Izlandon a rossz gyerekek nem virgácsot kaptak, hanem megfőzték őket pörköltnek - Bizarr legendák északról

Izlandon a folklórnak mély gyökerei vannak. Az ország lakói számos természeti csodával vannak körülvéve, és legendáik tündékről, trollokról, és óriásokról is szólnak.

A nemzedékről nemzedékre szállt történetek még mindig az izlandi kultúra szerves részei. Karácsony körüli históriák is jócskán akadnak: bár Izlandon a mesék nem mindig olyan vidámak, mint a szakállas, piros ruhás apóka története.

Izlandon 13 karácsonyi trollról szólnak legendák

Izlandon Mikulás helyett 13 karácsonyi fiúról regélnek. Közismert, mely vidékeken élnek, és a karácsony előtti 13 napon egyenként szállnak le falvakba.

Állítólag ezek a félig óriás, félig troll lények betörnek a házakba, és megrémisztik a gyerekeket, mialatt anyjuk, Grýla a rossz lurkókat begyömöszöli egy zsákba, és pörköltet csinál belőlük. Ha azt gondolná valaki, hogy ez borzasztóan hangzik, akkor igaza van, de régebben még rosszabb volt: a 18. században a BBC szerint a mesemondók sorba álltak, hogy meséljenek a legények erőszakos kalandjairól.

Az Atlas Obscura szerint a történetek annyira véresek lettek, hogy 1746-ban a kormány rendeletet adott ki, amely megtiltotta a szülőknek, hogy a karácsonyi fiúk történeteivel ijesztgessék a gyerekeket. Mára a karácsonyi fiúk története kedvessé vált. Hatással voltak rájuk a karácsonyról alkotott amerikai elképzelések, és a Mikuláshoz hasonlóan most már inkább ajándékokat hagynak, mintsem hogy ellopnák az ételt. 

Tudod, milyen volt a mikulásozás Magyarországon az '50-es években? Kattints ide, ha kiderítenéd! 

Lássuk, kik voltak azok a bizonyos karácsonyi fiúk

Stekkjastaurnak hosszú, merev lábai vannak. Besurran a farmokra, és a gazdák anyajuhától lop tejet. A téli hónapokban, amikor fújtak a szelek, és a gazdák hallották a birkák bömbölését, azt hitték, hogy Stekkjastaur zaklatta az állatokat. A legenda szerint Giljagaur kanálisokban bujkált szerte a városban, majd beosont a tehénistállókba, hogy tejet lopjon - néha magától az állattól. Bár ez nem tűnik óriási gonoszságnak, Giljagaur ezzel sok izlandi étel kulcsfontosságú összetevőjét rabolta el az emberektől.

A többi testvérénél alacsonyabb Stúfur hírhedt volt arról, hogy edényeket és serpenyőket lopott, amelyekben még ott volt a maradék. Ez ártalmatlannak tűnhet, de sok család a maradékokra támaszkodott, hogy átvészeljék a hosszú telet, így egyes esetekben edényeik és serpenyőik lehettek legnagyobb értékeik.

A rendellenesen vékony és magától értetődő nevű Þvörusleikir besurrant az otthonokba, és mosatlan evőeszközöket nyalogatott. Akárcsak Þvörusleikir, Pottaskefill is ellopja a maradékot.

Hátborzongató módon Askasleikir az éjszaka közepén surran be az otthonokba, hogy csenjen a tálakban lévő maradékból. Még rosszabb, hogy elbújik a gyerekek ágya alá, és ott várja, hogy elaludjanak, mielőtt ellopná a maradékot. Hurðaskellir különösen alattomos. A legenda szerint Izland egész területén besurrant otthonokba, és csapkodta az ajtókat az éjszaka közepén, miközben az emberek aludni próbáltak.

Skyrgámur a nyolcaik fiú. Izlandon a Skyr egy joghurthoz hasonló étel, az izlandi étrend kulcsfontosságú összetevője, különösen az ünnepek idején. Így elképzelhető egy izlandinak a csalódás, aki miután felébredt, rájön, hogy Skyrgámur ellopta az étel nagy részét.

December 20-tól különösen ügyelni kell a füstölt kolbászra. Azt mondják, hogy Bjúgnakrækir betör az emberek otthonába, elbújik a szarufák között, majd amint tiszta a levegő, lecsap, és elcseni a fellelhető kolbászt. Mintha nem lenne elég rossz, ha szörnyek betörnek az ember házába, és ételt lopnak, az izlandiaknak arra is figyelniük kellett, hogy bekukucskálnak-e az ablakaikon. Gluggagægir nemcsak emlékeztetőül szolgált a gyerekeknek, hogy ne menjenek ki a sötét, hideg téli hónapokban, hanem őrzőként szolgált anyja számára, figyelemmel kísérve a szemtelen gyerekeket, akiket ellophat és megfőzhet vacsorára.

Gáttaþefur szokatlanul nagy orráról híres, amelyet pékáruk kiszimatolására használt. A legenda szerint örökké kereste a laufabrauðt, vagyis a leveles kenyeret, a gyakran bonyolult mintákkal díszített karácsonyi finomságot.

Ketkrókur a ház különböző pontjain bújt meg, és amikor mindenki aludt, egy hosszú horog segítségével ellopta a karácsonyi étkezés fő elemét: húst. Testvérével, Bjúgnakrækirrel ellentétben, aki csak a füstölt kolbászt szerette, Gáttaþefur nem tett különbséget az állati fehérje tekintetében.

Testvéreihez hasonlóan Kertasníkir, avagy a gyertyalopó bűnei elsőre ártalmatlannak tűnhetnek, de nem azok. A régmúltban a gyertyák elengedhetetlen részei voltak az izlandi tél túlélésének, mivel fényt biztosítottak a napfény nélküli hosszú órákban.

Kertasníkir pedig nem is használta a gyertyákat. Ehelyett megette a faggyút, amelyből készültek. Tovább rontja a helyzetet, hogy ahelyett, hogy elbújt volna, mint a testvérei, Kertasníkir gyertyákat lopott a gyerekek kezéből.

A 13 izlandi fiú anyja pedig Grýla, az izlandi folklór egyik legrégebbi mitikus szereplője. A róla szóló legkorábbi írások 13. századi kéziratokból származnak. Grýla, akinek a neve „morgós”-t jelent , arról ismert, hogy verte férjét, Leppalúðit, egy trollt, a 13 karácsonyi fiú apját.

A legenda szerint Grýla kétszer volt férjnél, de megölte és megette első férjét, Gusturt, második férjét, Bolit pedig meggyilkolta. Noha nézeteltérések vannak abban, hogy milyen volt külseje, az egy mondóka szerint az ogrénak 15 farka van, amelyek mindegyikében 100 táska fér el 20 gyerekkel. Egy másik történet szerint nem kevesebb, mint 40 farokkal rendelkezik. Egyes versek szerint pedig 300 feje. Más legendák azt állítják, hogy van szeme a feje hátulján, és olyan nagy fülei vannak, hogy eltalálják az orrát, valamint van szakálla és patái, fogai pedig megfeketedtek. Más szóval valószínűleg nem olyan lény, akivel az ember össze akar futni, ha egyedül van az erdőben.

Grýlának is volt egy egyedülálló túlélési trükkje: azt mondják, tél kezdetekor indult útnak, és elkezdett rossz gyerekeket keresni. Miután megtalálta őket, begyömöszölte őket egy óriási zsákba, majd visszavitte a barlangjába, hogy élve megfőzze őket. Pörköltöt készített belőlük, amelyet a következő télig evett.

Ilyen káprázatosan szép a sarki fény Izlandról: a téli égbolt óriási festővászonná válik - Olvass tovább!

(Képek forrása: Getty Images)

• troll
• izland
• óriás
• mitológia
• szokás
• hagyomány
• hiedelem
• Karácsony