Sosem vesznek komolyan mások, ha ezt a 9 kifejezést használod - Bizonytalannak és gyengének mutatnak

Tapasztalt vagy, éleslátó és tudod, miről beszélsz? Akkor mégis miért fordul elő, hogy mások néha félbeszakítanak, nem válaszolnak az e-mailjeidre, vagy figyelmen kívül hagyják az ötleteidet? Sokszor mindez csupán azért van, mert nem a megfelelő kifejezéseket használod. 

Lorraine K. Lee előadó, szerző és a LinkedIn Learning oktatója azt tapasztalta, hogy a legnagyobb hatással a mindennapi apró interakciók lehetnek az emberekre – legyen szó egy e-mailről, egy megszólalásról egy megbeszélésen, vagy akár egy üzenetről. Ahogy ezekben a helyzetekben kommunikálsz, az meghatározza azt, hogy mások hogyan látnak téged. Íme kilenc hétköznapi kifejezés, ami észrevétlenül a hitelességed ellen dolgozhat, és bizonytalannak, gyengének mutathat.

9 szó, ami miatt nem vesznek komolyan

„Szerintem…”

Ha állandóan ezzel vezeted fel a gondolataidat, azzal kételyt sugallsz – még akkor is, ha valójában magabiztos vagy. Hagyd el az udvariaskodó bevezetést, és válts egy határozottabb megfogalmazásra! Például ahelyett, hogy azt mondanád: „Szerintem érdemes lenne továbbmenni az új javaslattal,” mond inkább: „Azt javaslom, haladjunk tovább az új javaslattal.”

Később bármikor finomíthatsz a hangnemen. A „javaslom” szó nem jelenti azt, hogy mindenáron igazad van, de határozottságot tükröz, és ezt a vezetők nagyra értékelik.

„Ugye van ennek így értelme?/Ugye érthető ez így?"

Ezzel a kérdéssel áthárítod a másik félre a megértés felelősségét, és azt sugallod, hogy te magad sem vagy biztos abban, jól fogalmaztál-e. Ahelyett, hogy előre megkérdőjeleznéd saját magad, nyisd meg az utat a kérdések előtt anélkül, hogy azt sugallnád, nem voltál világos:

• „Szólj nyugodtan, ha szeretnéd, hogy pontosítsak valamit.”
• „Szívesen kifejtem részletesebben is.„
• „Ha segít, szívesen tisztázom bővebben.”

Ezek a válaszok továbbra is nyitottak és együttműködők, de nem gyengítik az üzenetedet, és megtartják a szakmai tekintélyedet.

„Bocsánat, hogy zavarlak…”

Ezzel még azelőtt kisebbíted a saját kérésed vagy üzeneted jelentőségét, hogy a másik fél elolvasta volna. A munkahelyen az utánkövetés vagy egy kérés nem tolakodás – ez egyszerűen a munka része. Inkább légy céltudatos:

• „Szerettem volna rákérdezni az előző üzenetemre – volt esetleg időd megnézni?”
• „Csütörtökig vissza kell jeleznem a főnökömnek, ezért gondoltam, érdeklődöm.”

Így a kommunikációd határozott, tiszteletteljes és célorientált lesz – bocsánatkérés nélkül is.

„Nem vagyok szakértő, de…”

Lehet, hogy csak szerény akarsz lenni, de ez a mondat azt sugallja, hogy nincs kellő tudásod – még akkor is, ha egyébként van. Ha pedig tényleg szakértő vagy, ezzel hiteltelenné teszed magad. Ha szeretnél nyitottságot mutatni, miközben megtartod a magabiztosságot, próbáld így:

• „A tapasztalataim alapján én ezt látom.”
• „Egy lehetséges nézőpont lehet, hogy...”

Ezek a megfogalmazások magabiztosságot sugároznak, ugyanakkor hagynak egy kis mozgásteret is, ha nem vagy teljesen biztos valamiben.

„Azon gondolkodtam, hogy esetleg…”

Ha túlságosan óvatosan, bizonytalanul fogalmazol, azzal azt sugallod, hogy a kérésed vagy gondolatod nem is olyan fontos, így könnyen elsikkadhat. A munkahelyen a kérések, egyeztetések a mindennapok természetes részei. Ha úgy könnyebb, gondolj rá úgy, mint a munkád egyik szükséges lépésére. Légy egyenes, de kedves:

• „Nyitott lennél arra, hogy...?”
• „Találnánk egy időpontot a jövő héten, amikor át tudjuk beszélni?”

Minél egyértelműbben fogalmazol, annál könnyebb lesz válaszolni is – és kisebb az esélye, hogy figyelmen kívül hagyják, amit mondasz.

„Csak szerettem volna megkérdezni…”

A „csak” szó az egyik legnagyobb kommunikációs gyengítő. „Csak gyorsan hozzászólnék…”, „Csak egy apró észrevétel…”, „Csak érdeklődöm…” – ezek mind azt az érzést keltik, mintha elnézést kérnél azért, hogy megszólalsz. Légy inkább világos és közvetlen. Például:

• „Szeretnék visszajelzést kapni a javaslatról, amit küldtem – péntekig jó lenne tisztázni a következő lépéseket.”
• „Még egy ötlet, amit érdemes lehet átgondolni…”

A „csak” elhagyása azonnal erősebbé és magabiztosabbá teszi a mondanivalódat.

„Megpróbálom megcsinálni…”

Ez a megfogalmazás bizonytalanságot sugall. Aki ezt hallja, nem tudja, hogy valóban meg fogod-e csinálni, vagy csak próbálkozol. Akkor is, ha jó szándékkal mondod, kételyeket ébreszthet abban, aki számít rád. Használj cselekvésközpontú, egyértelmű kifejezést:

• „Csütörtökre elintézem.”
• „Frissítem a diákat a következő megbeszélés előtt.”

Ez nemcsak határozottabbnak hangzik, de bizalmat is ébreszt benned mint megbízható csapattagban.

„Szívesen segítek, amiben csak tudok.”

Ez elsőre nagylelkűen hangzik, de könnyen az a vége, hogy te leszel az, akit minden aprósággal megtalálnak – miközben a komolyabb, izgalmasabb feladatok elkerülnek. Ha nem jelzed egyértelműen, miben vagy igazán jó, könnyen háttérbe szorulhatsz. Légy segítőkész, de tudatosan:

• „Szívesen segítek az előadás összeállításában, vagy felkészülök a jövő heti ügyféltalálkozóra. Neked melyik lenne a leghasznosabb?”

Így nemcsak segítőkésznek tűnsz, de azt is megmutatod, hogy tudod, miben tudsz valóban értéket adni.

„Lehet, hogy buta kérdés, de…”

Ez az egyik leggyorsabb módja annak, hogy rombold a hitelességed – és saját magad alatt vágd a fát. Ha neked eszedbe jutott a kérdés, jó eséllyel másban is felmerült. Tedd fel nyugodtan, felesleges előre mentegetőzni:

• „Egy gyors kérdés: mit gondoltok erről a témáról?”
• „Csak hogy biztosan jól értem-e…”

Kerüld a negatív címkéket, mint a „buta”, mert a kollégák tudat alatt is összekapcsolhatják veled, még akkor is, ha nyilvánvalóan nem vagy az.

(Képek: Getty Images Hungary.)

Állítsd be a Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Femina!

• komoly vagy komolytalan
• szó
• szavak
• bizonytalanság
• Lélek&Test