Így lehet tökéletes a karriered!

Biztos, hogy az a szakma a legjobb számodra, amiben dolgozol? Vajon milyen szempontok vezettek hivatásod kiválasztásában?

Tudd meg, hogy mi köze lehet a lelkiismeretednek a munkahelyedhez, a családi történeteidnek a kenyérkereseti lehetőségedhez, a szüleidnek pedig a sikerességedhez.

Titokban festegető könyvelőnő

Olga azzal keresett meg egy családállítót, hogy mostanában valami miatt nem találja a helyét az életben. Bár eddig szerette a szakmáját, elismerték a tudását, az utóbbi időben már csak kötelességtudatból végzi el a munkáját. Ráadásul több ügyfele elpártolt tőle, aminek nem érti az okát.

- Folyton azon töprengek, hogy inkább bezárom az irodámat. De fogalmam sincs, mit csinálhatnék könyvelés helyett, hiszen csak ehhez értek - mondta nagyon szomorúan, és még elmesélte azt is, hogy a hétvégén festegetni szokott. Ez ad neki erőt a hétköznapok elviseléséhez.

Álomgyilkos hétköznapok

Az állításban Olga azzal szembesült, hogy az édesapjának akart megfelelni, amikor közgazdasági iskolába jelentkezett. Valójában író szeretett volna lenni, kisiskolásként tehetségesnek tartották, a tanárai azt mondták, a nagyapja nyomdokaiba léphet majd, akinek több könyve is megjelent. Ám közbeszólt egy furcsa fordulat. Olga ugyanis nem Magyarországon született, így nem a magyar az anyanyelve, noha több évtizede jóformán csak ezt használja. Amikor a szülei Budapestre költöztek vele, még szorgalmasan rótta egymás alá a sorokat a vonalas füzetekben.

A két nyelv azonban egyre jobban összekeveredett benne, a régiben már nem volt biztos, az újat meg sosem érezte annyira a magáénak, hogy azon folytassa az írást.
Az apja ráadásul nem sokra tartotta a művészkedést, mindig azt mondogatta a lányának: nagyapád se vitte semmire az irkálással. Olga hallgatott rá, ezért lett könyvelő. Ahogy azonban nézte az állítást, hirtelen arra is rájött, hogy festeni valószínűleg azért kezdett, mert így írás helyett vonalakkal és színekkel fejezheti ki azt, ami belül egyre jobban feszíti.

A taktikus változtatás receptje

A családállító azt tanácsolta: ne akarjon hirtelen felrúgni mindent maga körül. A könyvelést tekintse megélhetésnek, a festésben pedig élje ki művészi hajlamait, ha úgy tetszik, vezesse le az energiáit. És esetleg írni is megpróbálhatna - az anyanyelvén.

Olga néhány hónap múlva egészen kivirulva, felszabadultan került elő.
- Sikerült visszanyernem az életkedvemet - mesélte. - Jó, hogy nem hagytam abba a könyvelést, mert az irodám nagyon fellendült, sorra jönnek a megbízatások. Otthon várnak aztán a vásznaim, az egyik képemre, amit csak a magam örömére akasztottam ki az irodában, valaki ajánlatot tett a minap. Időnként pedig előveszem a füzeteimet, amelyekbe régen is írogattam. Olvasgatom, kiegészítem, folytatom a történeteket. Azt tervezem, hogy a füzeteket majd a fiamnak adom a tizennyolcadik születésnapján.

Tévedés gyermeki szeretetből

Olgának tehát arra volt szüksége, hogy tisztázza: a vágyai hogyan férnek össze a valósággal. Azzal, hogy ránézett a múltjára, és megértette, valójában az apja álmát valósította meg a könyveléssel, egyben fel is szabadult a gyereki szeretetből meghozott áldozat súlya alól. Így került valódi döntéshelyzetbe, azaz: ha a szakmája csak teher, váltania kell. Ha azonban saját jogon is szereti csinálni, sikerrel folytathatja. A művészi hajlamai is ezzel a választásával kerültek a helyükre.

Cikkünk Féderer Ágnes Sorsáthallások című könyve alapján készült.

• munkahely
• munka
• családállítás
• féderer ágnes
• karrier és siker
• pénz és munka
• Lélek&Test