Miért március 8-án tartjuk a nőnapot? Az 1917-es orosz tüntetésekhez van köze

A nőnap lényege a mai napig a női egyenjogúság elnyerése. Nézzük, honnan indult!

Miért március 8-án tartjuk a nőnapot? Az 1917-es orosz tüntetésekhez van köze
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Top olvasott cikkek

A nőnap lényege nem egy szál virág, egy doboz bonbon vagy pár kedves bók. A nemzetközi nőnap - International Women's Day - a XX. század elejétől fogva a nemek közötti egyenjogúság eléréséről szól. A március 8-i időpont pedig a történelmi munkás- és nőjogi mozgalmakhoz kapcsolódik.

Miért március 8-án tartjuk a nőnapot?

A nők a történelem során évezredeken át fizetetlen munkát végeztek: ellátták a háztartást, nevelték a gyerekeket, intézték a ház körüli teendőket. Önálló kereset híján azonban mozgásterük szűkös, sorsuk meglehetősen kiszolgáltatott volt. Bár a világháborúk idején férfi munkaerő hiányában egyre több nő kezdett dolgozni az egészségügyben, mezőgazdaságban, gyárakban – a hadiipar rengeteg női munkást szippantott fel. A munkakörülmények azonban rosszak voltak: a munkaidő túl hosszú, a fizetés alacsony. A XX. század elején ezért egyre több országban indultak munkás- illetve nőjogi mozgalmak, melyek célja a jobb munkafeltételek, a rövidebb munkaidő, illetve a nők politikai választójogának elnyerése volt.

Március 8-án kezdődtek az oroszországi tüntetések

A nemzetközi nőnap ötletét elsőként a Koppenhágában a szocialista nők konferenciáján vetette fel egy német aktivista, Clara Zetkin 1910-ben. A március 8-i dátum azonban az 1917-ben ezen a napon kezdődő oroszországi tüntetésekhez kötődik. Az első világháború harmadik évében a cári Oroszországban általános volt a háborús nélkülözés, a kenyérhiány. 1917. március 8-án (a Julianus- naptár szerint február 23-án) női tüntetések kezdődtek a mai Szentpéterváron – melyet a történelemkönyvek Petrográdi női felvonulások néven említenek. Több tízezer nő - munkások és háztartásbeliek egyaránt – vonultak az utcára „Kenyér!”, „Béke!” „Le a cárral!” jelszavakat skandálva. Végül ezek a március 8-án kezdődő tüntetések nem csak a későbbi nemzetközi nőnap dátumát alapozták meg, de közvetlen előzményei voltak a forradalom kirobbanásának – mely a cári rendszer összeomlásához vezetett.

A cikk az ajánló után folytatódik

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat. 

Biztosítsd be a helyed most!

Promóció

A nőnap lényege a nemek közti egyenlőség

Bár napjainkban a március 8-i nőnap egy kedves figyelmességről szó ünnep - virágot adnak anyukáknak, lányoknak, nagymamáknak, kolléganőknek - de ne feledkezzünk meg arról, hogy honnan is indult a kezdeményezés. Illetve arról sem, hogy a nemek közti egyenlőség a szavazati jog elnyerésével még messze nem valósult meg. Erre egy egészen egyértelmű példa a napjaikban is világszerte létező nemek közti bérszakadék.

Október 29. után a nők ingyen dolgoznak – A nemek közti bérszakadékról beszélgettünk a szakértővel

Magyarországon 17,5 százalékkal alacsonyabb fizetést kapnak a nők ugyanazért a munkáért. Mit tehetünk a nemek közötti bérszakadék ellen?

Elolvasom

Kép: Getty Images

Ezt is szeretjük