A háború ellen küzdött, 21 évesen kivégezték a német diáklányt: a náci ellenállás jelképe lett Sophie Scholl

Sophie Scholl a második világháború idején a Fehér Rózsa mozgalomban való részvételével vált híressé.

A fiatal lány a háború- és náciellenes csoport tagjaként vált a Harmadik Birodalom elleni harc egyik jelképévé. Nem követett el semmilyen súlyos bűnt, mégis kivégezték.

Sophie Scholl, a náci ellenállás jelképe

Sophia Magdalena Scholl 1921-ben a németországi Forchtenbergben született, testvéreivel nőtt fel. Először Ludwigsburgba, majd Ulmba költöztek. A gyerekek hithű keresztény nevelést kaptak, és Sophie kezdetben még hitt a nemzetiszocializmusban, belépett a Német Leányszövetségbe, ami a Hitlerjugendhez hasonló volt.

Szüleik egyáltalán nem nézték jó szemmel a fiatalok tevékenységét, apjuk erősen ellenezte a nácizmus iránti érdeklődést. A családi asztalnál azonban mindig nyílt, őszinte beszélgetéseket folytattak akár a hasonló témákról is, ami ritkaságszámba ment abban a korban. A lány és bátyja, Hans később már egy, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárttól független mozgalomba léptek be, ami 1933-tól illegális csoportnak számított. 1937-ben egy rövid időre le is tartóztatták őket. 

Ugyanebben az évben a lány megismerkedett Fritz Hartnagellel, egy helyi kisvállalkozó fiával, akivel egy rövid ideig együtt is éltek. Sophie egyébként óvónőnek tanult, 1942-től pedig a müncheni egyetemen hallgatott biológiát és fizikát. 1941-ben olvasta Hippói Szent Ágoston egyházatya és filozófus műveit, amik nagy hatással voltak életére, felfogására: egyre csak erősödött benne a nemzetiszocialista rendszerrel szembeni ellenállás. Hans ugyanazon egyetem tanulója volt, mint húga, és egyre jobban megkérdőjelezte a rendszert.

Mindketten értesültek a Lengyelországban és Oroszországban elkövetett bűncselekményekről, szörnyűségekről, és tudták, hogy nem maradhatnak csendben. Csatlakoztak a Fehér Rózsa elnevezésű diákmozgalomhoz, ami egy nyíltan náci-, háború- és rendszerellenes, de békésen tüntető csoport volt. Éles kritikákat fogalmaztak meg röpirataikon, amelyeket kocsikon, telefonfülkékben hagytak, a veszélyes akcióban pedig Sophie és Hans is részt vettek.

Röpiratterjesztés miatt végezték ki 

1943. február 18-án a Scholl testvérek bőröndben csempésztek körülbelül 1700 szórólapot a müncheni egyetemre. A gondnok, Jakob Smid azonban leleplezte őket, és azonnal jelentette tettüket a rektornak, aki hosszas kihallgatás után értesítette a titkosrendőrséget, a Gestapót. A fiatalokat azonnal letartóztatták, amit egy háromnapos per követett, majd február 22-én halálra ítélték őket. A guillotine általi kivégzés ugyanezen a napon meg is történt. Sophie ekkor 21 éves volt. Azóta a Harmadik Birodalom elleni ellenállás egyik hőseként tartják számon.

A koncentrációs táborok legbrutálisabb fegyőrnői

A koncentrációs táborok őrei rengetegszer visszaéltek hatalmukkal, embertelen tetteikről pedig számos megrázó beszámoló tanúskodik. A foglyokat nemcsak a férfi, hanem a női felügyelők is gyakran kínozták. Az asszonyok sokszor a legváltozatosabb módokon büntették őket, és élvezték a szenvedés látványát.

(Képek: Getty Images Hungary, Pinterest, Pinterest.)

• sophie scholl
• náci
• németország
• történelem
• Lélek&Test