Ma kiderülhet, milyen gazdag lesz a férjed: így jósold meg az András-napi módszerrel

A népi kalendárium alapján november egészét is szokás Szent András havának nevezni, november 30-a pedig András napja, mely véget vet a kisfarsang időszakának, és bevezeti a csendesebb, elmélyültebb adventi várakozást.

Advent első vasárnapja mindig az András-naphoz legközelebb eső vasárnap lesz, amellett pedig, hogy jellemzően ehhez a dátumhoz köthető a disznótor hagyománya, a legjelentősebb házasságjósló napnak számít az esztendő során, még ha nem is olyan ismert, mint Luca napja.

András-napi népszokások

Szent András názáreti Jézus 12 apostolának egyike volt, Péter apostol testvére, aki fivérével egy időben csatlakozott a tanítványok közösségéhez. Józan, nyitott és tettre kész tanítványként jelenik meg az evangéliumokban, misszionárius munkájára pedig a szelídség és a helyi szokások tiszteletben tartása volt jellemző, nem véletlen, hogy nagy hatást tett az utazásai során érintett tájak népeire.

Ő térítette meg a szkítákat, így sokak szerint az sem véletlen, hogy a Kárpát-medence első keresztény templomainak jelentős részét is az ő tiszteletére építették. A régészek honfoglalás kori sírokban is találtak andráskeresztet, mely szimbólum vértanúságának körülményeire utal. Hittérítő tevékenysége miatt kereszthalálra ítélték, de nem tartották méltónak arra, hogy Jézuséhoz hasonló keresztet kapjon, helyette X alakú kereszten feszítették meg.

Számos csodatétel köthető a nevéhez, ma pedig Románia és Skócia védőszentje, sőt, utóbbi lakói olyannyira tisztelik, hogy zászlójuk központi motívuma is András keresztje. Az apostolt házasságszerző szentként is számon tartották a régi időkben, ami részben annak a szokásnak is köszönhető, hogy egykor az András-naphoz legközelebb eső vasárnapon hirdették ki a egyházközösséget érintő legfontosabb eseményeket, házasságokat, születéseket, de az András-napi házasságjóslások és szerelmi varázslatok hagyományának kialakulására a téli napforduló mágikus erejében bízó pogány rituálék is kihatottak.

A legismertebb házasságjósló módszerek

Az egyik legismertebb András-napi módszer szerint a lányoknak meg kellett rázni az ereszt egy zsúpfedeles házon, abból pedig, hogy mi hullott a tenyerükbe, megtudhatták, jómódú férjük lesz-e. Ha búzamag hullott a kezükbe, gazdag legényre számíthattak, ha rozs, akkor szegényre, ha pedig pondró, az arra utalt, hogy a következő évben várandósság volt várható.

Népszerűek voltak a hallgatózásra alapozó jóslások is, az ólajtó megrúgása után például, ahányat röffent a malac, annyi évet kellett várnia a lánynak a férjhez menésre, ha azonban az anyakoca röffent, az nem legényt, hanem özvegyembert jelentett. Szokás volt felállni a szemétdombra is, és meghallgatni, honnan jön a kutyaugatás, onnan várhatták ugyanis a jövendőbeli férjet is. Ahhoz azonban, hogy a módszerek működjenek, egész nap böjtölni kellett.

A leendő házastárs megálmodásában is bíztak, amihez a lányoknak egy férfiruhadarabot, a legényeknek pedig női szoknyát kellett a párnájuk alá rejteni. Ugyanezt megtehették az általuk megrágott almák magjaival és a kiköpött kenyérdarabbal is.

Ugyanúgy, mint Luca napján, szokás volt gombócot főzni, melybe a lányok neveket rejtettek. Amelyik elsőként feljött a víz színére, az a név jelezte a jövendőbelit, míg a fiúk 13 cetlire lányneveket írtak fel, majd azokat egyesével eldobálták. A Luca napján utolsóként megmaradt papír rejthette a leendő feleség nevét.

A vízbe öntött forró ólom formájából a jövendőbeli foglalkozására következtethettek, de cseresznyeágat is vágtak, hogy karácsonyig kivirágozva házasságot jelentsen. Egyes területeken Szent András napja előtt egy pohár vízbe piros almát tettek a hajadonok, reggel pedig, miután megitták a vizet, és megették a gyümölcsöt, az utcára szaladtak, hogy az elsőként eléjük érkező képében pillanthassák meg jövendőbelijüket.

Képek: Getty Images Hungary.

• adventi készülődés
• karácsonyi hagyomány
• népszokás
• babona
• jóslás
• Karácsony