Milyen volt a gyerekkorod? Úgy fogod érezni magad a munkahelyen

A pszichológia nézőpontjából nem újdonság, hogy az ember korai családi élményei sokban meghatározzák a későbbi kapcsolatait. Ám egy nemrégiben végzett kutatás azt is megerősítette, hogy az emberek a főnökeikben sokszor valamelyik szülőjüket, a kollégákban pedig a testvéreiket látják.

Ezt támasztotta alá, hogy az emberek gyakran úgy beszéltek a munkahelyi kapcsolataikról, mintha a családjukról lenne szó. Amikor valaki a főnökét kritikusnak vagy támogatónak nevezi, a kollégáit pedig versengőknek vagy kivételezetteknek titulálja, gyakran összecsúszik az érintettek képe a családtagokéval.

Többféle forgatókönyv létezik, melyek között vannak pozitívak és negatívak, ami nagyban befolyásolja a munkahelyi légkört. Akiknek pozitív a forgatókönyvük, szerencsés helyzetben vannak, mert reményeiket igazolják vissza a helyzetek. De akiknek negatív a forgatókönyvük, azok is változtathatnak rajta, ha felismerik. Aki a főnökét elviselhetetlen zsarnoknak, a kollégáit pedig örök kötözködőknek látja, annak érdemes újraértékelnie mindazt, amit magáról és a többiekről gondol.

Előfeltevések

Az ember önbizalmára nagy hatással lehet az, hogy mit gondolnak róla a többiek, és befolyásolhatja a teljesítményét is, ha nem érzi magát kompetensnek, vagy úgy érzi, kiközösítik. Ám az, ami miatt a többieket hibáztatod, gyakran a te előfeltevéseid eredménye is. Ha például gyerekkorodban megszoktad, hogy a szüleid mindig bátorítóak és megértőek voltak, inkább ilyennek fogod látni a főnöködet is, ha pedig inkább elbizonytalanítottak, a feletteseddel is valószínűleg ezt fogod megélni.

Projekció

A kivetítés az egyik leggyakoribb pszichológiai jelenség, mely az ember kapcsolatait befolyásolja. Az ember ilyenkor a saját rejtett érzéseit és gondolatait vetíti a másikra, és azután úgy tekint rá, mint aki valóban rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal. Például, ha valaki igyekszik elnyomni a haragját egy másik ember iránt, akkor úgy érezheti, hogy a másik haragszik rá, és folyton keresztbetesz neki.

Ezek olyan előfeltevések, melyek általában nem tudatosulnak, de ezek mentén csúszhat össze a családtagok képe a munkahely szereplőiével is. Ha az előfeltevéseidnek megfelelően viselkedsz, a másik erre reagál. Ha azt feltételezed a másikról, hogy kedves és támogató, valószínűleg nem fogsz megsértődni a kritikáján, és a pozitív hozzáállás megalapozhatja a jó viszonyt, míg az ellenkezője elronthat egy egyébként ígéretesen induló kapcsolatot is.

A hős, a bűnbak és a mártír

A kutatások szerint minél nagyobb stressz éri az embert, annál erősebb védekezőmechanizmusokat produkál, és annál inkább aktivizálódnak a gyerekkori minták. Ilyenkor gyakran már nem is az aktuális helyzetre reagál, hanem a gyerekkori konfliktust játssza újra, méghozzá abban a szerepben, amit akkor képviselt. Ez a szerep pedig rajtaragadhat az emberen, és ez lehet az oka annak, ha valaki fél a tekintélytől, vagy épp különösen kritikusan áll hozzá, esetleg biztonságot nyújt neki, hogy más vállalja helyette a felelősséget. Így az ember tudattalanul játszhatja a hős szerepét, de rosszabb esetben bűnbakká vagy mártírrá válhat.

Heves érzelmek

Persze, nem kizárólag családi örökségből áll a hivatalos élet sem. Általában nem folyamatosan ez irányítja a munkát, és léteznek valóban nehéz személyiségek, ahogyan szeretnivaló emberek is. Ám onnan lehet tudni, hogy épp egy családi minta szólal meg benned vagy valamelyik kollégádban, ha különösen erős érzelmekkel vagy nagyon heves intenzitással reagáltok arra, amit a másik mond.

Ilyenkor az ember nem tud racionális távolságot tartani, és nem tudja fékezni a haragját. Érzelmi kitörések, indulathullámok jellemezhetik. De azért is a családi minta lehet felelős, ha ugyanazzal az emberrel rendszeresen kerülsz hasonló konfliktushelyzetbe.

• munkahely
• pszichológia
• személyiség
• család
• főnök
• hivatalos
• munkatárs
• Lélek&Test