Így nézett ki egy középkori lakoma: vedelték a sört, és őrült dáridót tartottak

A középkori karácsonyi lakoma nem éppen úgy zajlott, ahogyan ma azt elképzeljük.

Középkori ünnepi lakoma
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A középkorban a karácsony a felhőtlen szórakozásról szólt, közösségi játékokkal és nagy lakomázással. A készülődés már az adventi időszakban megkezdődött, amikor az emberek visszafogták az evést, és a kéregető asszonyok elkezdték adventi babáikat árulni.

A karácsonyi lakoma megtervezése is hetekbe telt, mert alaposan megadták a dőzsölés módját. A középkori Európában ugyanis a karácsony az év végének a megünneplését is jelentette, ezért is vont maga után olyan hangulatot, amit ma inkább a szilveszterrel társítunk.

Angolnától a vaddisznóig - ebből állt az ünnepi lakoma

Habár akkoriban nem voltak olyan konkrét karácsonyi menük, mint manapság, azért a középkorban is jellemző volt pár fogás. A sajt és a kenyér többnyire állandó ételnek számított, a húsok viszont nagyrészt szezonálisak voltak. A víz mellett élők karácsonykor előszeretettel fogyasztottak halat, sőt akár angolnát is. Az egyéb levadászott állatok közt pedig szerepelt a vadkan, szarvas, liba, marha vagy valamilyen fogolymadár is.

Különösebb fűszerekről a kora középkorban még nem beszélhetünk, ahogy a vízivás sem volt szokás a víz rossz minősége miatt. Helyette literszámra folyt a sör és a bor; bőséggel vedeltek, így - bár ezek hígabbak voltak, mint a mai alkoholos italok - a jó hangulat garantált volt. Közben történeteket meséltek, karácsonyi énekeket énekeltek, és élvezték a féktelen evést.

Középkori lakoma
Középkori lakoma
Fotó: Heritage Images / Getty Images Hungary

Persze a szegényebbek lakomája nem volt ennyire bőséges, főleg a húsok terén, de a körülményekhez képest ők is kitettek magukért: többek közt kolbászt, halat, szárított almát, borsót, babot, hagymát ettek.

Középkori buli: vándorszínészek, közösségi játékok

A lakomázás mellett a közösségi játékoknak is fontos szerepe volt. A nagyobb összejöveteleken színielőadást tartottak, amely Jézus születését mesélte el, a falusiakat pedig vándorszínészek és bábjátékosok szórakoztatták. Az egyik népszerű közösségi játék, amelyet Nyugat-Európában több helyen is megtartottak december 28-án, abból állt, hogy kiválasztottak egy kisfiút, aki eljátszhatta a püspököt. A fiú, azaz a „karácsonyi püspök” pedig alaposan kifigurázta az egyházi főpapot - persze csak a megengedett keretek között.

A cikk az ajánló után folytatódik

Almával díszített fák

Állítottak-e karácsonyfát akkoriban? A téli napfordulót már a középkor előtti időkben is ünnepelték, és a legtöbb kultúrában valamilyen örökzöld növényt feldíszítettek. A kereszténységben az örökzöld fa így az örök élet szimbólumává vált. Később, a középkorban a fákat almával díszítették Ádám és Éva almája után, de ezeket még nem vitték be a házakba. Bizonyos értelemben tehát már akkor is voltak karácsonyfák, azonban egészen más jellegűek, mint manapság.

Furcsa középkori festmények

Számos művészeti remekmű származik a középkorból, de vannak képek, amiket kissé bizarr módon festettek meg - egész pontosan a festményen szereplő macskákat. Nézd meg a rendhagyó alkotásokat!

Vicces dolgot szúrtak ki a középkori festményeken: mi van a macskákkal?

Nézegess képeket!

Elolvasom

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

Ezt is szeretjük