Testével védte fiait a magyar királyné a merénylő ellen: Piast Erzsébet férfiakat megszégyenítő akaraterővel bírt
Piast Erzsébet magyar királyné nemcsak feleségként és anyaként, hanem társuralkodóként is bizonyított.

piast erzsebet cover
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Ha a 14. század legbefolyásosabb nőiről van szó, I. Nagy Lajos király édesanyja, Piast Erzsébet kétségkívül kiemelkedő szerepet tölt be a listán.

A férfiakat megszégyenítő akaraterővel, erővel és bátorsággal bíró asszony a politikai és kulturális élet meghatározó alakja volt, és nemcsak az országért, de fiaiért is mindent megtett. Egy merénylet során például saját testével védte őket.

15 évesen lett királyné

1305-ben született I. Łokietek Ulászló király és Kaliszi Hedvig hercegnő gyermekeként. 15 évesen, 1320-ban ment hozzá az akkor 32 éves I. Károlyhoz, hogy erősítsék a magyar-lengyel szövetséget. A fiatal királyné teljesítette az uralkodó vágyát, törvényes örökösöket, öt fiút, illetve a fennálló emlékek szerint egy vagy két lányt szült neki.

Károly Róbert esküvője Erzsébettel a Képes krónikában
Károly Róbert esküvője Erzsébettel a Képes krónikában
Fotó: Wikipedia

Erzsébetnek egyáltalán nem volt könnyű dolga, Károly ugyanis közben harcolt a kiskirályokkal, és egyesíteni akarta az országot. Soós Tibor Keményebb, mint a gyémánt - Női nagyságok a magyar történelemben című könyvében elárulja, a királyné ez idő alatt elsősorban az anyai és asszonyi szerepre koncentrált, de a háttérből szépen mozgatta a szálakat, irányította az eseményeket. 1335-ben például megszervezte a visegrádi királytalálkozó résztvevőinek ellátását, elszállásolását, és közbenjárt a magyar király lengyel trónutódlási szerződésének ügyében. A papírt végül 1339-ben írták alá, emiatt lehetett később fia, Lajos lengyel uralkodó is. A király és felesége között mély bizalom alakult ki, az uralkodó külföldi tartózkodása alatt Erzsébetre bízta az ország ügyeinek intézését.

A cikk az ajánló után folytatódik

Testével védte gyermekeit

Piast Erzsébetnek több tragikus eseményt is át kellett vészelnie élete során. Első két gyermeke fiatalon meghalt, 1330-ban pedig a Zách Felicián-féle merénylet miatt majdnem az egész uralkodócsalád kihalt. Az ismert legenda szerint Zách Felicián, Csák Máté egykori híve lánya megbecstelenítése miatt akarta lemészárolni a királyi családot. Kázmér lengyel herceg elcsábította lányát, Klárát, és a férfi úgy vélte, ebben Erzsébet is segédkezett, ám utóbbi elég valószínűtlen.

1330-ban egy ebéd közben támadt rájuk, a merénylet során a királyné saját testével védte gyermekeit, és közben jobb kezének négy ujját is elvesztette. A gyerekek, Lajos és Endre életét nevelőik végül saját életük feláldozásával mentették meg. A merénylőt a királyné étekfogója szúrta le, a testőrök pedig végeztek vele.

Zách Felicián merénylete a Képes krónikában.
Zách Felicián merénylete a Képes krónikában.
Fotó: Wikipedia

A király szörnyű bosszút állt, Felicián fiát és szolgálóját egy ló farkához kötve végezte ki, lányának, Klárának pedig levágták az orrát, ajkait, és lóháton hurcolták végig a városon. A családot szinte kiirtották, birtokaikat elkobozták.

Esze ágában sem volt kolostorba vonulni

I. Károly 1342-es halála után királlyá koronázták a 16 éves Lajost, az anyakirályné pedig mindenben segítette fiát, valójában társuralkodói szerepkört töltött be egészen a haláláig. A fiatal király leveleiben rendszeresen megjelentek olyan mondatok, melyek egyértelműsítették, minden döntést anyja beleegyezésével, hozzájárulásával hozott meg.

Bár az özvegy királynéktól elvárták, Erzsébetnek esze ágában sem volt kolostorba vonulni: férje elvesztése után aktívan részt vett a politikában, a társadalmi életben, beavatkozott a perekbe, a birtokügyekbe, és a fontos tárgyalásokon is jelen volt. Éppen ezért az udvarban és külföldön sem volt túl népszerű, IV. Károly német-római császár pedig egy tárgyalás során sértő megjegyzéseket is tett rá emiatt, Lajos pedig nemcsak levélben védte meg anyját, de hadjáratot is akart indítani miatta. Végül aztán sikerült lebeszélni róla, IV. Károly pedig bocsánatot kért.

Piast Erzsébet
Piast Erzsébet
Fotó: Wikipedia

Társuralkodó és régens

Lajost 1339-ben lengyel királlyá koronázták, de a főnemességnek nem tetszett, hogy Magyarországon maradt, így anyját küldte régensként Krakkóba. Erzsébet teljes hatalmat kapott, de lázadás tört ki ellene, így hazatért. A konfliktust végül Lajos lánya, Hedvig és Jagello litván fejedelem házassága oldotta meg.

Erzsébet közben aggódott Endre fia miatt, őt ugyanis gyermekkorában Nápolyba vitték, hogy Johanna királynő férjeként uralkodjon, de végül nem koronázták meg. Az asszony ezért úgy döntött, odautazik, hogy elrendezze a helyzetet. 6630 kilogramm ezüstöt és 5156 kilogramm aranyat vitt magával, a római egyházaknak pedig kegytárgyakat, miseruhákat ajándékozott. Végül nem járt sikerrel, Endrét 1345-ben megölték.

A királyné nemcsak kora egyik legbefolyásosabb, hanem legműveltebb embere is volt, szerette a táncot, a zenét, és még hetvenéves korában is részt vett a mulatságokon. 1380-ban, 75 évesen hunyt el - amikor egyébként az átlagéletkor körülbelül harminc év volt.

Zrínyi Ilona, a híres várvédő, Európa legbátrabb asszonya

A történelemben sajnos jóval kevesebb említést kapnak a nők, pedig bőven akadtak olyan bátor, erős, inspiráló asszonyok, akik nagyban befolyásolták az események alakulását. A várvédő Zrínyi Ilona kétségkívül közéjük tartozik. Okos volt, művelt, elszánt, és kiérdemelte az Európa legbátrabb asszonya címet.

Cikkünkhöz forrásként Soós Tibor Keményebb, mint a gyémánt - Női nagyságok a magyar történelemben című könyvét is felhasználtuk. 

(Képek: Wikipedia, Wikipedia, Wikipedia.)

Ezt is szeretjük