Tizenévesen lett a szultán ágyasa, a történelem egyik legbefolyásosabb nője lett: Turhan Hatidzse különleges élete

Turhan Hatidzse még gyermekként került Ibrahim szultán palotájába. Negyedik feleségből lett befolyásos, erős szultána.

Turhan Hatidzse szultána
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A nők szultanátusa 1521-ben Hürrem szultána uralkodásával kezdődött, és az Oszmán Birodalom, valamint a történelem egyik legbefolyásosabb asszonya, Turhan Hatidzse szultána halálával, 1683-ban ért véget. Ebben az időszakban az uralkodó helyett a válide szultána gyakorolta a tényleges hatalmat a birodalomban.

A kivételes nő gyermekként került a szultánhoz, és később az anyósával folytatott hosszú küzdelem után szerezte meg a trónt.

Turhan Hatidzsét tizenévesen ajándékozták a szultánnak

Valószínűleg 1627-ben Nadiya néven, ukrán származásúként látta meg a napvilágot, de a tatárok gyermekkorában elrabolták, és eladták rabszolgának. Tizenéves volt, amikor a szultánnak ajándékozták, így került a Topkapi palotába. Először Ibrahim szultán ágyasa, majd első haszekije lett. Egyes feltételezések szerint az uralkodó anyja, Köszem szultána adta őt fiának.

turhan hatidzse
Fotó: Pinterest

Turhan Hatidzse két gyermeknek adott életet, idősebb fiuk, Mehmed a szultán első fiúgyermeke volt. A palotában mindenki örült az utód érkezésének, ám a fiatal nőt nem sokan kedvelték. Anyósa, Köszem Ibrahim halála után egyenesen ellenségként és riválisként tekintett az ambiciózus feleségre. A szultánnal csupán az első években ápoltak jó viszonyt, ám kapcsolatuk később olyannyira elmérgesedett, hogy egyik veszekedésük során a férfi fogta gyermeküket, és beledobta egy ciszternába. Végül az eunuchok kimentették, de egész életén át viselte a homlokán a sebet, amit ekkor szerzett.

Anyósával küzdött a hatalomért

1648-ban a szultánt megfosztották hatalmától, és néhány nappal később megölték. Az öröklési rend szerint első fiuk, az akkor még csak hétéves IV. Mehmed örökölte a trónt, így hivatalosan Turhan Hatidzse kapta volna a válide szultána, azaz a szultán anyja címet, tehát ő uralkodott volna addig, amíg Mehmed nagykorúvá nem válik. Anyósa, Köszem viszont támogatói segítségével megszerezte a pozíciót, és nem adta meg a fiatal nőnek járó rangot és befolyást, valamint megalázóan viselkedett vele. Turhan ezért szembeszállt az asszonnyal, majd a két nő között három évig tartó hatalmi harc vette kezdetét.

A cikk az ajánló után folytatódik

Az anya, ha művész – kulturális est

Egy különleges estére számíthat, aki velünk tart, amely során életutak, művészet és anyaság fonódik össze a színpadon. Hernádi Judit és Tarján Zsófia őszintén mesélnek anya-lánya kapcsolatukról: hogyan élte meg a művésznő a gyermekvállalást, milyen érzés volt Zsófinak híres édesanya mellett felnőni, majd az anyának a lánya énekesnővé való válását végéigkísérni? Milyen utat járnak most be, és mennyire hasonlítanak egymásra nőként, alkotóként?  Intim hangulat, személyes történetek, lélekig ható gondolatok, inspiráló párbeszédek!

Promóció

Köszem eredeti célja nemcsak az volt, hogy ő legyen a válide, hanem az is, hogy Mehmed helyett egy másik unokáját ültesse a trónra. Mindketten igyekeztek minél több támogatót szerezni, ám a küzdelem végét Köszem 1651-es meggyilkolása jelentette, melyben egyesek szerint menyének is benne volt a keze. Legfőbb támogatóit kivégeztették, majd Turhanhoz került a birodalom irányítása.

Ágyasból befolyásos szultána

Régensként hatalmas befolyása lett. Fia mélyen tisztelte és szerette őt, hallgatott anyja tanácsaira. IV. Mehmedet mindig elkísérte a fontos találkozókra, de sokszor nélküle is tárgyalt. Ő volt az egyetlen válide szultána a történelemben, aki egyenrangú társként uralkodott fia mellett, bár valójában gyakran ő hozta meg a legfontosabb döntéseket helyette. Végül a Kréta szigetéért folytatott háború és a pénzügyi válság meggyengítették pozícióját, és 1656-ban hivatalosan Köprülü Mehmed pasát nevezte ki nagyvezírré, aki viszont végig Turhan felügyelete alatt állt. Az asszony ezután a politika helyett az építészetre fókuszált. Erődöt építtetett a Dardanelláknál, és befejezte a Szafije szultána által elkezdett Yeni mecsetet, ami az első nő által emeltetett mecset volt a birodalomban. Az ő nevéhez fűződik a testvérgyilkosságok törvényének eltörlése is, addig ugyanis, aki a trónra lépett, köteles volt kivégeztetni testvéreit a béke megőrzése érdekében.

Turhan Hatidzse 1683-ban hunyt el, sírja pedig a Yeni mecsetben található. Élete során az Oszmán Birodalom egyik legerősebb női uralkodója lett, és a történelem egyik legbefolyásosabb asszonyaként tartják számon. Alakja a Köszem szultánáról szóló, A szultána című sorozatban is megjelenik, melynek eseményei azonban nem teljesen egyeznek a valósággal.

Az ókor legbefolyásosabb uralkodónői

Bár a történelemkönyvek az ókori uralkodók közül leginkább a férfiakat emelik ki, az erős női vezetőkről sem szabadna megfeledkezni. Képeken mutatjuk azokat az uralkodónőket, akik mély nyomot hagytak országuk történetében és a történelemben is. Határozott, bátor és páratlan vezetők voltak, akik az egész társadalmukra nagy befolyást gyakoroltak. A következő asszonyok nevét mindenkinek ismernie kellene.

Az ókor 8 legnagyobb uralkodónője: volt, aki lányai megerőszakolása miatt indított hadjáratot

Nézegess képeket!

Elolvasom

Képek: hu.wikipedia.org, tr.pinterest.com.

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Ezt is szeretjük