortepan 95741
Fotó: Fortepan / Schermann Ákos

Az emberi kapcsolataikra is különös gondot fordítottak, hiszen jól tudták: jobb úgy búcsúzni az óévtől, hogy a konfliktusokat maguk mögött hagyják, és tiszta lappal indulnak. A Magyar Katolikus Lexikon szerint sok szokás is tulajdonképpen ezt a célt szolgálta, a házról házra járás során játékos formában, egymást kölcsönösen megajándékozva találkoztak egymással a közösség tagjai. 

Házról házra

A gyerekek karácsonyi dalokat énekelve keresték fel a környékükön lakókat, a dalolás fejében pedig apró ajándékokat vártak. Adománygyűjtő eredete és jellege miatt nevezik ezt a szokást mendikálásnak, a mendicus jelentése koldus, kéregető. A kántálás már inkább a felnőttek dolga volt, verset mondtak, és énekeltek a felkeresett ház népének, általában az esti órákban.

A cikk az ajánló után folytatódik

A karácsonyi ostya nagyon fontos, szimbolikus jelentőséggel bír, a karácsonykor megtestesült Jézusra utal. Eredetileg a pap és a kántor sütötte közösen, majd az atya a templomban osztotta szét a hívek között. Később több formája alakult ki, elterjedt például egy olyan hagyomány is, hogy a karácsonyi böjt idején, december 24-én a kántor gyermekek kíséretében vitte házról házra, énekeltek, szavaltak a háziaknak, cserébe mákot, lencsét kaptak.

Betlehemállítás

Az első betlehemállítás Assisi Szent Ferenc nevéhez fűződik, aki 1223-ban egy barátját kérte fel, hogy Greccióban rendezzen be egy barlangot, ahol feleleveníthetik a szenteste történéseit, Jézus születését. Az élőszereplős betlehemek hamarosan nagy népszerűségre tettek szert, majd elterjedtek a fából eszkábált, templomokban, házakban felállítható változatok.

fortepan 72009
Fotó: Fortepan / Lissák Tivadar

A betlehemezés hagyománya ma is él, iskolákban színdarab formájában játsszák el a jól ismert jelenetet a gyermekek. Sok családban pedig betlehem kerül a fa alá, vagy dísz formájában a fára.

Ünnepi asztal

December 24-én szigorú böjtöt tartottak a régiek. Az asztalt ünnepélyes keretek között díszítették fel, a hívő emberek számára ugyanis az oltárt jelképezte. A rokonok által körbeült asztal a család összetartozását is szimbolizálta. Sok helyen az óév terméseiből szórtak magvakat, diót, szénát, szárított gyümölcsöket az abroszra, az asztal alá pedig szerszámokat helyeztek. A plébános a kántor, illetve olykor csengettyűs gyermekek kíséretében körbejárta a házakat, és megáldotta az asztalokat. Ahol tartották a böjtöt, a lakomára az éjféli mise után került sor.

Az ételek közül nem hiányozhatott a dió, a mák és az alma. A dió Krisztus-jelkép, a mák a bőséget szimbolizálta, rontásűzőnek is tartották. Ugyanakkor ha valaki karácsonykor rossz diót tört fel, nem örülhetett, úgy tartották, ez rossz szerencsét hoz. Az alma egyebek mellett az összetartozást is jelentette: szenteste a család felvágta az almát, annyi részre, ahányan voltak, majd mindenki elfogyasztotta a maga darabját.

GettyImages-1181640766
Fotó: lyckligaedda / Getty Images Hungary

Az ajándékozás fontos volt, de másképp, mint ma. Apróságokkal, dióval, gyümölcsökkel, saját készítésű dolgokkal lepték meg egymást az emberek, és bárki, aki bekopogott az otthonukba, hasonló kedvességre számíthatott.

A karácsony tehát a szeretet és a fény ünnepe, amelyen jobban figyelünk egymásra, lezárjuk az esztendőt, csendes várakozással és bizakodással tekintünk a következőre.

A fenyőfa, a szaloncukor és a gömb is szimbólum

Vajon tudod, hogy milyen jelentést hordoznak ezek az ünnepi jelképek és szimbólumok? Miért díszíted szaloncukorral és gömb alakú díszekkel a fát, miért piros és arany a karácsony színe, vagy miért szól csengőszó? Mindnek komoly jelentése van.

Tudod, miért pont fenyőt fogsz díszíteni pár nap múlva? Fontos dolgokat szimbolizál

Nézegess képeket!

Elolvasom

(Borító- és ajánlókép forrása: Getty Images Hungary. Képek forrása: Fortepan/Schermann Ákos, Lassák Tivadar, Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük