Egyedülálló anyaként lett Izland miniszterelnöke: Vigdís Finnbogadóttir ma 95 éves

Vigdís Finnbogadóttir 1980-tól 16 éven át volt Izland miniszterelnöke. A ma 95 éves hölgy nem csupán a világ első demokratikusan megválasztott női elnöke volt, de női államfők közül ő töltötte be leghosszabb ideig ezt a posztot. Az aprócska, alig párszázezres lakosságú ország élére egyedülálló anyaként került, aki 7 éves örökbefogadott kislányát, Ástríður-t nevelte.

Vigdís Finnbogadóttir, a világ első demokratikusan megválasztott női elnöke

Vigdís Finnbogadóttir 1930. április 15-én született Reykjavíkban. Édesapja az Izlandi Egyetem professzora, édesanyja pedig az Izlandi Ápolók Szövetségének elnöke volt. A középiskola elvégzése után Finnbogadóttir egy ideig Franciaországban élt, ahol a Grenoble-i Egyetemen és a párizsi Sorbonne-on tanult. De végzett néhány szemesztert az Uppsalai Egyetemen Svédországban, illetve Dániában is. Színházi tanulmányait a Koppenhágai Egyetemen fejezte be.

1954-ben ment férjhez Ragnar Arinbjarnar orvoshoz és ugyanebben az évben kezdte meg színészi pályafutását, illetve társalapítója volt egy színházi csoportnak, ezen kívül számos francia színdarab fordításán dolgozott. Finnbogadóttir 11 évig tanított franciát, először a Reykjavíki Gimnáziumban, majd a Hamrahlíð Főiskolán. Emellett francia drámát és színházat tanított az Izlandi Egyetemen.

Ő lett az első egyedülálló örökbefogadó anya Izlandon

Házasságából nem született gyermek és férjével végül 1963-ban elváltak. A kapcsolat felbomlását követően azonban nem mondott le az anyaságról: bár nem ment könnyen, 1972-ben, 42 évesen fogadta örökbe kislányát – ezzel ő lett az első nő Izlandon, aki egyedülállóként fogadott örökbe gyermeket.

Ebben az időszakban francia órákat és kulturális műsorokat vezetett az Izlandi Állami Televízióban, ami növelte országos hírnevét és népszerűségét. A nyári turisztikai szezonban idegenvezetőként és tolmácsként is dolgozott az Izlandi Turisztikai Hivatalnál. 1976-ban pedig tagja lett az Északi Országok Kulturális Ügyekkel Foglalkozó Tanácsadó Bizottságának, melynek 1978-ban elnökévé is választották.

A színházi és kulturális élet mellett a 60-as-70-es évektől kezdődően már aktívabban foglalkoztatta a politika is: részt vett az Amerikai Egyesült Államok izlandi katonai jelenléte ellen tiltakozó tüntetéseken.

1980-ban választották meg Izland vezetőjévé

1980-ban rábeszélték, hogy induljon az ország elnöki posztjáért, mivel az izlandiakban már ekkor nagy igény mutatkozott egy női vezetőre. Mindez részben az 1975-ös október 24-i eseményekre vezethető vissza: ezen a napon a nők nem dolgoztak – szabadságolták magukat a munkahelyen, és házimunkát sem végeztek. A megmozdulás célja az volt, hogy felhívják a figyelmet a társadalom számára nélkülözhetetlen, ám láthatatlan és gyakran alulfizetett munkájukra. A sztrájkról korábbi cikkünkben bővebben olvashatsz.

Finnbogadóttirt nagy tisztelet övezte az izlandi kultúra népszerűsítésében végzett munkájáért belföldön és külföldön egyaránt, így végül a választásokon induló három férfi jelöltet maga mögött hagyva első helyen végzett: a szavazatok 33,8%-át gyűjtötte be. A választási kampány keménynek bizonyult, Finnbogadóttirt más fogadtatásban részesült, mint jelölttársai: nem csak szexuális beállítottsága, illetve egyedülálló anyasága volt gyakori téma a beszélgetésekben, de még néhány évvel korábbi emlőrákja is előkerült.

A nehéz kezdet után végül négy ciklust töltött be: 1984-ben és 1992-ben ellenzék nélkül újraválasztották, 1988-ban pedig a szavazatok 92,7%-át szerezte meg. 16 évnyi hivatali idő után, 1996-ban, mandátuma végén visszavonult a politikától. Ezzel ő lett a világ leghosszabb ideig hivatalban lévő női államfője.

Elnökként sokat tett Izland kulturális örökségének gondozásáért, keményen dolgozott az izlandi nyelv védelméért: az ónorvégból kialakult, a feröeri nyelvvel rokonságban álló nyelvet kevesebb, mint 300 ezren beszélik. Világossá tette, hogy a nyelv az ország identitásának alapvető része. Emellett kiemelt fontosságú téma volt számára az erdőgazdálkodás és a talajfelújítás is. Hivatali ideje alatt jóval többet utazott külföldre, mint elődei. Számos országba meghívták, ő pedig mindent megtett, hogy a megválasztásával keltett figyelmet az ország és a nemzet javára fordítsa.

Kiállt az emberi jogok védelme mellett

1996-ig volt az ország vezetője, de ezt követően is Izland népszerűsítésén dolgozott. Rengeteget tett a női egyenjogúságért, kiállt az emberi jogok védelme mellett: részt vett a Save the Children Egyesület megalapításában. Emellett sokat dolgozott környezetvédelmi célokért, valamint 1999 és 2004 között a Tudományos Tudás és Technológia Etikai Világbizottságának elnöke volt. Lánya, Ástríður Magnúsdóttir művészettörténetet tanult, és 2017 óta a Reykjavíki Vizuális Művészeti Iskola oktatójaként dolgozik, két tizenéves gyermeket nevel.

Ma is követendő példa

A ma 95 éves Vigdís Finnbogadóttir napjainkban is erős példaként áll az izlandi - és az európai - nők előtt. Története arra buzdít, hogy a lányok, nők merjenek nagyot álmodni: tanulással, kitartással, kellő elszántsággal bármi elérhetnek. Életéről 2025-ben egy négyrészes életrajzi minisorozat is készült Vigdís címmel. A széria 1940-től 1980-ig kísérheti nyomon életét: láthatjuk, hogyan válik a társadalmi normákkal szembeszegülő lázadó fiatalból egy nemzet példaképe.

Kép: Getty Images

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Femina!

• izland
• női egyenjogúság
• emberi jog
• elnök
• Lélek&Test