Létezik a fordított világ, ahol a nők tiszteletére épül az élet: ilyen a khászik matrilineáris társadalma
Az indiai Meghalaya tartományban élő khászi törzs berendezkedése a nők köré épül. Ők kezeli a vagyont, és a gyermekek is anyjuk nevét öröklik.
- Jótékonysági főzés Dobó Ágival (x)
- 5 tipp, hogy a megfelelő laptopot válaszd az utazáshoz (x)
- „Szeretek vezető lenni, de még jobban szeretem, hogy nőként lehetek az” (x)
- A természet ihletet ad (x)
- Idén visszatér az egyik legnépszerűbb hazai gyereknapi program (x)
- Huawei szupereszköz: az iroda parancsnoki hídja (x)
- Mikor van az aranylakodalom, és mi van előtte, utána? – A legfontosabb évfordulók nevei, amik már feledésbe merültek »
- Könnyű hidratáló arckrémek szomjas, vízhiányos bőrre: árakkal és lelőhelyekkel »
- Eva Longoria csodás narancssárga szettjein ámulunk: megjelenésével vidám színfoltja a cannes-i forgatagnak »
- Mi Portugália fővárosa? 10 kvízkérdés Európa országairól, amit illik tudni
- 10 kérdéses villámkvíz a magyar gasztronómiáról: milyen töltelék van a Gundel-palacsintában?
- Az erős szexuális vonzalom 7 legfőbb jele - Már az ismerkedés során észreveheted őket
- Hevesi Tamás és Hevesi Kriszta balatoni nyaralója: a kétemeletes ház kívül-belül mesebeli
- Nem ébredés után mutatja a valós testsúlyt a mérleg - Mikor kell méredzkedni a tudomány szerint?
Az indiai Meghalaya tartományban nagyon más az élet, mint a legtöbb városban. Az itt élő khászi törzs ugyanis a világ utolsó matrilineáris társadalmainak egyike.
Egy külső szemlélődő számára itt minden úgy zajlik, mintha egy fordított világ lenne. Nemcsak hogy a nők hatalmas tiszteletnek örvendenek, de például az öröklés is anyai ágon zajlik, a családok vezetői és legfontosabb tagjai pedig a legidősebb asszonyok, általában a nagymamák.
A khászik matrilineáris társadalma
A khászi törzs származásáról sok elmélet létezik. A helyi folklór szerint hét isteni klánból származtatják magukat, míg Hamlet Bareh indiai történész 1967-es könyvében egy Délkelet-Ázsiában élő osztrák törzsre vezeti vissza az eredetüket. Ma a legtöbben közülük az indiai Meghalaya tartományban élnek, amely 1972-ben vált független állammá. Teljes népességük körülbelül 1,5 milliót számlál, közülük közel 1,4 millióan laknak ezen a területen. Amena Nora Passah történész szerint, bár szóbeli hagyományaik alapján patriarchális gyökerekkel rendelkeznek, társadalmuk már hosszú ideje egyértelműen matrilineáris berendezkedésű.
Harcos törzsként gyakran más népekkel küzdöttek a földekért, a háborúk során pedig rengeteg férfi életét veszítette. A nőknek folytatniuk kellett az életüket párjaik nélkül is, így később más partnereket találtak, újraházasodtak, és egyre nehezebbé vált meghatározniuk azt, hogy ki is a törzsben született gyermekek apja. Ezért úgy döntöttek, az utódok az anya vezetéknevét öröklik, és világuk egyre inkább nőközpontú lett.
Minden a nők tiszteletére épül
A khászik hagyományosan nagycsaládokban vagy klánokban élnek, és mivel a gyermekek anyjuk nevét kapják, a lányok biztosítják a név továbbadását. A lányok nagy szabadságnak örvendenek, élhetnek otthonukban, de el is költözhetnek - kivéve a legfiatalabbat, a khadduht, aki a vagyon őre, és aki sosem, még a házasság után sem távozhat a házból. Ő gondoskodik a szülőkről, az anya halála után pedig ő lesz a háztartás vezetője. A legnagyobb tiszteletben álló tag a legidősebb nő, azaz a nagymama vagy a dédmama. Mindezek ellenére az anyai nagybácsi, azaz a kni is nagy szerepet kap: gyámként ő irányítja a családi vagyon kezelését és elosztását, valamint a nagyobb döntéseket is jóvá kell hagynia.
A lányok szabad választás alapján házasodhatnak, nem a szülők jelölik ki számukra a szerintük ideális társat. Náluk csak a nőknek lehet vagyona és tulajdona, és az esküvő után is a férfiak költöznek feleségük családjához. A válás is teljesen természetes és elfogadott döntésnek számít, ezután szintén az asszonyok kapják az ingóságokat, és a gyermekek felügyeleti jogát is. A nők számára nincsenek korlátok a társadalomban, bármit elérhetnek, például a legnagyobb piacokon is ők irányítanak, ők adják ki a feladatot a nekik dolgozó férfiaknak. Meghalayában nincsenek utcai zaklatások, a nőknek nem kell félniük, ha kimozdulnak, ugyanis nagy tisztelet övezi őket az egész társadalomban. Az asszonyok hangját nem fojtják el, mint általában India többi részén, és a lányok születése ugyanolyan ünnep, mint a fiúké.
A férfiak feladata általában az, hogy gondoskodjanak családjukról, és a napok nagy részét munkával töltik, ám egyre többen kampányolnak a szokások megváltoztatásáért. Az elmúlt években egy kisebb mozgalom indult el Meghalayában, amely a matrilineáris berendezkedést szeretné átalakítani. A rendszer sokat változott az idők során, manapság például vannak családok, ahol egyenlően osztják el a vagyont és a családi szerepeket, ám az ott élők szerint a hagyományok annyira beleivódtak az emberekbe, hogy igen nehéz lenne véglegesen, teljesen átalakítani őket.
A moszók különleges világa
Van egy hely a világon, ahol jóformán minden döntés a nők kezében van, minden felelősség az ő vállukat nyomja, ők végzik a legfontosabb munkákat, és ők irányítják az igen kiterjedt családokat. A házasság intézménye szinte semmit nem jelent számukra, a szerelmet viszont annál többre tartják. A tibeti határ közelében, a Himalája lábainál élő moszók alkotják a bolygó egyik utolsó matriarchátusát, azaz anyajogú közösségét.
OLVASD EL EZT IS!
- nők elleni erőszak
- hagyomány
