Ilyen volt az ideális nő az 1500-as években: szinte minden fontosabb dologért ő felelt, megbecsülést nem várt
A 16. században élt nők élete mai szemmel nézve közel sem volt egyszerű.

középkori nő
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

A nők élete a történelem szinte minden korszakában meglehetősen nehezen alakult, hiszen már szinte a kezdetektől az volt a kulturális berögződés, hogy csak a férfiak után következhetnek, és alacsonyabb rendűek a társadalomban.

Ennek előremozdítására egészen a 20. század elejéig, a szüfrazsett mozgalmakig kellett várni, ám sok országban, kultúrában és számos területen a mai napig nincs egyenlőség a férfiak és nők között. Ráadásul nemcsak az ’50-es években, hanem már a 16. században is konkrét listát közöltek arról, hogy milyen egy ideális nő, és milyen feladatokat kell ellátnia.

Ilyen feladatok vártak egy 16. századi nőre

Az 1500-as években még sokkal fontosabb szerepet játszottak a társadalmi osztályok, így nem minden nőnek kellett a feladatok hosszú listájával szembenézni nap mint nap. A jómódú, nemesi asszonyok helyett a cselédek és szolgálók végezték a munkát - akik egyébként szinte minden esetben nők voltak. A háziasszonyok feladatai főként az alsó és középosztálybeli nőkre vártak, akik számára 1580-ban Thomas Tusser még egy könyvet is írt, ahol ötszáz pontban felsorolja, milyennek is kell lennie egy ideális nőnek. A rengeteg feladatért cserébe természetesen semmilyen megbecsülést nem kaptak, de igazából nem is vártak, hiszen akkoriban ők is meg voltak róla győződve, hogy az életük egyetlen célja a férfi és a család rendben tartása és kiszolgálása.

16-század-feleség1
Fotó: Heritage Images / Getty Images Hungary

A könyv hosszan taglalja, milyen feladatai voltak egy nőnek, az ideális asszonyok pedig meg is fogadták a tanácsokat, és szinte az élet minden területén helytálltak. Ezek közül a legfontosabbak a következők voltak.

Szakács: egy nőnek mindig gondoskodnia kellett férjéről és családjáról, és étellel várnia őket, amit neki kellett elkészítenie. A tehetősebb házaknál egy mosogatólány is segített az előkészületekben és a takarításban, ám a legtöbb helyen mindent egyedül a nőnek kellett elvégeznie. Nem volt könnyű dolguk, hiszen hűtőszekrény hiányában a tartósításra is jobban kellett figyelniük, jól alkalmazták a pácolás és sózás trükkjeit, azonban ha valami megromlott, vagy kifogyott az éléskamra, azért a nő volt okolható.

16-század-feleség2
Fotó: Universal History Archive / Getty Images Hungary

Orvos: a 16. és 17. század nagy részében az orvoslás csak találgatás volt, a hívásuk költséges lehetett, arról nem is beszélve, hogy akár halálos kimenetelűvé válhatott a „gyógyítás”, hiszen a korabeli szakemberek nem mindig bántak óvatosan és szakszerűen a késekkel. A család és a szolgák egészségének megőrzése érdekében gyakran a háziasszony vállalta a rezidens orvos szerepét. A korabeli szakácskönyvek tele voltak nemcsak receptekkel, hanem gyógyszerekkel és gyógymódokkal is, hogy bármilyen problémát kezelni tudjanak.

Ruhagyáros, méhész, kertész, sörfőző és könyvelő: a nőknek szinte minden területhez érteniük kellett, ami szükséges volt a jobb életkörülményekhez. A tömeggyártás előtti korszakban drága lett volna, ha minden családtagnak ruhát vásárolnak, ezért Tusser szerint a jó feleségnek kötelessége volt fonni, szőni és varrni a saját és a háztartás ruháit. Neki kell felügyelnie a javítást is. A méhészkedés is a feladatai közé tartozott, hiszen a cukor ára a 19. századig nagyon magas volt, ezért csak úgy tudták édesíteni az ételeiket, ha a háziasszony a méhekhez is remekül értett. A másik fontos dolguk a kert rendben tartása volt, hiszen itt nemcsak az ételekhez szükséges zöldségeket és gyümölcsöket termelték, hanem különböző gyógynövényeket és virágokat is, amik borogatásokhoz, belső gyógyításra vagy éppen a rovarok ellen voltak nagyon hasznosak.

A cikk az ajánló után folytatódik

A sörfőzés tudománya nem csak élvezeti értékkel bírt abban az időben. Mivel rosszak voltak a higiéniai körülmények, és a felhalmozódott baktériumok miatt szinte ihatatlan volt a víz, ezért a nőknek különböző italokat, köztük sört kellett gyakran főzniük, hogy megfelelő folyadékbevitelt biztosítsanak a család számára. A háziasszonyok számára nagyon fontos volt a pénz kérdése is. Bár a férfiak keresték a pénzt, és kezelték a családi kasszát, a nőknek minden bevásárlás alkalmával fel kellett jegyezniük, mennyit költöttek, és vezetni kellett a nyilvántartást, hiszen annál, hogy esetleg egy eladó átejti őket, már csak az volt rosszabb, ha pazarlónak titulálták.

Anya és tanár: a rengeteg tennivaló mellett természetesen az egyik legfontosabb dolguk a nőknek a gyerekek nevelése, ellátása és tanítása volt. Ha a nő tudott olvasni, meg kellett tanítania a gyermekeinek is, ezután fiúgyermek esetén valamilyen szakmára készítette fel őket, a lányoknak pedig átadták a háztartás legfontosabb ismereteit. Ezzel nemcsak egy segítő kezet kaptak maguk mellé, hanem lányuknak is megtanították, mikre kell odafigyelni, ha feleség lesz, és neki kell majd ellátnia ezeket a feladatokat.

Történelmi kvíz a királyok asszonyairól

Történelmi kvízünkben tesztelheted, mennyire ismered a híres királyok feleségeit.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük