- Manipulál az anyósom, hogyan nyissam fel a párom szemét?

Mielőtt bármit tennél, derítsd ki, miért olyan férfit választottál, aki ennyire erősen kötődik az anyjához.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Anyósproblémái szinte mindenkinek vannak, de ha nálatok az átlagnál súlyosabb a helyzet, jó, ha végiggondolnod azt. Először érdemes saját magadnak feltenned a kérdést: miért éppen egy olyan férfit választottál, aki ilyen szorosan kötődik az anyjához, netán mindkét szülőjéhez. Minél tisztábbá válik a kép, annál közelebb kerülsz majd a megoldáshoz.

Ám bármennyire szeretnéd, nem fogod tudni felnyitni a párod szemét, vagy ha netán sikerül is, nem lesz benne köszönet. Ez ugyanis az ő története, ezért magának kell változnia és változtatnia. Családállítás-szakértőnk, Féderer Ágnes is ezt javasolja két levélírónknak.

Kedves Ágnes!

25 éves nő vagyok, a párom két évvel fiatalabb nálam. Több mint két és fél éve vagyunk együtt. Tavasszal lediplomáztam, de csak a szülővárosomban találtam munkahelyet. A párom számára is lett volna állás ugyanott.

Heti tíz órája van az egyetemen, amiknek egy részére nem is jár be. Úgy volt, hogy a maradék egy év egyetemet és fél év gyakorlatot levelezőn vagy egyéni tanrendben fejezi be, de közbeszóltak a szülei. Kapcsolatunk kezdete óta a mai napig minden egyes hétvégét otthon tölt, a szülők valamilyen címszóval mindig hazarendelik kisfiukat, aki egyébként a harmadik, legkisebb gyerek a családban. Szülei és testvérei közölték, hogy nem járulnak hozzá a költözéshez. Így már csak a hétvégék maradnának nekünk, de az apukája, ahogy ismerem, úgyis kitalálna valamilyen indokot, hogy a kisfia hazamenjen.

Megkértem a páromat, hogy ha azt szeretné, hogy folytatódjon a kapcsolatunk, a havi négy hétvégéből hármat töltsünk együtt. Egyébként a szüleim jó anyagi háttérrel rendelkeznek – ha a kedvesem velem költözne, kapnánk egy családi házat, és csak egyórányira lennénk az ő szüleitől. Közel állok hozzá, hogy egyenesen nekiszegezzem a kérdést: a szülők vagy én?

Zorkafone

Kedves Zorkafone!

Ha rám hallgatsz, ezt a kérdést soha nem teszed fel a párodnak. Pláne nem ultimátum formájában. A válasz ugyanis nagy valószínűséggel az lesz, amit legkevésbé szeretnél. Szóval: nem árt idejében felismerni, ha egy fiú túlzottan kötődik a szüleihez. Amíg ugyanis nem tud leválni róluk, nem alkalmas egy igazi párkapcsolat megélésére sem. Ez azonban az ő története, magának kell változnia és változtatnia, helyette nem tudod megoldani a problémáját.

Tehát marad az a lehetőség, hogy tudomásul veszed az adott családi hátteret, ami a fiúhoz jár, és alkalmazkodsz a feltételekhez. Vagy...

Féderer Ágnes

Kedves Ágnes!

Több mint három éve vagyunk együtt a párommal, egy éve házasodtunk össze. Az anyósom mindig is gonoszkodott velem. A szememre vetette például, hogy nem tudok főzni, takarítani – holott ő az, aki nem tud, a fiai tartják rendben a házát. Bármit mondok, meghazudtolja a szavaimat, és persze csakis neki lehet igaza. Ráadásul végletesen agresszív, miközben az áldozat szerepében tetszeleg.

Tudja ezt a férjem is, mégis imádja az anyját. A család még mindig az anyósom meg a két fia, én meg az újszülött kisfiunk nem tartozunk bele.
Miután megszültem, eljött hozzánk az anyósom, elvileg segíteni, gyakorlatilag terrorizálni engem. Egy hét alatt kikészített. Csak a férjem és a saját kedvenceit főzte, ha pedig mégis olyan ételt készített, amit én is szeretek, telerakta paprikával, amit nem bírok megenni. Ráadásul folyton a súlyomon gúnyolódott. A gyereknek meg az mondogatta, „anyád rossz, anyád hülye, anyád nem ad eleget enni”.

Hiába panaszkodtam a páromnak, mindig csak azt mondta, tűrjek. Saját bevallása szerint ő sem képes egy hétnél tovább elviselni az anyját, de tőlem elvárta, hogy három héten keresztül napi 24 órában ezt tegyem.

Kiút a társfüggőségből - Hogyan szabadulj meg a mérgező kapcsolatoktól?

Knapek Éva klinikai szakpszichológus, tabuk nélkül beszél a társfüggőség jellemzőiről, és bemutatja a kialakulásának okait, a kapcsolati dinamikákat, és a felismeréshez vezető jeleket a saját életünkben, közeli kapcsolatainkban. A Femina Klub januári előadásán hasznos tanácsokat kaphatsz hogyan léphetsz ki ezekből a helyzetekből, és hogyan alakíthatsz ki egészséges, egyenrangú kapcsolatokat. 

További részletek: feminaklub.hu/

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2025. január 7. 18 óra

Helyszín: MOM Kulturális Központ

Promóció

Aztán anyu eljött hozzánk, összeveszett az anyósommal, és közös erővel hazazavartuk. A férjem akkor is őt védte. A következő párbeszéd hangzott el köztünk:
- Ne az anyósom oldja meg a problémáinkat! – mondta.
- Akkor anyád nyugodtan kínozhat engem, mert nem tudod leállítani?
- Igen!

Azóta anyámék már kétszer is meglátogatták az unokájukat, miközben az anyósom nem is érdeklődik a gyerek felől – viszont megtiltotta a férjemnek, hogy a szüleimet beengedje a lakásunkba. A kicsi fia meg bólogatott, és csak azért nem fogad szót az anyjának, mert ezt már nem hagyom. Szerinted ez normális? Úgy érzem, lassan tönkremegy a házasságunk az anyós miatt.

Gabriella

Kedves Gabriella!

Ha szereted a férjedet, és vele akarsz élni, akkor el kell fogadnod vele együtt az anyósodat is. Ez van. Nem győzheted le a férjed anyját, nem veheted rá a párodat, hogy válasszon közöttetek. Vagy ha ez meg is történik, hosszú távon mindenképpen alulmaradsz.

Más kérdés, de nem kevésbé izgalmas, hogy vajon miért épp egy ilyen családi háttérrel rendelkező férfit - aki ilyen szorosan kötődik az anyjához - választottál ki magadnak. A férfi és a nő ugyanis legtöbbször nem véletlenül találkozik össze egy párkapcsolatban. Kinek ehhez, kinek ahhoz van szüksége a másikra. Ha pedig megérted, hogy milyen családi mintához vonzottad be magad mellé az illetőt, valódi döntési helyzetbe kerülsz: ennek ez az ára, azzal azt nyered.

Féderer Ágnes

Ezt is szeretjük